Kezdjük a legrosszabbal! Önmagában, legalábbis a magyar Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint nem számít terrorizmusnak, ha valóban mesterségesen, kémcsőben előállított vírussal fertőzték meg a szarvasmarháinkat, sőt, még az sem egészen biztos, hogy megvalósul az állatkínzás, vagy épp a természetkárosítás (ez éppenséggel nem is vonatkozik a haszonállatokra) büntetési tétele.

Ugyanis az eheti  Kormányinfón alaposan meglepte a nyilvánosságot Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, amikor arról beszélt, nem zárható ki, hogy a több ezer szarvasmarha leölésével járó ragadós száj- és körömfájásért felelős vírus nem természetes módon jött létre, és zajlanak a laboratóriumi vizsgálatok. Majd közölte, hogy bár még nincs írásos bizonyítéka, de esélyes, hogy a fertőzés egy kémcsőből indult. 

A csütörtöki Kormányinfón elhangzottakat aztán Nagy István agrárminiszter még az aznapi állategészségügyi operatív törzs ülését követő sajtótájékoztatón meg is erősítette. A tárcavezető leszögezte,

megfeszített erővel zajlik a járványügyi nyomozás, és szerinte az elsődleges információk szerint nem zárható ki, hogy mesterségesen hozták létre a száj- és körömfájás vírust, ami komoly kérdéseket vet fel.

A vírus eredetét laboratóriumban vizsgálják. A miniszter hangsúlyozta: rendkívüli állategészségügyi helyzettel áll szemben az ország, ami sokaknak okoz nehézséget.

Portálunk Vitályos Eszter kormányszóvivő mellett a Belügyminisztériumot és az Agrárminisztériumot is megkereste, hogy egyrészt megtudjuk, milyen és kik által készített vizsgálatokra hivatkozik a kormányzat, illetve szerettük volna azt is megtudni, hogy amennyiben ez egy mesterségesen előállított vírus, akkor annak elterjesztése, kiszabadulása milyen büntetőjogi kategóriába esik. Egyelőre még választ nem kaptunk egyik minisztériumtól sem, így megpróbáltunk egy jogász segítségével eligazodni a vírusok és a jogszabályok világában. 

Nehéz jogi kérdésről beszélni akkor, ha nincs

- reagált az Economxnak egy most névtelenséget kérő jogász, úgy látja, hogy a jelenlegi információk, bejelentések szerint ez a felvetés inkább gumicsontnak tűnik.  

Az talán még meglepőbb, hogy átnézve a paragrafusokat, az agrárterrorizmusnak nevezett lehetséges mesterséges járvány a Btk. szerint nem terrorizmus, valószínűleg mindössze a rongálás tényállását meríti ki. Illetve ha lenne annak felelőse, polgári peres úton kezdeményezhetnének az érintett gazdák.

A Btk. több esetben is foglalkozik a járványüggyel, de 322/A. paragrafusban a járványügyi védekezés akadályozását szankcionálja, a 361. paragrafusban pedig a járványügyi szabályszegést határozza meg, és például kimondja, hogy

a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés szabályait megszegi, vétség miatt elzárással büntetendő.

Tehát itt sem konkrétan az állatok megfertőzését szankcionálja, hanem az állatjárványügyi intézkedés szabályainak megsértéséről ír, amit vétségnek tart a jogszabályalkotó. 

terrorcselekményt pedig az hajt végre, aki abból a célból, hogy

  • állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,
  • a lakosságot megfélemlítse,
  • más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja,
  • vagy személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

Amennyiben a gazdasági rend megváltoztatásába belefér a szarvasmarhák leölése, talán lehet terrorizmusról beszélni. 

Érdekes felvetés az is, hogy vajon az esetleges fertőző elkövethetett-e állatkínzást. Ez sem egyértelmű, a bántalmazás, vagy a bánásmód kitétel miatt. 

A Btk. szerint ugyanis az követ el állatkínzást, aki

  • gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
  • gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

így ő vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést ér, ha az állatkínzást méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozzák. 

Az értelmező rendelkezés a méreg olyan veszélyes anyag vagy keverék, amely toxikológiai tulajdonságai alapján a belégzése, lenyelése vagy a bőrön át történő felszívódása esetén az állat életét veszélyezteti, illetve az állat különös szenvedését vagy maradandó egészségkárosodását idézheti elő. Így talán ez vonatkozhat egy biológiai fegyver bevetésére. 

Az Economxnak nyilatkozó jogi szakértő ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy

ez az egyelőre konkrétumok nélküli kormányzati lebegtetés inkább azt sugallja a társadalom számára, hogy bármikor bárki megtámadhatja az országot, így gyengül a biztonságérzet. 

Az Index egyébként azt írta, hogy a Qubit a felvetéssel kapcsolatban megkérdezte Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatóját.

Ez azt jelentené, hogy valaki összerakott egy vírust. Ennek a lehetősége tendál a nullához

– mondta a virológus. Hozzátette, hogy amikor a rendelkezésre álló genetikai adatok alapján megtörténik a vírus besorolása, az nem a teljes genom alapján történik, így ebből annyi következtetést lehet levonni, hogy az mely országokban terjedő törzsekhez hasonlít leginkább.

A ragadós száj- és körömfájás kórokozója évszázadok óta fertőzi az állatállományokat, és ez volt az első állati vírus, amit a tudomány még a 19. század végén felfedezett. A vírus, amit Magyarországon eddig négy Győr-Moson-Sopron megyei szarvasmarhatelepen mutattak ki, az európai uniós laboratóriumi vizsgálatok szerint az O-szerotípusba tartozik. Ez a világon kiinduló ragadós száj- és körömfájás járványok több mint kétharmadáért felelős.