Még sosem volt ilyen könnyű droghoz jutni Magyarországon – vélik a fiatalok

Orbán Viktor miniszterelnök még februári évértékelőjén jelentette be, hogy a kábítószer-kereskedelmi adatokból látszik, hogy baj van Magyarországon, „az olcsó, mérgező kotyvalékok, szintetikus szerek elárasztották az országot, ezt meg kell fékeznünk. Bármi áron, szó szerint, bármi áron. Külön kormánybiztost nevezek ki (Horváth László kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztost – a szerk.), zéró toleranciát vezetünk be”. Pintér Sándort arra kérte, hogy a kábítószer-kereskedőkkel szemben rendeljen el hajtóvadászatot.

Bűncselekmény lenne...

Azóta eléggé előreszaladtak a dolgok, hiszen a visszaesőknek a kormánybiztos nem adna kegyelmet, a tetten értekkel szemben a teljes vagyonelkobzás is opció lehet, a fogyasztók büntetése pedig a dílerek „feldobásával” enyhülhet. Megszűnik az a helyzet, hogy a kábítószer-kereskedők inváziószerűen elárasztják az országot a mérgeikkel, és „abból is elegünk van, hogy a fiatalokat célba véve a nyomukban csak erőszak, pusztulás és félelem jár” – fogalmazott pár hete.

Horváth László 2025. április 1-jén nyújtotta be a kábítószer-üldözéssel kapcsolatos törvényjavaslatát, amiben úgy fogalmaz, hogy „a kormány zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen. A tudatmódosító szerek terjedése egyre több embert, egyre fiatalabb korosztályt, akár gyermekeket is veszélyeztet.” A törvényjavaslat legfontosabb sarokpontjai:

• a jövőben a dizájnerdrogok használata is bűncselekmény lenne;
• a rendőrség ezentúl akár három napra is őrizetbe veheti azokat, akik nyilvános helyen módosult tudatállapotban viselkednek botrányosan, rendszeresen problémát okoznak, vagy nem működnek együtt a kijózanítóval vagy kórházzal;
• aki másodszorra is elköveti a kábítószer-kereskedelem bűncselekményét, többé nem kerülhet feltételes szabadságra;
• csak az mehetne elterelésre, aki elárulja, hogy kitől vette a drogot;
• elkobozhatók lesznek a kábítószer-kereskedelemhez használt ingatlanok és járművek;
• és akár egy évre is bezárathatnak üzleteket, ha droggal kapcsolatos bűncselekményekhez volt közük.

A törvénymódosítás szerdai vitáján egyetértettek az ellenzéki és a kormánypárti képviselők, hogy a droghasználat komoly probléma Magyarországon, elsősorban a vidéki, hátrányos helyzetű közösségekben. Azt viszont több ellenzéki felszólaló is felrótta a kormánynak, hogy a dizájnerdrogok a Fidesz–KDNP 15 éve tartó kétharmados kormányzása alatt terjedtek el járványszerűen. Kapott kritikát a kormány amiatt is, hogy a törvénymódosítás rendészeti szempontból közelíti meg a kábítószer kérdését, a megelőzéssel viszont nem foglalkozik.

Fiatalok szemével

Az illegális droghasználat összetett kérdés, hiszen az alapvető egészségügyi és pszichológiai problémakör összekapcsolódik intézményi és közösségi problémákkal, de a szervezett bűnözéssel is. Az Ifjúságkutató Intézet kutatásai azt mutatják, hogy a fiatalok továbbra is a nemzedéküket érintő, egyik legégetőbb problémaként tartják számon a kábítószerek elterjedését. A 15–29 éves korosztály jelentős része szerint könnyű hozzájutni efféle szerekhez, kétharmaduk a szigorúbb törvényi szabályozás mellett érvelt.

