Ne legyen meglepve, ha vér tapad az iPhone-jához

A konfliktus középpontjában a Kongói Demokratikus Köztársaság áll, egy Nyugat-Európa-méretű ország, amelynek erdei arany-, gyémánt- és koltánkincset rejtenek – amely az okostelefonok és számítógépek kulcsfontosságú összetevője. Ezek az ásványkincsek az ENSZ és Uganda tisztviselői szerint csatatérré változtatják az amúgy is az erőszakos milíciák által zaklatott régiót, mivel Ruanda és helyi szövetségesei lefoglalják a koltánkészleteket, míg Uganda és megbízottjai az északkeleti aranybányák átvételére törekszenek – írja elemzésében a The Wall Street Journal.

A tisztviselők szerint Yoweri Museveni ugandai és Paul Kagame ruandai elnök csapatokat és fegyvereket vezényelnek Kongóba, miközben kongói szövetségeseik, akik stratégiai fontosságú határátkelőket ellenőriznek, csempészútvonalakat biztosítanak, hogy még több ásványi anyagot juttassanak el a globális piacokra.

A folyamat három évvel ezelőtt kezdődött, amikor Felix Tshisekedi kongói elnök behívta az ugandai csapatokat az országba, hogy harcoljanak az Iszlám Államhoz kötődő lázadócsoport ellen, amely a két ország határán húzódó erdőségekben állomásozik. Uganda hadseregét a legképzettebbek között tartják számon Afrikában, és akkoriban Tshisekedi úgy gondolta, hogy Museveni erői segítenek majd neki abban, hogy elérje a régió régóta tartó felkeléseinek „gyors és erőteljes” letörését, amelyet 2019-es hivatalba lépésekor ígért.

Ehelyett a bevetés arra biztatta Ruandát, hogy 2022-ben inváziót indítson, az M23 néven ismert kongói lázadócsoportot használva álcaként, és a helyzet gyorsan eszkalálódott.

Rablóhadseregek

Uganda további 2300 katonával egészítette ki 1700 fős kongói haderejét. Az ugandai buldózerek földutakat építettek a lázadók rejtekhelyeihez, köztük a bányavidékekhez. Ugandai csapatok képezték ki az aranybányákat ellenőrző hadúrhoz hű harcosokat.

Tavaly a Ruanda által támogatott M23-as lázadók elfoglalták Rubaya koltánbányászvárosát, ahol a harcosok havonta mintegy 800 ezer dollárt keresnek a kereskedők „megadóztatásával”. A lázadó harcosok megduplázták a munkások bérét, hogy ösztönözzék őket, és kényszermunkára támaszkodnak az utak kiszélesítésében, hogy a koltánt az arannyal együtt Ruandába szállító teherautók elférjenek rajtuk. Az ENSZ szerint mintegy 4000 ruandai katona harcol Kongóban, bár ezt a ruandai hatóságok tagadják.

A ruandai kormány szóvivője korábban tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint országa kongói ásványkincseket tulajdonít el, és ezeket Kinshasa „bűnbakkereső stratégiájának” nevezte, amellyel el akarja fedni biztonsági kudarcait. A szóvivő nem válaszolt a további kommentárt kérő üzenetekre.

Az ugandai energia- és ásványkincsügyi minisztérium szóvivője elmondta, hogy új intézkedéseket vezettek be. Többek között fellépnek a hamisított dokumentumok ellen, hogy megfékezzék a csempészett ásványkincsek exportját. Elmondta, hogy bár a minisztérium úgy véli, hogy az Ugandából exportált arany nagy részét belföldön termelik ki, a Kongóval közös, 545 mérföld hosszú, porózus határon a szigorúbb ellenőrzések hiánya miatt nehéz ellenőrizni a javak illegális áthaladását.

Megugró kereslet

Elemzők szerint a kongói ásványkincsek és csempészútvonalak ellenőrzéséért folytatott versenyt legalábbis részben a megugró kereslet hajtja. Az arany ára márciusban unciánként 3000 dollár fölé emelkedett, így a hatalmas ország és ostromlott elnöke nehéz helyzetben van, hogy ellenálljon a szomszédos államok növekvő „érdeklődésének”.

Tshisekedi kétségbeesett intézkedésekhez folyamodott egy kétségbeesett helyzet megoldására. Most azzal küzd, hogy reagáljon az események megalázó fordulatára

– mondta Richard Moncrieff, a brüsszeli székhelyű International Crisis Group regionális elemzője.

Februárban a kongói vezető egy olyan alkut javasolt a Trump-kormányzatnak, amely az M23-as lázadók legyőzésében nyújtott segítségért cserébe az Egyesült Államoknak hozzáférést biztosítana olyan kritikus ásványi anyagokhoz, mint például a koltán – számolt be a The Wall Street Journal. A Fehér Ház egyik tisztviselője azt mondta, hogy nem kommentálja az elnök magánlevelezését.

