Fenyő-gyilkosság: Ma születik ítélet másodfokon, Gyárfás börtönbüntetése és Portik életfogytiglanja a tét

Egy zsák gyerekruhában talált hangfelvétel indította el az egyik legismertebb hazai gyilkossági ügy tárgyalását közel hét éve, majd a védők által megkérdőjelezett tanúkon és a nyelvészek „szétbasszuk”-ról szóló vitáján át jutott el Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása után 26 évvel az ítéletig. Tavaly februárban Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség volt elnöke hét év fegyházat, az Aranykéz utcai robbantásban is elítélt Portik Tamás pedig életfogytiglant kapott a Fenyő-gyilkosság ügyében első fokon. Az egykori magyar alvilág meghatározó figurájának számító Portik húsz év elteltével bocsátható feltételes szabadlábra az ítélet szerint.

„Eleve nincsenek gyilkos hajlamaim” – hangzott el Gyárfás Tamástól másodfokon, az utolsó szó jogán az egyik érv arra, miért lehet kizárni, hogy ő bűnsegéd lett volna Fenyő János megölésében. Az elsőfokú ítélet után ugyanis mind Gyárfás, mind Portik, mind az ügyészség fellebbezett, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára. Gyárfás és Portik ártatlannak vallották magukat, míg az ügyészség súlyosbítást kért a vádlottakra.

A Fővárosi Ítélőtáblán folytatott másodfokú eljárás az eredeti tervek szerint akár tavaly év végén is lezárulhatott volna. Ez viszont csúszott, mert nem volt olyan ügyvéd, aki Portik Tamás védelmét elvállalta volna. Ez az első fok után nem is volt meglepő: ott részben azért is húzódott hat éven át a tárgyalás, mert Portik folyamatosan lecserélte az ügyvédjeit. Az első fok alatt még Portik fiát is letartóztatták, amiért kávét öntött a bíró arcába.

Az ügyészség szerint 1998 elején egy bérgyilkos Gyárfás Tamás felbujtására és Portik Tamás megbízásából ölte meg a kilencvenes évek ismert médiavállalkozóját, Fenyő Jánost. A gyilkosság miatt 2017-ben életfogytiglanra ítélték Jozef Roháčot, ekkor a vádhatóság még nem nevezte meg a megbízót. 2018-ban gyanúsították meg Gyárfást és Portikot, 2019-ben emeltek vádat ellenük, 2024-ben született meg első fokon az ítélet. Az ügyészség másodfokon Gyárfásra súlyosabb ítéletet kért, Portikra pedig életfogytiglant: másodfokon tehát eldőlhet, hogy szigorítást kap a két férfi, vagy a bíróság nekik kedvezően dönt.

Így lett Gyárfás bűntársból fejbujtó

Fenyő Jánost 1998. február 11-én a délutáni csúcsforgalom közepén lőtték le Mercedesében a budapesti Margit körút és a Margit utca sarkán. Régóta kérdéses volt, ki adhatott megbízást a merényletre. A korábban jelentős médiavállalkozónak számító, a Magyar Úszó Szövetség elnöki tisztét is betöltő Gyárfás és az alvilági körökben mozgó Portik elleni vád alapját egy 512 perces hangfelvétel és különböző tanúvallomások jelentik. A védelem első és másodfokon is azzal érvelt, hogy sem a hangfelvétel, sem a tanúk nem túl meggyőzőek.

Az elsőfokú bírósági ítélet szerint a bizonyítékok azt mutatták, hogy Portikban hamarabb merült fel Fenyő János meggyilkolásának szándéka, mint Gyárfásban. Eszerint Portik Gyárfás reakcióját megbízásnak vette, a bíróság szerint így Gyárfás nem „a felbujtó felbujtója” volt, hanem bűntárs. Portikot felbujtóként ítélték el, Gyárfást pedig azért, mert „nem mutat semmi arra, hogy ne azonosult volna az ötlettel” – mondta első fokon Póta Péter bíró.

Az elsőfokú ítélet indoklása szerint Gyárfás és Portik kapcsolata 1993-ban kezdődött, amikor Portik egy évre kibérelte Gyárfás ingatlanát. Póta Péter bíró felsorolta a Fenyő János és Gyárfás Tamás közötti üzleti konfliktusokat is – az RTV újság kiadási joga, a Napkelte című műsor –, amelyek miatt „a két vállalkozó kapcsolata gyűlöletig fajult”, annyira, hogy még Horn Gyula miniszterelnök is sikertelenül békítette őket. Az ítélet szerint Fenyő le akarta csukatni Gyárfást és teljesen kiszorítani őt a médiapiacról, ezért Gyárfás megkérte Portikot, hogy intézzék el Fenyőt.

