Az ügyvédi kamara tágra nyitja kapuját az új belépők előtt

További Belföld cikkek

Az Országgyűlés ma kezdi el annak a törvényjavaslatnak a vitáját, amely szélesre nyitná az ügyvédi kamara kapuját a korábban bírósági végrehajtóként, bírósági titkárként, alügyészként, közjegyző-helyettesként és bírósági végrehajtó-helyettesként működő jogászok előtt. Egy készülő miniszteri rendelet pedig felgyorsítaná a kirendelt védők díjazásának kifizetését, amivel arra akarják ösztönözni az ügyvédeket, hogy minél több kirendelést vállaljanak. Az igazságügyi miniszter már jelezte, hogy megduplázzák a kirendelt védőkre szánt költségvetési forrásokat.

A parlament április 10-én kezdi tárgyalni azt a törvényjavaslatot, amely erősíteni kívánja a jogászi hivatásrendek közötti mobilitást és a szakértelem igazságszolgáltatási rendszeren belüli áramlását. Az új szabályozás alapján július 1-jétől az ügyvédi kamarai tagfelvételhez már nem kell külön igazolniuk az ügyvédi joggyakorlatot a korábban

bírósági végrehajtóként,
bírósági titkárként,
alügyészként,
közjegyző-helyettesként,
bírósági végrehajtó-helyettesként

működő jogászoknak. Nekik elismernék a szolgálatban eltöltött gyakorlati idejüket.

Minden második ügyvéd fővárosi

A Budapesti Ügyvédi Kamarában napjainkban több mint 8500 ügyvéd és kamarai jogtanácsos van. Az ügyvédjelöltekkel, jogi előadókkal és az európai közösségi jogászokkal együtt a tagok és nyilvántartottak együttes létszáma pedig már 12 ezer fő. Az ügyvédi törvény módosításához készült hatásvizsgálati lap szerint jelenleg Magyarországon 18136-an gyakorolják az ügyvédi tevékenységet.

Vagyis az ügyvédi társadalomnak több mint a fele Budapesten praktizál.

Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke szerint a fővárosi ügyvédség csaknem kilencven százaléka egyéni ügyvéd vagy egyszemélyes ügyvédi iroda. Ha az ügyforgalom nem is fordítottan arányos, de a nagyobb társas irodáknál koncentrálódnak a bonyolultabb gazdasági tranzakciók. A kamara elnöke szerint jól megfér egymás mellett a nagy irodai és az, úgymond, kisebb irodai ügyvédi lét, hiszen eltér egymástól a szolgáltatások célközönsége. Általános tapasztalat – folytatta a kamarai elnök –, hogy a magánszemélyek mindennapi peres és peren kívüli ügyeit általában a kisebb praxisok vállalják.

Új alapokra helyezik a közvédői rendszert

Egy készülő igazságügyi miniszteri rendelet azt célozza, hogy mi előbb felgyorsítsák a kirendelt ügyvédi díjak kifizetését. A cél egyértelműen az, hogy a kirendelt védők a büntetőeljárások vádemelésig terjedő szakaszában végzett munkájukért az őket megillető díjhoz a leghamarabb hozzájuthassanak. A rendelettervezethez csatolt hatásvizsgálati lap nem is kertel: a jogalkotó az új szabályozástól azt várja, hogy a kirendelt védői díjak gyorsabb kifizetése ösztönözheti az ügyvédeket a kirendelések vállalására. Erre pedig nagy szükség van, hiszen – ugyancsak a hatásvizsgálati lap szerint – jelenleg csupán 1974 ügyvéd vállal büntetőügyben kirendelést.

A rendelettervezet azért is figyelmet keltő, mert tavaly novemberben az igazságügyi tárca még úgy tervezte, hogy azoknak az ügyvédeknek, akik nem vállalnak büntetőeljárásban kirendelt védői tevékenységet, havi nyolcezer forint, adók módjára behajtható kirendelési hozzájárulást kellene fizetniük. Ezt úgy akarták megvalósítani, hogy a kamarai tagfelvétellel egyidejűleg az ügyvédet a kirendelhető védők jegyzékébe is felvennék, és ha ezt visszautasítja, akkor ezzel egyszersmind vállalja a kirendelési hozzájárulás megfizetését.

Az ügyvédség egy emberként utasította vissza ezt az elképzelést.

Ettől a tervtől végül a kormányzat visszatáncolt, és teljes egészében letetett arról a szándékáról, hogy az ügyvédséggel finanszíroztassa meg (akár részben is) a közvédői rendszer működését. Egy múlt év végén elfogadott törvény megerősítette, hogy a kirendelt védői rendszer biztosítása továbbra is az állam alkotmányos kötelezettsége.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter azt is bejelentette, hogy megduplázzák a kirendelt védőkre szánt költségvetési forrásokat, és a kamara kötelezettségévé válik a kirendelt védők kifizetése, az ügyvédeknek emiatt az állam felé semmilyen kötelezettsége nem lesz. Az új rendszernek május 1-jén kell indulnia.

Februártól egyébként változott a polgári és közigazgatási perekben a bíróság által megítélhető ügyvédi és kamarai jogtanácsosi díj mértéke is. A tízmillió forintnál kisebb pertárgyértékű ügyekben a munkadíj tízezer forintról 35 000-re nőtt. A meg nem határozható pertárgyértékű ügyekben az óradíj 14 000 forintra emelkedett, azzal, hogy a teljes összeg minimum 35 000 forint.

(Borítókép: Németh Kata / Index)

A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.

MEGVESZEM