Újabb háború törhet ki Európában, és ha így lenne, az Magyarországot is érintené

2025-04-08T155311Z 1872384393 RC2QTDALV0S7 RTRMADP 3 EU-BOSNIA
2025.04.12. 06:07
Bosznia katasztrófába sodorhatja Európát. A szerb nacionalizmus visszatérése újabb háborút indíthat el a kontinensen. A magyar külügyminiszter-helyettes arról beszélt, ha a Balkánra visszatér a háború, annak Magyarország is részese lesz. Lapszemle a balkáni helyzetről.

Nem könnyű most vezetőnek lenni Európában. Washington, amely hagyományosan Európa legfontosabb szövetségese, hátat fordít a NATO-nak, és szorosabb kapcsolatokat alakít ki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az Egyesült Államok emellett nagymértékű vámokat vetett ki szinte minden európai importra, ami veszélyezteti a kontinens gazdasági növekedését. Az orosz erők eközben lassan, de folyamatosan nyomulnak előre Ukrajnában, veszélyeztetve annak szuverenitását. Európának a legkevésbé sincs szüksége egy újabb válságra.

És mégis készülődik egy, a kontinens közepén. Milorad Dodik vezetésével a Boszniai Szerb Köztársaság – a szerbek által ellenőrzött területek összessége – megpróbál elszakadni Bosznia-Hercegovinától.

Az oroszbarát szerb nacionalista Dodik egy évtizeden keresztül ásta alá a boszniai központi hatóságokat. Párhuzamos állami intézményeket hozott létre, és szította az etnikai feszültségeket, azt állítva, hogy a Szerb Köztársaságnak el kell szakadnia Boszniától a szerb nép védelme érdekében. A boszniai tisztviselőket pedig kirúgta a régió hivatalainak közel feléből. Hogy véget vessen ezeknek az akcióknak, a boszniai állami bíróság eltiltotta Dodikot hivatalától, és börtönbüntetésre ítélte.

Két háború Európában?

Azóta azonban Dodik látogatást tett Izraelben, Oroszországban és Szerbiában. Otthon a helyi rendőrség védi – írta meg a Foreign Affairs hasábjain Ismet Fatih Cancar, aki 2024 és 2025 között a John Hopkins Egyetem School of Advanced International Studies Fulbright vendégkutatója, 2020 és 2023 között pedig Bosznia-Hercegovina biztonsági miniszterének tanácsadója volt.

Ha a Boszniai Szerb Köztársaság elszakad Boszniától, Európa nagy bajba kerülhet. 1992 és 1995 között Bosznia a bosnyákok, horvátok és szerbek közötti háború színhelye volt – az utóbbi két csoportot a szomszédos Horvátország és Szerbia támogatta. A harcok brutálisak voltak: ezrek haltak meg, és a szerb vezetők és tisztviselők népirtást követtek el Szrebrenyicában. A konfliktus csak a NATO beavatkozása után ért véget, és a külső felek koalíciója segített létrehozni a jelenlegi boszniai államot. Ha Bosznia-Hercegovina összeomlik, sokan attól tartanak, hogy az erőszak ismét kiújul.

Egy esetleges katasztrófa megelőzése érdekében az európai és amerikai vezetőknek több forrást kell az országnak biztosítaniuk. Több békefenntartót kell küldeniük, hogy támogassák a boszniai hatóságokat az elszakadás elleni küzdelemben. A háború vége óta a Nyugat által Boszniában megtartott rendkívüli felügyeleti jogkört felhasználva segíteniük kell a boszniai alkotmány reformját, hogy az ország központi kormánya ne legyen annyira korlátozva, mint jelenleg. És meg kell erősíteniük Bosznia nemzeti intézményeit, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság (vagy bármely más entitás) tisztviselői ne tudjanak egyszerűen szembeszállni a központi kormánnyal.