A bíróság szerint tehát Gyárfás haragosan viszonyult Fenyőhöz. Gyárfás szerint viszont azután, hogy számára kedvezően zárult le 1996 októberében a Nap TV-ért zajló per, Fenyő már „nem volt számára ellenfél”. Gyárfás szavahihetőségét az elsőfokú bíróság megkérdőjelezte. Az ügyészség emellett másodfokon már nem bűnsegédként azonosította Gyárfást, hanem felbujtóként. Az ügyészség szerint ő volt ugyanis az, aki megbízta Portik Tamást, hogy gondoskodjon Fenyő megöléséről, így „a felbujtó felbujtójaként” ő is felbujtónak minősül.

Gyárfás védőügyvédje továbbra is fenntartja fellebbezését a bíróság döntésével kapcsolatban. Szerintük a hatóságok bizonyítékokat gyártottak Gyárfás ellen, olyan alapokból vonva le következtetést, amelyeket szerintük a védelem megcáfolt. A védők kifogásolták a tanúk szavahihetőségét és a bizonyítékokat is. A másodfok tétje az, hogy súlyosabb büntetést kap-e az első fokon hét év fegyházra ítélt Gyárfás, valamint hogy mi lesz Portik első fokon kiszabott életfogytiglani börtönbüntetésével, vagy esetleg helyben hagyják/hatályon kívül helyezik a korábbi ítéletet.

Tanúk és hangfelvétel

Fenyő János 1998-as meggyilkolásának ügyében korábban a nyomozás alatt a Fenyőhöz vagy a Portikékhoz közel álló tanúk Gyárfást nevezték meg a Fenyő-gyilkosság felbujtójaként. A főbb tanúk között van például a magyar alvilág egyik legismertebb alakja, Tasnádi Péter. Ő azt állította, hogy Gyárfás megbízta őt Fenyő megölésével. Tasnádi szerint azonban ő nem ölte meg Fenyőt, csak zsebre vágta az érte járó pénzt, átverve Gyárfást. Bár Tasnádi évekkel ezelőtt vallott Gyárfásra, a Fővárosi Törvényszék 2016-ban még nem tulajdonított jelentőséget a vallomásának, ez alapján akkor nem is indítványozták Gyárfás meghallgatását. Gyárfás a tárgyalás során, illetve utolsó szó jogán elmondott beszédében is visszatérően megkérdőjelezte Tasnádi szavahihetőségét.

Egy másik kulcstanú az ügyben K. Györgyi, Portik korábbi bizalmasa volt. Ő azt állította, Portik az érdekeltségébe tartozó étteremben arról beszélt, hogy „hazavágja, kinyírja ezt a köcsögöt [Fenyőt]”, mire Gyárfás azt mondta, ezzel „neki is nagy szívességet tenne”. A védelem Tasnádiról és K. Györgyiről is azt állította, hogy nem szavahihető tanúk. Korábbi vallomásokban Radnai László maffiózó is Gyárfást emlegette a Fenyő-gyilkosság felbujtójaként, Portik azonban azt állította: Radnai „bevallotta neki, hogy ő ölette meg Fenyőt”.

A tanúk mellett a vád alapját az az 512 perces hangfelvétel jelenti, amelyet a mindenhová diktafonnal járó Portik Tamás vett fel. A felvételen Portik és Gyárfás beszélnek, a tárgyalásba bevont nyelvész szakértő szerint ebből egyértelműen kiderül, hogy a két férfinak közös titka van. „A kép minden darabja a helyére került” – fogalmazott első fokon az ügyész perbeszédében. A hangfelvételen olyan kulcsmondatok hangzanak el a vád szerint, mint a „kérdeztem, mi legyen az emberrel, szétbasszuk?”, és a „letettük a fenyőfát”. Előbbiről Portik Tamás az utolsó szó jogán első fokon úgy fogalmazott, szerinte „senki nem használja a szétbasszuk szót egy ember megölésére”.

A „szétbasszuk” esete

A bíróság szerint a hangfelvétel egyik kulcsmondata a „szétbasszuk?”, illetve az, hogy Gyárfás Portik ezen kérdésére nem ellenkezik, hanem „kezét széttárta és bólintott”. A tárgyalássorozat nagy kérdése volt a „szétbasszuk” szó jelentése. A védelem azt is mondta, hogy a „szétbasszuk” megverést is jelenthet, a bíró szerint azonban ez azért nem áll meg, mert később Fenyőt „Jozef Roháč lényegében szitává lőtte (...) az pedig nehezen képzelhető el, hogy Jozef Roháč túlteljesítette a tervet.”

