Ítéletet mondott a Standard and Poor's Magyarországról: stabilról negatív kilátás

„Magyarország pénzügyi helyzete stabil, hazánk továbbra is befektetésre ajánlott célpont” – így reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Standard and Poor's döntésére, amely megerősítette Magyarország államadósság-besorolását BBB kategóriában, ugyanakkor a korábbi stabilról negatívra módosította az államadósság-besorolás kilátását. Azonban fontos kiemelni, hogy továbbra is

A Standard and Poor's a kilátásrontást a romló külső gazdasági feltételekkel, az uniós források körüli bizonytalansággal és az inflációs kockázatokkal indokolta, megemlítve, hogy a 2026-os választások közeledtével újabb költségvetési lazítás várható.

Fontos kockázatra hívták fel a figyelmet

„A hitelminősítést csökkenthetjük, ha Magyarország költségvetési teljesítménye gyengébbnek bizonyul a várakozásainknál, vagy ha a külső nyomások fokozódnak – például egy eszkalálódó kereskedelmi háború hatásai, jelentős EU-támogatások megvonása, vagy nem megfelelő monetáris politikai lépések révén, amelyek negatívan hatnak a forint árfolyamára és az inflációra” – olvasható a jelentésben.

Kiemelték, hogy a globális kereskedelmi zavarok közepette nőnek a sebezhetőségek, mivel a magyar gazdaság erősen nyitott: az export a GDP 75 százalékát teszi ki, ennek jelentős része járművekhez vagy alkatrészeikhez kapcsolódik. A belföldi kereslet kilátásai is gyengék, a magas kamatok és az alacsony üzleti és lakossági bizalom visszafogja a gazdasági aktivitást.

„A Magyarországra vonatkozó legutóbbi, 2024. október 25-i jelentésünkhöz képest a 2025-re vonatkozó GDP-növekedési előrejelzésünket 3 százalékról 1,5 százalékra csökkentettük” – olvasható a jelentésben. A Standard and Poor's  szerint a negatív kilátás annak az eredménye, hogy

Ezek a kockázatok a növekvő kereskedelmi protekcionizmusból, a globális kereslet gyengüléséből, a szűkülő tőkebeáramlásból és a választások előtti költségvetési lazítás közepette emelkedő kamatkiadásokból erednek – a hitelminősítő szerint.

Végezetül azt is kiemelték, „a kormány intézkedéseket vezetett be – többek között az élelmiszerárak haszonkulcsának korlátozását és a banki díjak felső határát –, amelyek segítettek az inflációt a februári 5,6 százalékról visszafogni. Ugyanakkor úgy véljük, hogy ezeknek az árkorlátozásoknak a hatása valószínűleg csak átmeneti lesz”.

Itt a kormány válasza

„A kormány álláspontja szerint ez az értékelés átmeneti, és az év második felében pozitív fordulat várható. A magyar gazdaság biztos alapokon áll, amit a hitelminősítő értékelése is tükröz, ezért a következő időszakban a kilátás visszakerülhet a stabil kategóriába” – írja közleményében az NGM.

A tárca a következőkkel indokolja optimizmusát:

• A magyar belgazdasági folyamatok pozitív irányba mutatnak, 17 hónapja folyamatosan emelkednek a reálbérek, a fogyasztás újra bővül, és minden előrejelzés arra utal, hogy 2024 után 2025-ben újabb rekordévet zárhat a hazai turizmus.
• A foglalkoztatottság továbbra is kiemelkedő, közel 4,7 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton van.
• Az új- és használtautó-piac élénkül, a lakáspiaci tranzakciók száma dinamikusan növekszik, a lakossági hitelezés is fellendülőben van.
• Az építőipari termelés 2025 januárjában pedig már negyedik hónapja nőtt folyamatosan.

Az NGM emlékeztet arra, hogy a kormány célja, hogy a gazdasági növekedés tartós és kiegyensúlyozott pályára álljon, az év második felében a növekedés meghaladja a 3 százalékot, így 2025-ben a teljes éves gazdasági bővülés elérheti a 2,5 százalékot, mely 2026-ban 4 százalék körül várható. A kormány ennek érdekében az ipar megerősítését és a magyar kis- és középvállalkozások támogatását kiemelt feladatként kezeli.

A tárca szerint a magyar gazdaságot – ahogy arra a hitelminősítő értékelése is kitér – ugyan továbbra is terheli a gyenge külső kereslet és a német gazdaság recessziója, azonban hosszabb távon komoly növekedési potenciált jelentenek azok a stratégiai beruházások, amelyek – mint a BMW, BYD, CATL, SEMCORP vagy az EcoPro fejlesztései – a magyar ipar versenyképességét és kapacitásait is jelentősen erősítik. A Nemzetgazdasági Minisztérium leszögezi, hogy az ország finanszírozási helyzete változatlan módon stabil és biztonságos,

A fiskális szigorral összhangban a kormány olyan költségvetéssel tervez, amelynek elsődleges egyenlege – az államadósság után fizetett kamatok nélkül számított jövő évi költségvetési pozíció – egyensúlyi, azaz nullás. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedésre nézve a költségvetés semleges marad, következésképpen sem nem ösztönző, sem pedig visszahúzó hatású. Az infláció emelkedésére válaszul a kormány több célzott intézkedést vezetett be, köztük az élelmiszer árrésének csökkentését és a szolgáltatói önkéntes árkorlátozásokat.

Az infláció növekedésének üteme márciusban érezhetően csökkent, és várakozások szerint áprilisban 4 százalék körülire, az élelmiszer-infláció pedig 5 százalék alá mérséklődhet. A közlemény kitér az uniós forrásokra is, amelyek a kormány álláspontja szerint Magyarországnak jogszerűen járnak, és azon dolgoznak, hogy minél hamarabb rendelkezésre álljanak. Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint hazánk már 1,97 milliárd eurót lehívott a 2021–2027-es programozási időszakban elérhető 21,7 milliárd euróból, és ez az összeg a közeljövőben tovább emelkedhet. További 12 milliárd euró már rendelkezésre áll, amely bevonásra vár a gazdaságba, ennek felhasználása a magyar vállalkozások közreműködésével hamarosan megkezdődhet.

(Borítókép: Getty Images / mixmotive)