Donald Trump nemcsak Amerikát, a Fehér Házat is megosztja

2025. április 9-én, szerdán közösségi oldalán jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy az egy héttel korábban bevezetett kölcsönös vámtarifák bevezetését felfüggeszti azon országokból érkező termékek esetén, amelyekre a kereskedelmi deficit miatt kormánya 10 százaléknál nagyobb vámtarifákat vetett ki.

Ekkor az amerikai tőzsde már napok óta esésben volt, az elnök végül azzal magyarázta lépését, hogy az emberek kicsit izgultak és féltek, emiatt döntött a vámtarifák kivetésének szüneteltetése mellett.

Ráadásul adminisztrációjának tagjai is olykor egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek: egyszer azzal magyarázták a vámtarifák bevezetését, hogy az csak az elnök tárgyalási stratégiájának a része, máskor pedig már azt állították, hogy szó sincs semmiféle tárgyalásról, a vámtarifák nem eszköz, hanem maga a cél az amerikai külkereskedelem megreformálásához.

A The New York Times fehér házi információi szerint az adminisztrációban nem volt teljes egyetértés az Egyesült Államok új kereskedelmi politikája kapcsán. Scott Bessent pénzügyminiszter és J. D. Vance alelnök például jóval strukturáltabb megközelítést ajánlott az elnöknek, és a tárgyalások megkezdése mellett érvelt – Bessent emiatt a hétvégén még Mar-a-Lagóba is utazott, hogy az elnökkel egyeztessen –, miközben Trump kereskedelmi tanácsadója, Peter Navarro a vámtarifák megtartását javasolta az elnöknek, hiszen azzal lehet szerinte elérni az Egyesült Államok újragyárasítását.

Végül ugyanakkor Trump a kínai importot leszámítva 90 napos felfüggesztés mellett döntött, ami még az adminisztrációjának néhány tagját is meglepetésként érte – például azt a Jamieson Greert, aki épp a képviselőház egyik bizottsági ülésén védte Trump vámpolitikáját, amikor jött a bejelentés, hogy felfüggesztik a tarifákat.

Ugyan Trumpot a The New York Times szerint nem adminisztrációja tagjainak érvei, hanem a kötvénypiac esése beszélhette rá döntésére, viszont az események így is rámutattak arra, hogy Donald Trump Fehér Házában vannak belső törésvonalak, amik a teljesen eltérő világnézetekből és felfogásokból fakadnak – csakúgy, mint első ciklusában.

Bizonytalanság és harag a Fehér Házban

Az amerikai kormányban már Trump által felszabadulás napjának nevezett események előtt is voltak nézeteltérések. Ezek közül az egyik legismertebb és leginkább dokumentált az Elon Musk és több miniszter közötti konfliktus: ugyan a legtöbb miniszter és kormánytag egyetért azzal, hogy csökkenteni kell a szövetségi állam kiadásait, ugyanakkor annak mértékével és gyorsaságával már nem mindig értettek egyet.

Elon Musk és az ő kormányzati működés hatékonyságát célzó, Fehér Ház alá tartozó hivatala, a DOGE ugyanis Javier Millei argentin elnök láncfűrészes megoldását választotta a szövetségi állam kiadásainak csökkentéséhez, ami még Musk szerint is olykor hibákhoz vezetett – a dél-afrikai milliárdos például így jellemezte az ebola elleni fellépést célzó programok ideiglenes eltörlését.

Sajtóhírek szerint Musknak ezen hozzáállása miatt volt konfliktusa Marco Rubio külügyminiszterrel, miután utóbbi azzal vádolta meg, hogy kirúgta a minisztérium alá tartozó hivatalokból az embereit, de Sean Duffy közlekedésminiszternek, valamint Doug Collins veteránokért felelős miniszternek is volt nézeteltérése a világ leggazdagabb emberével, amiért utóbbi hozzájuk tartozó programokat, illetve alkalmazottakat kívánt elbocsátani.

Ugyan a nyilvánosságban egyik fél sem kritizálta a másikat, és mindenki kiállt Trump, valamint Musk mellett, azonban miután egyre több közvélemény-kutatás mutatta azt, hogy Musk politikai terhet jelenthet az elnök és adminisztrációja számára, valamint a republikánus képviselők is nehéz kérdéseket és kritikát kaptak választóiktól lakossági fórumaikon Musk tevékenysége kapcsán, Trump bejelentette, hogy Musk heteken belül elhagyja az adminisztrációt.

Ugyanakkor azt továbbra sem tudni, hogy a valóságban ez miként változtatja meg a DOGE munkáját, hiszen abban továbbra is a Musk által válogatott, gyakran pályakezdő fiatalokból álló csapata fog dolgozni, valamint kiváló kapcsolata is megmaradhat az elnökkel.

Ráadásul ennek egy része már nem zárt ajtók mögött játszódott le, mint Musk és a DOGE esetében, hanem olykor a nyilvánosságban, így azt a közvélemény nem névtelen belsős informátorokra hivatkozott újságcikkekből ismerhette meg, hanem maguktól a résztvevőktől.