Gyárfás rábólintásával kapcsolatban a bíróság azzal érvelt, hogy Gyárfás viselkedése gyanús volt, például mert nem ellenkezett a hangfelvételen Portik utalásainál, pedig egy ilyen helyzetnél „igenis elvárható lett volna a folyamatos tagadás”.

Gyárfás Tamás már közvetlenül az ítélet után szóvá tette, hogy nem hangzott el olyan párbeszéd, amire a bíró utalt. Cseresnyési László nyelvészprofesszor a peranyagok alapján és a Gyárfás–Portik-beszélgetést felhasználva emellett arra a következtetésre jutott, hogy a bíró – a szerző feltételezése szerint figyelmetlenségből – két, létező párbeszéd mondatait mosta össze. Cseresnyési azt is megjegyezte, hogy a „rábólintás”, ami szerinte valóban egyértelmű egyetértést jelez a gesztusnyelvben, nem is fordul elő egyetlen Portik–Gyárfás-párbeszéd hangfelvételén sem.

A másik mondat, a „letettük a fenyőfát” egy rendőrségi jelentésben szerepel, ez volt az a kulcsmondat, ami alapján letartóztatták Gyárfást. A védelem azt állítja, ez a mondat sem szerepel a Gyárfás által ismert hangfelvételeken. Emellett több tanú is azt mondta korábban, hogy szerintük ez nem hangzott el a Portik által rögzített hanganyagban. Portik vallomásaiban rendre ahhoz tartotta magát, hogy őt felkérték arra, hogy húzza csőbe Gyárfást, akire így akarták rákenni a Fenyő-gyilkosságot.

Gyárfás másodfokon az utolsó szó jogán érvelt azzal is, hogy szerinte a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy Portik azt állítja, valakitől megbízást kapott arra, hogy húzza csőbe Gyárfást egy kompromittáló hangfelvétellel. Továbbá szerinte az sem lett volna életszerű, hogy ellenkezik Portikkal, miközben Portik megfenyegette őt és a családját is korábban. Gyárfás kitért arra is, hogy egyébként sincsenek „gyilkos hajlamai”. A védelem szerint a hangfelvételekből valamilyen Gyárfás és Portik közötti közös ügyre lehet következtetni, amiről mindkét vádlott azt mondja, ez az ügy Gyárfás Tamás 1997-es adócsalási ügye volt – ebben Gyárfást egyébként később felmentették.

Honnan került elő a hangfelvétel?

A bizonyíték alapjául szolgáló hangfelvételből két változat van: az egyik a rendőrségnél, a másik, összevágott verzió pedig Gyárfáshoz került eredetileg. Az ügyészség által hivatkozott hangfelvétel csavaros úton jutott el anno a rendőrséghez. A hanganyagok először Németországban, egy zsák gyerekruhába varrva bukkantak fel, innen jutottak el a bécsi pályaudvar egyik csomagmegőrzőjébe, majd a Farkasréti temetőbe. A rendőrség már a temetőben bukkant rá a hangfájlokra. 2017-ben ezeket a hangfelvételeket hallgatták végig tüzetesen a rendőrök, egy évvel később erre hivatkozva vették őrizetbe Gyárfást.

Mielőtt azonban eljutottak volna a hanganyagok a temetőbe, Portik egykori közeli ismerősei 2017-ben megzsarolták Gyárfást ugyanezeknek a hangfájloknak egy összevágott változatával. Ezt az úszószövetség volt elnöke átadta a rendőröknek is.

Az ügy egyik mellékszála, hogy ezeket a felvételeket Gyárfás 2017 októberében elvitte Ihász Sándor volt főügyésznek, aki Gyárfás jó barátja volt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ihász ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozó hatóságnak. Ihász azt mondta, hogy Gyárfástól egy pár oldalas írást kapott, amit „évekkel korábban folytatott beszélgetésekből versszerűen vágtak össze, számos helyen kipontozott részeket tartalmazott”. Ihászt első fokon hivatali visszaélésért ítélték el.

A bíróság erről a hanganyagról első fokon azt mondta, hogy bár a védelem manipuláltnak titulálta a felvételeket, és valóban volt olyan hanganyag, ami 789-szer megszakadt, a szakértők a hangok elemzésével és más hanganyagok meghallgatásával kizárták a manipulációt.