Kitört a pánik, ketyegő bombán ücsöröghetünk, de a kormány nyugodt

A kedvező inflációs adatok után a Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette, hogy márciusban 831,2 milliárd forintos hiánnyal zárt a magyar költségvetés, így az első negyedéves deficit elérte a 2554,1 milliárd forintot, az éves terv 62 százalékát. A központi költségvetés 2458,4 milliárdos, a társadalombiztosítási alapok 115 milliárdos hiányt mutattak, míg az állami pénzalapok 19,3 milliárdos többletet értek el.

A kormány szerint a hiányt az okozta, hogy időarányosan kevesebb adó folyt be, és sokat költöttek állami, közüzemi és rezsivédelemmel kapcsolatos szolgáltatásokra, elsősorban rezsivédelemre. Az adó- és járulékbevételek azonban 11,6 százalékkal nőttek, ez főként az áfabevételek emelkedésével magyarázható. A kamatkiadások 1553,7 milliárd forintra rúgtak, ami 312,4 milliárddal több a tavalyinál.

Minden hónapban farkast kiáltanak

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Index megkeresésére most azt emelte ki, hogy a költségvetési adatok elemzése azért nehéz feladat, mert sok benne a „zavaró hatás”. Az egyszeri, nem arányosan alakuló kifizetés vagy éppen bevétel. Így még ezek figyelembevételével is nehéz megállapítani, hogy mennyire áll jól vagy rosszul az adott év költségvetése. Alapvetően három ilyen egyedi tényezőt érdemes kiemelni az idei első három hónap kapcsán.

Az első és talán a legfontosabb tétel a kamatkiadások magas szintje, ez ahogy említettük, 1553,7 milliárd forintot tett ki, ami 312,4 milliárd forinttal nagyobb az egy évvel korábbinál. Ebben benne van a Prémium Magyar Állampapírok év eleji kamatfizetése is, amelyek még a tavalyelőtti magas infláció után történt. A kamatkiadásokkal kapcsolatban azonban Regős Gábor szerint fontos hangsúlyozni, hogy

Az utóbbinál a kamatkiadás egyenletesen jelenik meg, nem a kifizetés pillanatában. Így itt a tavalyi magas kamatláb nagyobb részben a tavalyi hiányt növelte, azaz ettől a tételtől az eredményszemléletű hiány kevésbé terhelt.

Februári egyszeri tétel a 13. havi nyugdíj kifizetése – ez a költségvetésnek 535 milliárd forintjába került. „A harmadik olyan tétel, ami jelentős szezonalitást mutat, a hatósági energiaárak fenntartásának költsége. Ez az átlagosnál nagyobb tételt jelent az év elején, tekintettel a téli hidegre és az ebből fakadó fűtési igényre. Itt a márciusi adat még nem ismert, az első kéthavi érték 332,5 milliárd forint volt. Látható tehát, hogy ezek az egyedi tételek még költségvetési szinten is jelentősek” – mondta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Az említett tételek most már évről évre jelentkeznek, mértékük eltérő lehet attól függően, hogy hogy alakulnak az energiaárak, mennyire hideg az adott tél, vagy éppen milyen a kamatkörnyezet, ami után az állampapírok kamatot fizetnek.

Ahogy azt a Portfolio is kiemelte korábban, az elmúlt években – 2022-ben és 2023-ban – az év elején hasonlóan magas hiánypálya volt jellemző – a költségvetés „orrnehéz” módon indult –, és ezekben az években év közben kiigazító intézkedésekre is szükség volt. Ugyanakkor tavaly ennél is kedvezőtlenebb volt a negyedéves hiány alakulása.

Regős Gábor szerint a normalizáltabb, alacsonyabb kamatkörnyezetben természetesen még kisebbek voltak a hiányok, akkor az egyik egyedi tényező még nem jelent meg. Az első három hónapban az éves hiánycél 62 százaléka teljesült. Ez szintén nem egy alacsony szám, de az elmúlt 6 év értékével összevetve ez két értékkel nagyságrendileg megegyezik, kettőnél érdemben nagyobb, míg kettőnél kisebb – így teljesen felesleges azonnal pánikot kelteni, farkast kiáltani.

A költségvetés helyzetét nagyon jónak biztosan nem lehet nevezni, de az elmúlt évek gyakorlata is az volt, hogy különböző intézkedéseket kellett megtenni a hiány lefaragása érdekében. Azonban vannak szezonális tényezők a háttérben, amelyek miatt a probléma nem annyira kiemelkedő, mint amilyennek első látásra látszik.

