Donald Trump vámjai teljesen felborították az elmúlt napokban a világkereskedelmet, ami miatt már az Apple és európai autógyártók is kényszerlépéseket helyeztek kilátásba. Az America Frist jelszó alatt bejelentett protekcionista intézkedések részeként az Európai Unióra 20 százalékos importvámot vetett ki, de egyes kiemelt ágazatokban ennél is magasabbat. Japán 24, Dél-Korea 25, Vietnám 46, India 26 százalékos importvámot kapott, csak hogy néhány, az Egyesült Államok ipara számára is esszenciális partnert említsünk.

A piac és a forint is drámaian reagált a bejelentésre, az EU és egyes országok tárgyalásos úton kezdtek el alkut kötni az amerikai elnökkel, aki ennek eleget téve 90 napra felfüggesztette a vámok életbe lépését. Legalábbis a legtöbb ország esetében, Kína ugyanis nem hajlandó meghátrálni, és egyre abszurdabb mértékű importvámokkal fenyegeti egymást a két ország.

Kapcsolódó

Ebben a pillanatnyi helyzetben egy olyan mélyelemzést készítettünk a ChatGPT és a Perplexity legfejlettebb modelljeivel, amelyben azt vettük górcső alá, hogy egy-másfél éves távlatban milyen hatások érhetik Magyarország kereskedelmét és piacát Trump vámintézkedéseinek nyomán. Azt kértük a modellektől, hogy az elemzésben részletesen térjen ki az autóiparra, a technológiai iparra, a mezőgazdaságra és a gyógyszeriparra, elemezve a vámok és az esetleges ellenvámok árváltozásait és volumenhatásait.

Arra is megkértük a két AI-rendszert, hogy vizsgálják meg a globális ellátási láncok összefonódásait, a tarifák összetett hatásmechanizmusait, valamint több lehetséges forgatókönyvet is, hogy mi történne:

  • Ha Magyarország bármilyen okból vámkedvezményt kapna,
  • ha az EU és/vagy Magyarország viszontvámokat léptet életbe,
  • vagy ha az EU radikálisan protekcionista utat választana.

A legnagyobb vesztes: az autóipar

Jelenleg a magyar export közel 20 százalékát adja az autóipar, az Audi, a Mercedes, a Suzuki, valamint az épülő BMW gyárainak köszönhetően kulcságazatnak számít itthon. És éppen ebben a szektorban a legerősebbek az USA védővámjai, 25 százalékos pótvámok vonatkoznak minden külföldön gyártott személyautóra és autóalkatrészre.

A KSH szerint Magyarország 2024-ben mintegy 2352 milliárd forint értékben exportált az Egyesült Államokba, ennek nagyjából a 27 százaléka volt jármű vagy járműalkatrész, további 11 százaléka pedig akkumulátor.

Ezzel együtt tehát az USA-ba irányuló kivitel közel 40 százalékát érintik a tarifák.

A WIIW bécsi gazdaságkutató modellje szerint a vámok miatt az EU autóexportja közel 8 milliárd dollárral esne vissza, az EU összesített exportja pedig nagyjából 0,14 százalékkal csökkenne.

Ez a legjobban Szlovákiát sújtaná, 1,1 százalékos exportcsökkenéssel, mivel arányaiban ott a legnagyobb az USA-ba irányuló autókivitel. Ugyanakkor a sorban a következő Magyarország lenne, mivel a teljes export értéke megközelítőleg 0,31-0,37 százalékkal esne így vissza a Válasz Online észrevétele szerint.

Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 200-250 millió euró értékű kivitel eshet ki a magas vámok miatt, ami a teljes magyar GDP-re vetítve körülbelül 0,16 százalékos közvetlen visszaesést jelentene.

További becslések szerint a magyar autóipari export 15-18 százalékkal eshet vissza a következő 12-18 hónapban. Az autógyárak gyártási volumene várhatóan 8-12 százalékkal csökkenhet.

Technológiai forgatag

A technológiai szektor versenyképessége a jelen kilátások mellett teljesen ellehetetlenülhet az Egyesült Államokban, miután Kína 84 százalékra emelte az amerikai termékekre vonatkozó vámtarifát, melyre válaszul aztán Donald Trump 125 százalékra emelte a kínai importvámokat.

Emiatt kínai vállalatok ezrei adhatják fel az amerikai piac, az Amazon már vissza is mondott egy jókora Kínából érkező megrendelést.

Az elemzés szerint nehezíti a technológiai hardvereket gyártó magyar cégek helyzetét, hogy a vámok miatt zavar keletkezik a globális ellátási láncban, a várakozások szerint az elektronikai termékek ára 7-10 százalékkal nőhet Magyarországon.

Ugyanakkor a ChatGPT a HVG elemzésére hivatkozva azt írja, a kínai eladók között öldöklő árverseny alakulhat ki Európában, ami azt jelenti, hogy Európában és így Magyarországon is akár még olcsóbbak lehetnek a kínai elektronikai cikkek, hiszen a kínai gyártók hajlandóak lesznek nyomott áron értékesíteni, csak hogy eladjanak.

Az elemzés a modellek megemlítik, hogy Kína várhatóan nem vámokkal, hanem más módon válaszol itt: például felvetődött, hogy korlátozza bizonyos ritkaföldfémek és elektronikai alapanyagok exportját, amelyekre az amerikai (és európai) techipar rá van utalva. Ha ez bekövetkezik, az ellátási problémákat okozhat a chipgyártásban világszerte.

Magyarországon közvetlen chipgyártás nincs, de az autóelektronikai cégek például könnyen megérezhetik, ha globális chiphiány alakul ki.

