Az Egyensúly Intézet szerdán 12 budapesti és vidéki, független, kormánypárti és ellenzéki polgármester jelenlétében mutatta be a legfejlettebb magyar települések és budapesti kerületek rangsorát, a Településindexet.
A 2024-ben indított, önkormányzati ciklusokon átívelő településindex idén is friss adatokkal szolgál a magyarországi települések és a fővárosi kerületek fejlettségéről és fejlődéséről. A 2025-ös index legfontosabb megállapításai rávilágítanak a főváros relatív vonzerejének csökkenésére, a Balaton térségének erősödésére, valamint a települések közötti regionális különbségekre - olvasható az intézet közleményében.
A főváros gazdasági jelentősége továbbra is kiemelkedő, azonban az Egyensúly Intézet 2025-ös településindexe szerint Budapest vonzereje csökken.
2014 óta a főváros lakossága, az ott élők kulturális aktivitása, valamint a helyi szolgáltatások száma is számottevő mértékben csökkent, annak ellenére, hogy a főváros fejlődése nem állt meg. A fővárosi lakosság fogyása ráadásul az agglomerációs településeket is érinti, ahol a jövedelmi, vagyoni és emberi erőforrásokat érintő mutatók javulása ellenére romlott az infrastrukturális és intézményi ellátottság színvonala, valamint szűkült a létfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférés.
A Balaton térsége és Közép-Dunántúl erősödik
Ezzel párhuzamosan a Balaton térsége és Közép-Dunántúl egyre inkább felértékelődik. Siófok a legtöbbet fejlődő városok közé tartozik, miközben a Balaton-parti települések a kisvárosok és nagyobb községek, valamint a kistelepülések kategóriáját is dominálják. Székesfehérvár és Veszprém is a három legfejlettebb megyeszékhely között van, miközben Balatonfüred megőrizte első helyezését a kisvárosok körében, ahol Balatonboglár is jelentős előrelépést ért el. A kistelepülések mezőnyében pedig Felcsút és Szántód ért el kiemelkedő eredményeket.
Az Egyensúly Intézet településindexe rávilágít a jelentős regionális különbségekre is. A megyeszékhelyek között az észak-alföldi települések (Szolnok, Debrecen és Nyíregyháza) különösen sokat fejlődtek, míg a dél-alföldi megyeszékhelyek (Békéscsaba, Kecskemét, Szeged) nem tudtak lépést tartani a versenytársaikkal. A kisvárosok és nagyobb községek csoportján belül Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon és a Dél-Dunántúlon regisztrálható a legdinamikusabb javulás, míg a falvak körében az észak-magyarországi és a dél-dunántúli régióban a legnagyobb az elmaradás.
A budapesti kerületek rangsora
A legfejlettebb budapesti kerület Belváros-Lipótváros (V. kerület), amelyet Terézváros (VI. kerület) és Budavár (I. kerület) követ a dobogón. Az Egyensúly Intézet tanulmánya kiemeli az V. kerület előkelő helyezését, melyet több tényező is alátámaszt. Itt a legmagasabb az ezer főre jutó gimnazisták száma, a legtöbb a beruházásokra, felújításokra, családtámogatásra és más önkormányzati alapszolgáltatásokba nem tartozó kiadások összege, valamint a legelőnyösebb a költségvetési helyzet. Mindezek mellett a kerület a szolgáltatások és a turisztikai vonzerő tekintetében is az élmezőnyhöz tartozik.
Terézváros (VI. kerület) a második helyen végzett, ami a kiegyensúlyozott fejlődésnek köszönhető. A kerület a legfontosabb mutatók többségében átlagon felül teljesített, különösen az egy főre jutó iparűzési adóbevétel, az egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma, az eltartottsági ráta, az alapszolgáltatásokon felüli kiadások, valamint a szolgáltatások terén.
Budavár (I. kerület) a harmadik helyen végzett. A kerületben a legmagasabb a diplomások aránya, a második legmagasabb az ezer főre vetített gimnáziumi tanulók száma, és egy főre vetítve a második legmagasabb az önkormányzat összes költségvetési bevétele. Emellett itt a legalacsonyabb az egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma, valamint a kultúra területén is kiemelkedő eredményeket ért el.
A megyeszékhelyek rangsora
Székesfehérvár a legfejlettebb megyeszékhely, amelyet Eger és Veszprém követ. Székesfehérvár több mutatóban is kiemelkedő eredményeket ért el. A megyeszékhelyek közül itt regisztrálták a legmagasabb egy lakosra jutó belföldi jövedelmet és a legmagasabb egy főre jutó iparűzési adót. A város a második helyen áll az egy főre vetített önkormányzati bevételek és a (lakosok vagyoni helyzetét mutató) ezer főre jutó személygépkocsik számában, valamint a harmadik helyezett az önkormányzati utak kiépítettsége és az épített lakások tekintetében.