Az európai tisztviselők habozhatnak az ilyen intézkedésekbe való befektetéstől, tekintettel mindarra, amivel még foglalkozniuk kell. Az Egyesült Államok az elszigetelődési politikájával még kevésbé valószínű, hogy újra elkötelezné magát. De sokkal olcsóbb és könnyebb lesz most megállítani Dodikot és regionális és nemzetközi támogatóit, mint egy esetleges konfliktus során. 

Európa nem engedheti meg magának, hogy egyszerre két háborút kezeljen – egyet Boszniában és egyet Ukrajnában.

Kapcsolódó
Polgárháború és szétesés veszélye fenyegeti Bosznia-Hercegovinát

Polgárháború és szétesés veszélye fenyegeti Bosznia-Hercegovinát

A kialakult instabilitás az egész régióra befolyással lehet.

Ha vezetői meg akarják védeni kontinensüket, meg kell akadályozniuk egy boszniai konfliktus kirobbanását.

Elválasztó kötelékek

Mint sok etnikailag megosztott államot, Bosznia-Hercegovinát is egy speciális hatalommegosztási keretrendszer irányítja, amelyet az 1995-ös daytoni békemegállapodás hozott létre, amely véget vetett az országban zajló háborúnak. A megállapodás feltételei szerint Bosznia két fő entitása – a bosnyák és horvát dominanciájú Bosznia-Hercegovinai Föderáció és a szerb dominanciájú Szerb Köztársaság – megvétózhatja a nemzeti politikai változásokat. A képviselet e három fő etnikai csoportra összpontosul. Az ország kormányának még e megállapodások ellenére is a Főképviselő Hivatalának (OHR), egy nyugati irányítású testületnek kell felelnie, amely megváltoztathatja Bosznia törvényeit.

Ez a keret funkcionálisan korlátlan hatalmat biztosít az etnikai csoporton belüli politikai vezetők számára, valamint lehetővé teszi, hogy akadályozzák a kormányzatot. Ezt senki sem használta ki jobban, mint Dodik.

Az elmúlt két évtizedben Dodik különböző vezetői szerepkörökben a boszniai állami intézmények szisztematikus lebontásán dolgozott.

Ő és tisztviselői például többször megvétózták a boszniai kormány azon törekvéseit, hogy integrálódjon a NATO-ba és az Európai Unióba. Talán még ennél is fontosabb, hogy Dodik azon dolgozott, hogy területeit kivonja a központi kormány igazságügyi, vámügyi és biztonsági intézményeiből.

Ennek az időszaknak a nagy részében Dodik elkerülte a tetteiért való felelősségre vonást. A nyugati tisztviselők frusztrálónak találták őt, de ahelyett, hogy szembeszálltak volna vele, inkább megnyugtatták. Az elmúlt néhány évben azonban ellenállásba ütközött. Először is, 2023-ban a Főképviselő Hivatala Washington támogatásával módosította az ország jogi kódexét, hogy bűncselekménynek minősítse az utasításai megtagadását – nagyrészt válaszul Dodik viselkedésére. Ez év februárjában aztán a boszniai állami bíróság elítélte Dodikot a Főképviselői Hivatal határozatainak semmibe vétele miatt. A bíróság egy év börtönbüntetésre ítélte Dodikot, és hat évre eltiltotta a hivatali tevékenységtől. Ez figyelemre méltó pillanat volt: ez volt az első alkalom, hogy a boszniai intézmények valóban felelősségre vonták a Republika Srpska szakadárjait tetteikért.

Elfogatóparancs Dodik ellen

Dodik azonban nem fogadta el a bíróság döntését. Ahelyett, hogy lemondott volna, és feladta volna magát, fokozta erőfeszítéseit. Rávette a Republika Srpska parlamentjét, hogy tiltsa meg a boszniai állami bíróság, a boszniai ügyészség, a Legfelsőbb Igazságügyi és Ügyészi Tanács és a boszniai rendőrség működését a területén. A törvény még a boszniai állami intézmények jelenlétét is kriminalizálta a Boszniai Szerb Köztársaság területén, szigorú büntetésekkel sújtva azokat a helyi tisztviselőket, akik együttműködtek a központi kormány tisztviselőivel. Dodik ezzel egyidejűleg bevezetett egy külföldi ügynöknyilvántartást, amely a civil társadalmat követi nyomon és veszi célba.