Az Ifjúságkutató Intézet 2023 elején végzett felmérésében ezer 15–29 éves magyar fiatal személyes megkérdezésével vizsgálta a kábítószerekhez való hozzáférés megítélését. A válaszadók többsége szerint nem könnyű kábítószerhez jutni, ugyanakkor nagyon jelentős, nem elhanyagolható a megkérdezetteknek azon része (44 százalék), akik szerint igen:

Ez a tendencia növekedést mutat a 2016-os adatokhoz képest, amikor a könnyű hozzáférhetőséget érzékelők aránya (nagyon könnyű 13 százalék, könnyű 23 százalék) alacsonyabb volt. Mindezek az intézet szerint arra utalnak, hogy az illegális kábítószerek tartósan jelen vannak a fiatalok környezetében, azonban nem egyenletes arányban. A drogokhoz való hozzáférést a fiatalabbak egyszerűbbnek érzik.

Öregesen

Kibővítve a korcsoportot a 15–39 évesekre, azt tapasztalhatjuk, hogy 10 százalékpontnyi különbség figyelhető meg a 25 év alattiak és felettiek között. 25 év alatt szinte minden második, míg 25 év felett jelentősen kisebb arányban gondolják könnyűnek a hozzáférést. A 15–19 évesek 46 százaléka, a 20–24 évesek közül minden második (49 százalék) megkérdezett szerint, ha akarna, könnyen hozzájuthatna illegális kábítószerhez.

A nemek közötti aránynál is nagyjából 10 százalékpontos különbséget láthatunk a 40 év alattiak csoportjában, a férfiak 46 százaléka, a nők 37 százaléka tartja könnyűnek a drogokhoz való hozzáférést. Területi szempontból egyértelműen kiemelkedik Budapest, ahol minden második megkérdezett szerint könnyű hozzájutni a kábítószerekhez, és

Az Ifjúságkutató Intézet fesztiválkutatása arra is rávilágított, hogy a fiatalok jelentősen nagyobb kockázatnak vannak kitéve a fesztiválokon. Míg az országos átlag szerint a fiatalok 42 százaléka vélte úgy, hogy könnyen hozzáférhetne kábítószerekhez, addig a fesztiválozók 51 százaléka állította ugyanezt a rendezvények területére vonatkozóan.

Szigorítás vagy enyhítés?

A 2023-as kutatási eredmények azt is mutatják, hogy a fiatalok többsége nem támogatja a drogok legalizálását, ugyanis 68 százalékuk a szigorúbb szabályozás mellett foglalt állást, míg mindössze 25 százalékuk támogatta az enyhítést (a maradék nem tudott vagy nem akart állást foglalni a kérdésben).

Habár a szabályozás szigorítása mellett érvelő fiatalok aránya meggyőző, az illegális kábítószerek elleni fellépésnek nem kizárólag a törvényi keretek szigorításán szükséges nyugodnia.

A drogprobléma ugyanis nem kizárólag önmagában álló jelenség, hanem szorosan összefügg az életkörülményekkel, a szorongás szintjével és az önismeret hiányával. Fontos tehát, hogy a szabályozás szigorítása közben az ifjúság „immunrendszerét” is fejleszteni kell, amihez jó alapot jelent, hogy a fiatalok maguk is felismerik a problémát.

A kutatási eredmények arra mutatnak rá, hogy kiemelten fontos érvényt szerezni a törvényeknek, azaz ellehetetleníteni a kábítószerrel való kereskedést. Komoly figyelmeztetés viszont, hogy minden második 25 év alatti fiatal szerint könnyű hozzáférni illegális kábítószerekhez, ugyanis ez azt mutatja, hogy a kábítószer-kereskedelem itthon elterjedtebb, és jobban szem előtt van, mint pár évvel korábban.

Túlzás lenne?

A Europion gyorsfelmérése szerint mind az egész törvényjavaslatnak, mind egyes elemeinek megítélésében a többség támogató állásponton áll. Néhány kérdés viszont megosztotta a válaszadókat. A szintetikus szerek bűncselekménnyé való minősítését illetően összességében támogató a magyar közvélemény: 47 százalék szerint már korábban is szigorítani kellett volna, míg további 17 százalék szerint most volt időszerű.

A támogatók aránya különösen a 60 év felettiek (68 százalék), a gimnáziumi érettségivel nem rendelkezők (73 százalék), a községekben élők (69 százalék), az alacsony jövedelmű háztartásokban élők (70 százalék) és különösen a kormánypárti szavazók körében (85 százalék) kimagasló.

A gyorsfelmérés eredményeiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

(Borítókép: Christopher Furlong / Getty Images)