Az összességében második helyen végzett Eger több területen is kiemelkedő eredményt ért el a megyeszékhelyek között. Itt a legmagasabb például az ezer főre jutó gimnáziumi tanulók száma és kiemelkedő a diplomások aránya. A város turisztikai vonzereje is jelentős, amit a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák és a tízezer főre jutó vendéglátóhelyek magas száma is alátámaszt.
A harmadik helyezett Veszprém önkormányzati bevételei egy főre vetítve a legmagasabbak a mezőnyben. A város a megyeszékhelyek között az első az alapszolgáltatásokon felüli kiadások összegében és a száz lakosra vetített szja-fizetők számában is. Veszprémben kiemelkedő a színházlátogatók száma is.
A városok rangsora (15 000 fő feletti lakosságszám)
A 15 000 fő feletti települések kategóriájában Budaörs végzett az élen, Tata a második, Gödöllő pedig a harmadik helyen. Budaörs első helyezését három fő tényező alapozta meg: a kiemelkedő jövedelem (évi 3,32 millió forint lakosonként), a jelentős helyi gazdasági teljesítményt tükröző iparűzésiadó-bevétel, valamint a diplomások kiemelkedő aránya.
Tata kiegyensúlyozott fejlettségi mutatóinak köszönheti a második helyezést. Különösen a közlekedési infrastruktúra, a kulturális élet, valamint a közösségi terek vonatkozásában ért el kiemelkedő eredményeket. A múzeumi látogatók aránya és a közterületi rekreációs lehetőségek száma (azaz a játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek száma) egyaránt az élmezőnybe emeli a város közösségi lehetőségeit.
Gödöllő többek között erős oktatási és kulturális intézményhálózatának, valamint fejlett tömegközlekedésének köszönhetően áll a harmadik helyen. Ezer lakosra vetítve itt a legmagasabb a felsőoktatási hallgatók száma a nagyobb városok körében A múzeumi látogatók száma a második, míg a középfokú oktatásban tanulók aránya a harmadik legmagasabb a 15 000 fő feletti települések körében.
A kisvárosok és nagyobb községek rangsora (5001 és 15 000 fő közötti lakosságszám)
Balatonfüred megőrizte tavalyi első helyezését a kisvárosok és nagyobb községek kategóriájában, de Törökbálint és Balatonboglár is jelentősen előrelépett. Balatonfüred több területen is kiemelkedik a kisvárosok és nagyobb községek mezőnyéből. Itt a legdrágább az ingatlanok átlagos négyzetméterára, a legmagasabb az egy főre jutó, az alapszolgáltatásokon felüli kiadások összege, a legmagasabb a vendégéjszakák száz főre vetített száma, emellett itt a második legtöbb a vendéglátóhelyek tízezer főre vetített száma. Kiemelkedően magas a kulturális rendezvényeken részt vevők száma Emellett Balatonfüreden színház is működik, ami az egész országban mindössze 11 kisvárosra igaz.
A második helyen álló Törökbálint az egy főre jutó jövedelmek és az egy főre jutó iparűzési adó alapján kiemelkedő. Érdemes rámutatni, hogy a fővárosi agglomerációban elhelyezkedő Törökbálint a mutatók több mint felében az átlag felett teljesített, vagyis második helyezését elsősorban kiegyensúlyozott fejlettségének köszönheti.
Balatonboglár kiemelkedett a kategóriájából a vendégéjszakák számában, valamint a lakáspiac is számottevő mértékben bővült: arányait tekintve itt volt az egyik legmagasabb az újonnan épített lakások száma a kisvárosok körében. Balatonboglár emellett a szelektíven elszállított hulladék arányát tekintve is előkelő helyen szerepelt.
A kistelepülések rangsora (5000 fő alatti lakosságszám)
Az 5000 fő alatti települések kategóriájában Felcsút áll az első helyen, szinte holtversenyben a második helyezett Hévízzel, a harmadik pedig Tihany lett.
A településindex célja és módszertana
Az Egyensúly Intézet településindexe a települések társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettségének adatalapú értékelésére szolgál. Az index 53 indikátor alapján, összesen több mint 360.000 nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adat felhasználásával készült. A Településindex nem élhetőséget, hanem a települések fejlettségét méri. Az index célja, hogy átlátható képet adjon a hazai települések fejlődési irányairól, valamint segítséget nyújtson a helyi és országos döntéshozóknak a célzott fejlesztési irányok kijelölésében.