Hasonlóképpen Ugandának sincs nagy hazai aranybányászati ipara. Aranyexportja azonban az ugandai központi bank adatai szerint tavaly 3,4 milliárd dolláros rekordot ért el.

Az ENSZ nyomozói és emberi jogi csoportok szerint a Kongóból kicsempészett ásványkincsek felelősek mind Ruanda, mind Uganda eladásainak megugrása miatt. A kongói aranyrudakat általában teherautók vezetőfülkéi alá, akkumulátorok rekeszeibe és csomagtartókba rejtik, hogy aztán Ugandába csempésszék őket. Az ugandai kereskedők és a The Sentry, egy washingtoni székhelyű nonprofit oknyomozó csoport szerint a határátlépést követően a csempészek hamisított dokumentumokat vásárolnak Kampalában, hogy az arany eredetét eltitkolják, mielőtt az a világpiacra kerülne.

Tomboló erőszak

Dél felé a kitermelési erőfeszítések inkább az erőszak körül forognak. Januárban az M23 – az ENSZ-békefenntartók vezetője, Jean-Pierre Lacroix szerint 4000 ruandai katona támogatásával – kongói és ENSZ-katonákat söpört el, és bevonult Gomába, Kelet-Kongó legnagyobb városába. Nem sokkal később a lázadók elfoglalták Bukavut, egy másik városi központot a Kivu-tó partján.

Az összecsapások az ország egészségügyi minisztériuma szerint az év eleje óta mintegy 7000 kongói halálát okozták.

Jason Stearns, a kanadai Simon Fraser Egyetem adjunktusa és korábbi ENSZ-nyomozó szerint Ruanda döntése, miszerint növeli az M23 támogatását, reakció volt Uganda előrenyomulására az aranybányászati területeken.

Tshisekedi még az Apple-t is megvádolta azzal, hogy

mivel okostelefonjaiban ruandai forrásból származó koltánt használ.

Az Apple által gyártott iPhone-okon ott szárad a kongói áldozatok vére

– mondta nemrégiben egy beszédében.

Az Apple tagadja a vádakat. A cég szóvivője elmondta, hogy a vállalat tavaly júniusban a konfliktus eszkalálódása miatt felszólította beszállítóit, hogy ne vásároljanak ásványi anyagokat Kongóból és Ruandából.

Azért tettük meg ezt az intézkedést, mert aggódtunk, hogy a független auditorok vagy az iparági tanúsítási mechanizmusok már nem tudják elvégezni a magas szintű szabványainkhoz szükséges átvilágítást

– mondta a szóvivő.

Az Európai Unió, amely a régió ásványkincsexportjának egyik fő célterülete, szankciókat vezetett be több ruandai tisztviselő ellen az M23-as lázadók támogatása miatt.

Az EU közelmúltbeli intézkedéseinek kumulatív hatása valószínűleg csökkenteni fogja az aranyexport mennyiségét. Ez a kínálatcsökkenés felfelé irányuló nyomást gyakorolhat a globális aranyárakra

– mondta Nigel Green, a DeVere Group globális pénzügyi tanácsadó cég vezérigazgatója.

A koltán és az ón ára is emelkedik, miután az Alphamin Resources kanadai bányavállalat március elején, amikor az M23 harcosai elfoglalták a közeli Walikale városát, evakuálta a személyzetet, és bezárta Kongó legnagyobb ónbányáját.

Folytatódó küzdelem

Kongó nincs felkészülve a súlyosbodó betörések kezelésére, amelyek a jelek szerint folytatódni fognak. A természeti erőforrásokért folytatott küzdelem részben az 1994-es ruandai népirtás óta tartó, régóta fennálló etnikai rivalizálásnak tudható be, amelynek során a hutuk több százezer tuszit mészároltak le.

Kagame, a ruandai elnök, aki maga is tuszi, tagadta, hogy felfegyverezte vagy támogatta volna az M23-at, amelynek parancsnokai nagyrészt ehhez a népcsoporthoz tartoznak. Megvádolta azonban a kongói kormányt a tuszik bántalmazásával, és azt mondta, hogy Ruanda azért cselekszik, hogy megvédje őket. „Az M23 lázadómozgalom azért létezik, mert harcosaitól megtagadták a jogaikat a saját országukban” – mondta Kagame az év elején.

Az M23 szóvivője szerint a harctéri győzelmeken felbuzdulva a csoport most azt tervezi, hogy a béketárgyalások helyett megpróbálja megbuktatni Tshisekedit.

(Borítókép: M23-lázadók Bukavuban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban 2025. február 20-án. Fotó: Hugh Kinsella Cunningham / Getty Images)