Ezek a szeparatista törvények mind illegálisak, és a boszniai alkotmánybíróság megsemmisítette őket. A boszniai állami intézmények azonban részben valóban visszavonultak a Szerb Köztársaság területéről. Emellett Dodik megduplázta a lépéseket, és olyan módosításokat javasolt a Republika Srpska alkotmányához, amelyek független hadsereget, határrendőrséget és egy különleges ügyészséget hoznának létre, amely hírszerzési kapacitással rendelkezik, és amely büntetőeljárást indíthatna az általa „az RS ellenségeinek” nevezett személyek ellen – ezek mindegyike kiújíthatja a konfliktust a boszniai állam és a szerb szakadárok között.

Válaszul a boszniai ügyészség csatlakozott a boszniai állami bírósághoz, amely elfogatóparancsot adott ki Dodik letartóztatására. Az Interpolt is felkérte, hogy adjon ki elfogatóparancsot.

Az Interpol azonban Szerbia nyomására ezt elutasította. A boszniai állami rendőrség pedig nem tudta letartóztatni Dodikot, mert attól tart, hogy ez erőszakos összecsapáshoz vezetne. A Republika Srpska rendőrsége még azzal is fenyegetőzött, hogy erőszakot alkalmaz egy ilyen kimenetel megakadályozására.

Kapcsolódó

Csend a nyugati fronton

Dodik és helyi támogatói nincsenek egyedül a Boszniától való elszakadásra irányuló törekvéseikkel. Dodik elítélését követően Aleksandar Vucsics szerb elnök a területre utazott, ahol elítélte az ítéletet, mint ami antidemokratikus és törvénytelen, és támogatásáról biztosította a boszniai népet, intézményeket és vezetést. Vucsics kijelentései aligha meglepőek: a szerb vezető, akárcsak Dodik, nacionalista, aki „Nagy-Szerbiát” akar létrehozni, amely egyesíti a Szerb Köztársaságot a Szerbiával.

Vucsics a boszniai válságot is belpolitikai ajándéknak tekinti.

Vucsics hónapok óta tömeges tüntetésekkel néz szembe egyre tekintélyelvűbb kormánya ellen. Dodik támogatásával és az etnikai feszültségek szításával reméli, hogy eltereli a figyelmet a belpolitikai kérdésekről, és megerősíti támogatottságát.

Magyar Levente magyar külügyminiszter-helyettes is Republika Srpskába látogatott, hogy támogassa Dodik puccsát. Magyarország szövetségesnek tekinti Dodikot az európai illiberális vezetők koalíciójának létrehozására irányuló erőfeszítéseiben, és osztja oroszbarát álláspontjaikat. Ha a Balkánra visszatér a háború, annak Magyarország is részese lesz.

Kapcsolódó
Nem engedték leszállni a magyar külügyi államtitkár gépét Szarajevóban

Nem engedték leszállni a magyar külügyi államtitkár gépét Szarajevóban

Magyar Levente ennek ellenére Banja Lukában tárgyalt Milorad Dodikkal.

Magyar kijelentette, Magyarország nem marad ki belőle. Nem állunk félre... Veletek és a [Szerb Köztársaság] népével vagyunk. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a maga részéről úgy tűnik, érdekelt egy ilyen konfliktus siettetésében, Orbán 2020 óta beavatkozik Bosznia belügyeibe – írja a szerző. Mint azt megírtuk, a VSquare információi szerint a Boszniába küldött magyar Terrorelhárítási Központ (TEK) különítményének feladata nem a rendőrség kiképzése és egy közös gyakorlat levezénylése, hanem Milorad Dodik boszniai szerb vezető kimenekítése lett volna. Az akciót azonban megneszelték a horvátok és az amerikaiak is, utóbbi ráadásul figyelmeztetést is küldött Budapestnek: ha végrehajtják a szöktetést, kizárják a szervezetet az összes nemzetközi együttműködésből.