Orbán Viktor: A költségvetésnek egyensúlyban kell lennie

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint problémát jelentenek a kamatkiadások – ez tavaly a GDP 5 százalékát tette ki a 2020-at megelőző időszak 2 százalék körüli adata után. Itt van egy jelentős kiadási többlet a nyugalmi időszakhoz képest, a korábbi évek magas inflációs környezete és a magasabb nemzetközi kamatkörnyezet nyomot hagy a költségvetésen. A kamatszintek csökkenésével ez a helyzet javulni fog, de a 2 százalékos szint egyelőre nem tér vissza.

Kiadási oldalon a korábbi magas infláció azért is problémát jelent, mert az állam beszerzéseit is érinti – itt talán különösen is az építési beruházások drágulását emelném ki. Bevételi oldalon az uniós források visszatartása talán a legfontosabb hátráltató tényező. A fogyasztás növekedése fontos tétel a költségvetés számára, és itt kedvező folyamatokat láthattunk az elmúlt évben, a fogyasztás érdemben bővült.

Az elemző szerint a probléma azonban az, hogy ennek jelentős része nem a magyar gazdaságban csapódott le, nem itt keletkeztetett áfabevételeket (külföldi webshopok, bevásárlóturizmus). Az elmúlt években ugyanakkor látszódott visszaesés a fogyasztásban a magasabb inflációs időszak alatt, ez pedig azért még mindig nyomot hagy a bevételeken.

Bevételi oldalon problémát jelent, hogy a növekedés idén elmarad attól, amivel a költségvetést tervezték – a tervezetben szereplő 3,4 százalékos növekedést a kormányzat 2,5 százalékra mérsékelte, és a kibontakozóban lévő vámháború, illetve a száj- és körömfájás árnyékában még ez is lehet, hogy túl nagy lesz. Azonban egyelőre nem a fogyasztás jelenti a legnagyobb problémát, márpedig a költségvetés szempontjából ez a tétel a legfontosabb.

Gyakran kiemelik a kormányzati intézkedéseket, mint egyfajta túlköltekezéseket. Ugyanakkor a legfontosabb, hogy a kormányzati élénkítő programoknál meg kell különböztetni a 21 pontos akciótervet, illetve az idén bejelentett adómentességeket, valamint áfa-visszatérítést. Utóbbiak fokozatosan lépnek életbe, idén a 3 gyermekes anyák SZJA-mentessége, illetve a nyugdíjasok áfa-visszatérítése esedékes.

Tehát ez nagyobb részben nem az idei költségvetés problémája. Regős Gábor szerint a 21 pontos akcióterv még tavalyi bejelentés, így azzal már lehetett számolni a költségvetésben. Itt egy fontos, 200 milliárd forintos tétel a gyermekek után járó adókedvezmény értékének növelése, több lépcsőben való megduplázása. A kkv-kat érintő Demján Sándor Program nagyjából 1450 milliárd forintot mozgat meg. Azonban ez nem terheli teljes egészében a költségvetést, uniós forrásból, illetve kamattámogatott hitelekből fedezik, ahol csupán a kamattámogatás jelenti a költségvetés számára a kiadást. Itt tehát több száz milliárd forintról van szó összességében, de ez a költségvetésnek már része.

Ugyanakkor azt, hogy módosítani kell-e idén a költségvetést, azt egyelőre nehéz megmondani. Az alacsonyabb növekedés, amiben az amerikai vámok, illetve a száj – és körömfájás további kockázatot rejt, biztosan jelenthet és jelent problémát a költségvetés számára. „Kérdés, hogy ez a feszes, fegyelmezett gazdálkodással áthidalható-e (ennek jelei azért már látszanak), vagy ennél komolyabb lépésekre van szükség” – összegezte a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Az optimális eset az lenne, ha a választásoknak nem lenne hatása a költségvetésre. Bár jóléti intézkedések voltak és vannak, ezek nagyságrendje a korábbitól szerencsére elmarad. Orbán Viktor miniszterelnök a gazdasági évnyitón külön kiemelte, hogy a kormány nem adja fel azt a törekvését, „akármi is történik a világban, hogy az adósságszolgálat leszámítása után a költségvetésnek egyensúlyban kell lennie”.

Így remélhetőleg a kormányzat figyel a költségvetés helyzetére és betartja a saját maga által kitűzött hiánycélt. Fontos lenne, hogy ne alakuljon ki választási ígérgetési verseny a jelöltek között – hiszen ígérni ingyen is lehet, ingyenebéd viszont nincs.

(Borítókép: Bloomberg / Getty Images)