Az épp hátrébb lépő Elon Musk kritizálta a vámtarifákat, mivel szerinte az visszaveti a kereskedelmet – ami állítással a közgazdászok is egyetértenek –, és a vámtarifák emelése helyett azok teljes eltörlése mellett érvelt – ugyan Trump még a választást megelőzően ígérte a vámtarifák bevezetését, Musk ezen politikájával szembeni kritikáját mégsem magának az elnöknek, hanem kereskedelmi tanácsadójának, Peter Navarrónak címezte.

Navarro erre reagálva azzal vádolta meg a Tesla vezérigazgatóját, hogy ő valójában nem autógyártó, hanem egy autó-összeszerelő céget vásárolt meg anno, mivel a Tesla autói nem kizárólag Amerikában gyártott alkatrészekből állnak, amire Musk csak annyit reagált, hogy Navarro egy idióta, valamint lényegében retardáltnak titulálta őt.

A két elnöki tanácsadó konfliktusát a Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt csak annyival kommentálta,

Nézze, ők nyilvánvalóan két olyan személy, akik nagyon eltérően vélekednek a kereskedelemről és a vámokról. A fiúk már csak ilyenek, hagyjuk, hogy folytassák a nyilvános csörtéjüket.

Ugyanakkor nemcsak a nyilvánosságban egymás szidalmazásával jelennek meg a vámtarifákról alkotott eltérő vélemények Trump adminisztrációjában: mint arra már a cikk elején utaltunk, kereskedelmi minisztere és alelnöke is a tárgyalások megkezdése mellett érvelt egy, az egész világ ellen indított kereskedelmi háború helyett, és célirányosan Kínát és kereskedelmi politikájukat próbálnák nehezebb helyzetbe hozni. Ezzel szemben a Musk által kipécézett Navarro épp a vámtarifákkal próbálná visszahozni a gyártást az Egyesült Államokba.

hiszen eleve részben azzal az ígéretével térhetett vissza a Fehér Házba, hogy csökkenteni fogja az árakat. Azonban a vámtarifákat az importőrök általában beleépítik az áraikba, így azt végső soron a fogyasztók fizetnék meg, ami az árak emelkedésével járna.

A republikánusok egy része sem ért egyet a vámokkal

Azonban nemcsak Trump kormánya, hanem az egész Republikánus Párt, valamint a republikánus szavazók is megosztottak a vámtarifákat illetően.

bár ennek politikai üzenetén túl gyakorlati következménye nincs, hiszen a képviselőház a házszabály módosításával elkerülte, hogy szavazzanak a témáról – Trump ugyanis úgy tudta gyorsan, a kongresszust megkerülve kivetni vámjait, hogy veszélyhelyzetet hirdetett az országot elárasztó fentaniltartalmú gyógyszerek miatt, a demokrata szenátorok pedig ezen vészhelyzet eltörlésére kötelezték volna az elnököt négy republikánus kollégájukkal.

Még azok között a republikánusok között is voltak olyanok, akik finom kritikával illették a vámtarifákat, ám nemmel szavaztak a demokraták javaslatára: Ted Cruz texasi szenátor például arról beszélt, hogy a szenátusban ő Trump legnagyobb támogatója, de a vámok lényegében a fogyasztókra kivetett adók, ezért aggódik azok miatt, míg a republikánusok szenátusi vezetője, John Thune arról beszélt, nem tudni, a vámtarifák milyen gazdasági következményekkel járhatnak, és reméli, az elnök sikeres lesz, a vámtarifák pedig csak ideiglenesek.

– ilyenek például Jim Jordan vagy Bernie Moreno képviselők.

Jordan szerint Amerika hosszú távon jól jár a vámokkal, hiszen így a vállalatok és a gyárak visszaköltöznének Amerikába, hogy elkerülhessék a vámokat. Míg Moreno szerint a vámtarifák eleve nem is járnak az árak emelkedésével, mert ezután az amerikaiak hazai termékek felé fordulnak – konkrét példaként az amerikai autóipart említette, bár arra nem tért ki, hogy az amerikai autókban használt alkatrészek egy része import, amikre a Trump által kivetett 25 százalékos vámtarifa május 3-án fog életbe lépni a jelenlegi tervek szerint.

Azonban a párt így is nehéz helyzetbe került: a magukat republikánusnak tartó vagy republikánusok felé húzó szavazók között ugyanis többen ellenzik a vámokat. A YouGov héten közölt kutatása szerint előbbi csoport 22, utóbbi 24 százaléka szerint a vámtarifák túl szélsőségesek, miközben 55 és 53 százalékuk szerint megfelelőek, 14-14 százalékuk szerint pedig nem elég drasztikusak.

Így a párt nehéz helyzetbe került: amennyiben választói nyomásra elleneznék Trump vámtarifáit, valamint a szenátus után a képviselőház is szavazna arról, hogy a kongresszus visszavegye-e a vámtarifák kivetésének a jogát az elnöktől, akkor Trumpot haragíthatják magukra, ha pedig azt elleneznék, akkor a választóik egy olyan mértékű részét elveszítenék, ami a félidős választások során veszélyeztetné a párt képviselőházi többségét – Mike Johnson republikánus házelnök ezt a feloldhatatlan ellentétet jelenleg úgy oldotta meg a képviselőházban, hogy a házszabály módosításával csak később fognak szavazni erről, abban reménykedve, hogy addig magától megoldódik ez a probléma.

(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök részt vesz a kabinet ülésén a washingtoni Fehér Házban 2025. április 10-én. Fotó: Nathan Howard / Reuters)