Friss, nemzetközi adatok szerint hazánk vagyoni egyenlőtlensége az Európai Unióban (EU) a legmagasabb, és világszinten is olyan országokkal játszunk egy ligában, mint Kína, Szaúd-Arábia vagy India.

1995 és 2014 között a társadalom vagyoni szerkezete viszonylagos egyensúlyt mutatott, ám 2015 után drámai átrendeződés következett:

Kapcsolódó

az elit elképesztő mértékben gazdagodott, a szegényebb rétegek pedig egyre kevesebb részt hasíthatnak ki a közös tortából.

A Pénzcentrum elemzése szerint

  • Dél-Afrikában a leggazdagabb 10 százaléka a lakosságnak az összes vagyon 85,8 százalékát birtokolja: a világ legegyenlőtlenebb országa, ami a vagyonelosztást illeti.
  • Hasonlóan brutális a helyzet Mexikóban is: a 10 leggazdagabb százalék az összes vagyon 78,4 százaléka felett prosperál.
  • A dobogó harmadik helyén pedig Szaúd-Arábia áll: a legvagyonosabb 10 százalék kezében az összes vagyon 73,3 százaléka összpontosul.
  • Nem sokkal marad el ettől az Egyesült Államok, ahol 71,2 százalékot birtokol a legfelső tized, és ezzel az ország a világ legfejlettebb gazdaságai közül a leginkább egyenlőtlen vagyoni szerkezetű.
  • A sorban Kína követezik 70,9 százalékos aránnyal

Világosan kirajzolódik: a vagyoni egyenlőtlenség nemcsak a szegényebb országokat sújtja, hanem a világ vezető nagyhatalmait is.

Az EU legrosszabbul teljesítő tagja ezen a téren nem Görögország, Románia, Bulgária vagy olyan tehetős, és óriási hatalommal rendelkező országok, mint Franciaország vagy Németország, hanem Magyarország.

Magyarországon a leggazdagabb 10 százalék 67,1 százalékát birtokolja az összes személyes vagyonnak. Ezzel hazánk nemcsak az EU, de szinte a teljes fejlett világ egyik legszélsőségesebben egyenlőtlen társadalma lett vagyoni szempontból.

Összehasonlításként: az EU-átlag 59,3 százalék, míg a lista legjobbjának számító Hollandia „csak” 45,4 százalékos arányt mutat. És például az unión kívüli Észak-Macedónia és Izland is kiegyensúlyozottabb képet fest, 56,5–56,7 százalék közötti arányukkal.

Az adatokból kiindulva Magyarország olyan szuperhatalmakkal játszik leginkább egy ligában, mint Kína és India: a 67,1 százalékos arányszámunk pont a két ország közé ékelődik be.

1995-2014 között egy látszólagos nyugalomról tanúskodik a rendszerváltási vagyonelosztás után bár a gazdagok jóval többet birtokoltak, de nem voltak akkora extrém különbségek, mint manapság, néhány tized százalékpontnyi változást leszámítva gyakorlatilag be volt betonozva a vagyon eloszlása.

A két évtizedig tartó stabilitás 2015-ben megtört, és a következő három évben látványos átrendeződés zajlott le: az ország leggazdagabb rétege rövid idő alatt több mint 7 százalékponttal növelte részesedését az összvagyonból, ez ennyire rövid időtávon egy rendkívüli mértékű átrendeződésnek számít.

A leggazdagabbak közül is főként a szupergazdag elit gyarapodott, tehát a magyar vagyonkoncentráció nemcsak általánosan az igen tehetősek körében, hanem extrém mértékben a piramis csúcsán történik. A 2017-től 2023-ig tartó időszakban ez a vagyoneloszlás gyakorlatilag „befagyott” - derül ki a cikkből.