A magyar kormány igyekszik bekapcsolódni az európai félvezető stratégiába – többmilliárd eurós EU program (Chips Act) indult a kontinens chipgyártásának fokozására. Középtávon, ha esetleg az EU is protekcionistább lesz, akkor magyar szempontból akár új beruházások jöhetnek.

Ennél pozitívabb lehet a kép a mélyelemzés alapján az IT-szolgáltatások és a szoftverfejlesztések terén, itt a magyar cégek akár 5-8 százalékos növekedési lehetőséget is találhatnak, ha képesek kihasználni az átrendeződő globális értékláncok kínálta lehetőségeket.

Az amerikai technológiai óriásvállalatok esetleges európai terjeszkedése új megbízásokat hozhat a magyar szoftverfejlesztő cégeknek.

Az élelmiszerekre marginális hatással lesz

Az elemzés szerint a magyar mezőgazdaságra leginkább közvetett módon hatnak a történtek: egyrészt az uniós agrárpolitika változásain keresztül, másrészt a globális árak hullámzásán át. Például ha az európai gabonaárak csökkennek az amerikai dömping miatt, az a magyar gabonatermelőket sújtja. Viszont ha Kína miatt világszerte drágul a sertéshús (mert Kína máshonnan szívja fel a kínálatot, hiányt okozva), az a magyar sertéstartóknak kedvezhet, magasabb exportárakat érhetnek el. Mindebből azonban a fogyasztók keveset érzékelnek rövid távon. Esetleg bizonyos importélelmiszerek (pl. amerikai mogyoróvaj, bourbon whiskey) drágulhatnak az itteni boltokban, ha az EU vámot vet ki rájuk válaszul – ez azonban marginális.

Gyógyír kell a gyógyszeriparra

Egyelőre a gyógyszeriparra még nem érvényesek vámok, Trump azonban már kilátásba helyezte, hogy azokra is jelentős vámokat vethet ki. 

A magyar gyógyszerexport az elemzés alapján nagyjából évi 1,5–2 milliárd euró, ennek egy része megy az USA-ba (Richter szállít pl. nőgyógyászati és központi idegrendszeri szereket partnercégeken keresztül). Ha ezek után vámot kellene fizetni, a Richter termékei drágulnának az USA-ban, ami rontja versenyképességüket az ottani generikus konkurenciával szemben. A Richter valószínűleg nem tudja olyan könnyen „áthárítani” a termelést az USA-ba, így elképzelhető, hogy veszít amerikai piaci részesedést.

Ugyanakkor az Infostart cikke rámutat arra, hogy a Richter Vraylar nevű készítménye, amelyet az USA-ban az AbbVie forgalmaz, komoly bevételt hoz a cégnek. Szerencsére azonban a licencdíjakra valószínűleg nem vonatkozna vám, ami kedvező a vállalat számára.

Ha pedig ez valóban így lesz, akkor a miután a gyógyszergyártó teljes árbevételének 30 százaléka származik az amerikai piacról, a részvényesi értéke akár 3-5 százalékkal is növekedhet.

Vámmentességgel sem járnánk sokkal jobban

A két MI-modell három hipotetikus következtetésre jutott a lehetséges forgatókönyveket illetően:

Amennyiben a mostani, április 10-i állapot szerinti vámok nem változnak, úgy a magyar GDP növekedési üteme 0,5 százalékponttal lehet alacsonyabb a következő egy-másfél évben.

Ha eldurvul a vámháború, és az EU és Kína is jelentős viszontvámokhoz tartja magát, és a kereskedelmi háború eszkalálódik, a magyar gazdaság növekedése akár 0,8-1,2 százalékponttal is csökkenhet. Ebben a forgatókönyvben az infláció 0,7-1 százalékponttal növekedhet és a munkanélküliség is 0,3-0,5 százalékponttal emelkedhet.

Az, hogy Magyarország külön mentességet kapna az USA-tól, szinte esélytelen, mivel a mélykutatás arra mutat rá, hogy ez  sértené a WTO legnagyobb kedvezmény elvét és az EU közös kereskedelempolitikáját – hacsak nem kötnek egyedi megállapodást, de EU-tagként Magyarország nem tárgyalhat külön vámalkuról.

Ha azonban ez mégis megvalósulna, akkor a GDP növekedése 0,3-0,5 százalékponttal meghaladhatná az alapforgatókönyvet, és akár 2-3 milliárd dollár értékű többletbefektetést vonzhatna az ország területére.

Ez különösen az autóiparban jelenthetne előnyt, ahol a magyar gyártású járművek 10-15 százalékkal olcsóbbak lehetnének amerikai versenytársaiknál, és 20-25 százalékkal olcsóbbak az EU-s versenytársakhoz képest, ami akár az USA-ba irányuló export akár 20-25 százalékos növekedését hozhatná magával.

És hogy ezt hogyan érhetné el? A hipotézis szerint Volkswagen-csoport dönthetne úgy, hogy több Audi Q3 modellt gyárt Győrben az amerikai piacra ahelyett, hogy ugyanazt a modellt Németországból vinné, mert a magyar eredete miatt vámmentes lenne.

Azonban a vámmal járó negatív hatásokat még így csak enyhíteni tudnánk, hiszen így is kihatással lenne Magyarországra a német gazdaság lassulása, leginkább az autóipar és a gyógyszeripar profitálna egy ilyen lépéstől. A magyar piacon a fogyasztók számára ez a forgatókönyv annyit jelentene, hogy a gazdaság helyzete stabilabb marad, a munkahelyek kevésbé kerülnének veszélybe az exportágazatokban – közvetlen árváltozásokat azonban nem nagyon okozna.

Összecsapott matekházival ér fel a képlet a Trump-vámok mögött

Az amerikai vámtarifák matematikája rendkívüli módon hasonlít ahhoz, amelyet a népszerű nagy nyelvi modellek ajánlanak.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.