A Donald Trump által április 2-án kihirdetett globális amerikai vámtarifák a 2016-os első elnöksége idején megkezdett, és Joe Biden által 2020-ban átvett gazdaságpolitika folytatását jelentik, csak más módszerekkel.
„Protekcionista, a geopolitikai erőviszonyokat jobban tükröző kereskedelmi viszonyokat próbál Donald Trump kialakítani, azt még nem tudni pontosan, hogy hogyan fogja megvalósítani, de az eddigi rendszertől megpróbál eltérni, főleg Kína vonatkozásában” – mondta az InfoRádióban Csizmazia Gábor.
Az Európai Unió felé már nem feltétlenül ez a cél, sokkal inkább „furkósbotként” szolgálnak a vámok – fűzte hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet amerikai kutatási programjának vezetője. A kereskedelmi főképviselő által az EU-ról készített jelentésben keveset foglalkoznak az Európa által az amerikai termékekre és szolgáltatásokra kivetett, alig ötszázalékos vámokkal, mert alapvetően nem a vámok jelentik a problémát a transzatlanti kereskedelemben, hanem a vám jellegű intézkedések.
„Valószínű, hogy az Európai Unióval szemben inkább arra megy ki a játék, hogy a tagállamok szüntessék vagy változtassák meg ezeket a vám jellegű intézkedéseket”
– mondta az NKE kutatási programvezetője. Csizmazia Gábor szerint azonban ezek a döntések akár kontraproduktívak is lehetnek. Rövidebb távon a tőzsdére van komoly hatásuk a vámoknak, de a gazdaságin túl politikai hatásai is lesznek az intézkedéseknek, mivel ennek költségei a Trump-adminisztrációt terhelik.
Középtávú hatásként a szakértő felhozta, hogy a Republikánus Párt a félidős választásokkor megérezheti az intézkedések súlyát. Igen kicsi, mindössze egy-két fős az alsóházi többségük, így ha jövő novemberben elveszítik a félidei voksolást, akkor akár Donald Trump elnöki jogkörét is korlátozhatja a kongresszus. Csizmazia Gábor megjegyezte,
a kongresszuson belül a republikánusok és a demokraták is gondolkodnak azon, hogy az elnök különleges, vámpolitikára vonatkozó jogköreit elvegyék.
Az új vámpolitika azonban elsősorban az amerikai ipari bázis helyreállítását és annak magasabb bérszínvonalát szolgáló gazdaságpolitika egyik pillérét képezi. Washington legalábbis jelenleg ennek mentén szeretné átalakítani a nemzetközi kereskedelmi rendszert.