Speedmaraton

Gőzerővel dolgozik a rendőrség azon, hogy idén is legyen Speedmaraton. Korábban már foglalkoztam ezzel a témával, amiről egy átfogó beszélgetést hallgathatnak meg itt az Autoszektoron. Idén is meghirdették ezt az eseményt, és szűkebb pátriárkámban, ami egy 50.000-es vidéki megyeszékhely, több mint száz ajánlás érkezett az erre a célra létesített email fiókba. Hogy ezt honnan tudom? Havi balesetmeglőzési podcastünk állandó vendége Soltész Bálint rendőrségi szóvivő mondta el nekünk. Tehát, ha belegondolnak a helyi lakosság 0.2 százaléka vette a fáradságot, és küldte el a sebességmérésre vonatkozó ajánlását az illetékes szervnek. Ez két dolgot jelenthet: 1; Nem érdekli az embereket ez a kampány. 2; Nincsenek problémák ebben a városban a gyorshajtókkal. Mindenki tudja, hogy melyik a helyes válasz. Ettől függetlenül ismeretlenül is köszönöm azoknak, akik küldtek helyszínjavaslatot, és remélem, hogy sikerül megvalósítani, hogy meg is valósuljon a sebességmérés. 2025. április 9-én 6 óra és április 10-én 6 óra között, a rendőrség minden működőképes sebességmérő eszköze akcióban lesz, és vadászik a gyorshajtókra. Ahogy a közleményükben olvasom, a korábbi évek eredményeit értékelve az akció napján érdekes módon az ellenőrzött járművezetők 95%-a betartotta az aktuális sebességhatárokat. Erről jut eszembe az a szuper kezdeményezés, ami évekig működött, mégpedig az, hogy a rendőrség mindig előre jelezte a következő havi sebességmérés ütemtervét. Tehát, hogy hány órakor, hol fogják mérni a sebességet. Nagyon sok hírportál, rádió, televízió dolgozott ebből, és jelezték nézőiknek, hallgatóiknak, hogy merre kell majd sebességmérésre számítani. Aztán ennek mi lett az eredménye? Mégsem szorultak vissza a gyorshajtások. Így a rendőrség egyszer csak hirtelen beszüntette az előre tájékoztatást, azóta már nem szólnak róla, hol fognak majd mérni. De a Speedmaraton időszakát előre jelzik. Érdekes módon ennek van is eredménye, hiszen az előző évek statisztikáit megnézve abban a 24 órában visszaszorul a száguldozási kedv. De miért nem lehet ezt kiterjeszteni az év minden napjára?

A baj a fejekben van

A hölgynek is volt egy nagyon komoly belső feszültsége magával/valakivel/a világgal, hiszen milyen magyarázat lenne arra, amikor a négy sínpáros vasúti átkelőhely közepén előz meg nagy sebességgel? Pedig semmi rendkívüli okot nem adtam erre, ráadásul én is bőven felülről súroltam az áthaladási minimum 5 km/h-ás sebességet. Miért a közúton, másokon kell levezetni a feszültséget? Persze, menjen, ha gyorsabb, de könyörgöm, nem tudott volna várni három másodpercet, amíg átérünk a síneken? A legveszélyesebb manőver az előzés, egyrész gyorsabban megyünk a kelleténél, másrészt a kivitelezés alatt, amíg a lassabb járművet megelőzzük sokkal nehezebben tudunk felkészülni a váratlan közlekedési helyzetre. Mi lehet ez? Egy útkereszteződésből a mi orrunk elé hajtó autó, aki nem tudta, hogy mi most gyorsítunk, és előzünk valakit, aki kitakar neki minket. Ott már csak a sofőrökön, és a technikán múlik, hogy mit sikerül kihozni az elkerülő manőverből. Vagy mi van akkor, ha az autó nem lát minket, akit szeretnénk megelőzni, és pont előzés közben akar kanyarodni oda, ahol mi éppen elmennénk mellette.

Szabad-e fény, és hangjelzést adni előzés előtt? Nem, vagy csak indokolt esetben. Pedig tőlünk délebbre ez bevett szokás, hogy ezzel is „ébresszék” az alvót, hogy semmi hirtelen mozdulatot ne tegyen, amíg meg nem előzik. Felfoghatnánk ezt is egy ideges manővernek, de valahogy délen más a mentalitás, kevesebb a stressz, és jobban elkülönülnek a lassú, kiszámíthatatlan sofőrök, a többiek meg felveszik a ritmust, vagy ha nem akkor nagy hangon, mindezt megerősítve mély gesztikulációval elmondják a többinek. De hiányzik belőle a gyűlölet, na igen, máshogy állnak az élethez, és ez minden területen megmutatkozik, nem csak az utakon. És mi van itt nálunk? Frusztráció, elfolytott indulatok és kompenzáció éhség, mert amit máshol nem, azt a saját autómban a közúton megtehetem, jól kiengedem a gőzt. Sajnos ez a mentalitás nem csökkent, a közlekedési kultúránkban még mindig nagyon sokat kellene fejlődni ahhoz, hogy mindenkinek jól essen végre elautózni valahová. És ne a renitensektől kelljen rettegni.

Mire jó a rendőrség 24 órás akciója?

Nos, valljuk be, érdemi haszna a figyelemfelhíváson kívül nincs sok. Hiszen ezen a napon mindenki figyel, naná, mert az akciót megelőző napokban még a csapból is az folyik, hogy vigyázzatok, mérnek! Aztán a következő napon minden megy tovább ugyanúgy, mint tegnapelőtt, maximum lassítanak a Véda kapu alatt. Az a legnagyobb probléma, hogy amíg személyes érintettségük nem lesz egy közlekedési baleset utóéletében, addig sokan úgy ülnek be az autóba, hogy velem? Biztos nem történhet meg! Pedig könnyebben, mint gondolnánk, teljesen felesleges kísérteni a sorsot. Sokszor érzem azt, hogy már csak a fiatalok jelenthetik a jövőt, ha ugyanis őket megfelelően edukáljuk a felelősségteljes közeledésre, akkor náluk majd nem szankciókkal lehet elérni a szabálykövető magatartást. Ami nem 24 óráig, hanem egy életen át tarthat.

A témával kapcsolatban további cikkeket itt talál.