Idén február végén magyar különleges rendőri erőket vezényeltek a Szerb Köztársaságba azzal a titkos céllal, hogy megkönnyítsék Milorad Dodik boszniai szerb vezető gyors Magyarországra szállítását abban az esetben, ha egy boszniai bíróság elrendelné az azonnali letartóztatását a szeparatista lépései miatt – mondta a VSquare-nek több, a műveletet ismerő független forrás. Az esetet a 444 szúrta ki.

Putyinnak is érdeke

De talán senki sem támogatta boldogabban Dodikot, mint Putyin. Moszkva régóta törekszik a Nyugat-Balkán destabilizálására, mind az Ukrajnáról való figyelemelterelés, mind pedig Európa általános feszegetése érdekében. A Kreml helyesen úgy tekint a Nyugat-Balkánra, mint a kontinens érzékeny pontjára, Boszniára és Hercegovinára pedig az európai biztonság destabilizálásának és az euroatlanti integráció akadályozásának központi csataterére. Ennek eredményeképpen, és amellett, hogy feltétel nélküli támogatást nyújtott a Szerb Köztársaságnak, Putyin találkozott Dodikkal, amikor az a múlt héten Moszkvába utazott. Oroszország valószínűleg megpróbálja majd felszámolni az OHR-t.

Európa természetesen ellenezte Dodik erőfeszítéseit. Az Európai Külügyi Szolgálat, amely az Európai Unió diplomáciai kapcsolatait kezeli a blokkon kívüli országokkal, nyilatkozatában kijelentette, hogy Dodik veszélyezteti Bosznia-Hercegovina alkotmányos és jogi rendjét, gyengíti a bürokráciát és támadja az alapvető szabadságjogokat. Az Egyesült Államok is hasonló álláspontot képviselt. Márciusi nyilatkozatában Marco Rubio külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Dodik „aláássa Bosznia-Hercegovina intézményeit, és veszélyezteti annak biztonságát és stabilitását”.

Európának és az Egyesült Államoknak mindenekelőtt gyorsan kell cselekednie. A szerb szeparatisták máris felbátorodtak. Moszkva is.

Boszniát most jobban fenyegeti az összeomlás, mint fiatal történelme során bármikor, ami azt jelenti, hogy az erőszak gyorsan visszatérhet.

Azok a területek, ahonnan Dodik kihajította a boszniai állami intézményeket, nem véletlenül ugyanazok, ahol a szerb erők népirtást követtek el a bosnyákok ellen az 1990-es években. Sok bosnyák elmenekült, hogy elkerülje a gyilkosságokat, de azóta visszatértek. Most azonban ezek az emberek a Szerb Köztársaság rendőrségének vannak kiszolgáltatva – annak a rendőrségnek, amely a gyilkosságokért felelős.

Dodik tettei tehát kulcsfontosságú próbatételt jelentenek Kier Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Fredrich Merz német kancellár és más európai vezetők számára, akik azt állították, hogy képesek lépni, és betölteni a Washington által hagyott vákuumot.

Ha Európa meg tudja állítani Dodik hatalomátvételét, a kontinens megmutatja, hogy komolyan gondolja az saját maga megvédését.

De ha nem képes rá, akkor Európa a széthullás veszélyének lesz kitéve. Végül is nehéz elképzelni, hogy a kontinens hogyan lesz képes megállítani Putyint – vagy Trumpot –, ha nem állítja meg Dodikot.

Kapcsolódó

(Borítókép: Az EUFOR egyik román katonája Szarajevóban, Bosznia-Hercegovinában 2025. április 8-án. Fotó: Amel Emric / Reuters)