Háborúba indult a kormány, úgy tűnik, sikerrel veszi a következő akadályt

Öt hónapja ismét folyamatosan emelkedik az infláció, idén januárban átlagosan 5,5, februárban 5,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az előző év azonos havi értékeit. Februárban egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal emelkedett az infláció, ezen belül az élelmiszerek 1,2 százalékkal drágultak. Így nem meglepő, hogy a legutóbbi adatok után a kormány azonnal beavatkozott a folyamatokba.

Mivel a lakosság leginkább az élelmiszerárakon keresztül érzi a bőrén az inflációt, ezért Orbán Viktor miniszterelnök március 11-én bejelentette, hogy a kormány árrésstopot alkalmaz. „A kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre. Március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot” – közölte a kormányfő.

Az árréstop 30 termékkategóriája a boltokban kapható élelmiszerek egynegyedét tartalmazza. Ez az élelmiszer-inflációs kosár 6 százaléka. A kereskedelmi árrés korlátozását úgy kell értelmezni, hogy semmilyen árrés nem emelkedhetett. Tehát ami 10 százalék felett van, az 10 alá került, de ha egy termékkörön 4 százalékos árrés volt, akkor annak befagyasztását várták el. Az intézkedés a jelenleg érvényes rendelet szerint március 17-től május 31-ig lesz effektív.

Elkezdődhetett az infláció csökkenése

Bár az intézkedés hatása még csak részben, márciusban csak a fél hónapban fejtette ki a hatását, Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője az Indexnek kiemelte, hogy az árréskorlátozás hatását már láthatjuk a kedden megjelenő inflációs – múlt havi – adatokban. Hasonlóan az elemzői konszenzushoz, 5 százalék környékére várja a márciusi inflációs mutatót.

Sebestyén Géza szerint a másik ok, ami az infláció mérséklődése mellett szól, az, hogy a forint erősödött, márciusban 1 százalékkal volt értékesebb, mint februárban, és 3 százalékkal, mint januárban. Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök tavaly úgy döntött, hogy 2025. március 4-től Varga Mihályt nevezi ki a Magyar Nemzeti Bank élére. Ennek megfelelően a korábbi pénzügyminiszter át is vette a stafétabotot. Ezt követően a forint öt hónapos csúcsra jutott.

Sőt, az új jegybankelnök azonnal üzent a piacnak. Az Index kérdéseire kifejtette, hogy a Magyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata egyértelműen az árstabilitás fenntartása lett. A március elején hivatalba lépett új jegybankelnök egyszer és mindenkorra világossá tette: legnagyobb ellensége az infláció, és minden erejével küzdeni fog ellene. Minden más feladatot, ami nem kapcsolódik szorosan a jegybank működéséhez, redukálnak. A kijelentéseire március első napjaiban jelentősen erősödött a forint.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a bevezetéskor közel ezer termék bolti ára csökkent, átlagosan több mint 15 százalékkal. „Azonban a teljes hatást nem fogja még a márciusi inflációs adat megmutatni, részben azért, mert az árak KSH általi felmérése nagyrészt az árrésstop bevezetése előtt megtörtént, másrészt azért, mert a bevezetés óta tovább csökkent az érintett termékek átlagára. Így a teljes dezinflációs hatás csak az áprilisi inflációs mutatóban fog látszani” – összegezte Sebestyén Géza.

A kormány kijelölte a közellenséget

Hétfőn kiderült, hogy februárban az előző év azonos időszakához képest az országos kiskereskedelmi forgalom 3,3 százalékkal nőtt. Az év első két hónapjában a forgalom – naptárhatástól megtisztítva – 4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A kormány szerint a harmadik negyedévben idén már az 5–10 százalékos sávban mozoghat a kiskereskedelmi forgalom. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig a napokban azt is kifejtette, hogy „az infláció közellenség”.

Az élelmiszer-, banki és telekommunikációs szektort érintő infláció a legfontosabb a kormány szerint.

Nagy esély van a banki szolgáltatási díjak esetében az árstop bevezetésére, a december 31-én esedékes bankszámladíjakat kell visszaállítani. Új díjakat nem lehet alkalmazni és az új számlák sem lehetnek drágábbak, mint a december 31-i díjak

– hívta fel erre a figyelmet a gazdasági miniszter, hozzátéve, hogy a bankok esetében nehéz az egyezkedés, de a távközlési szektorban három céggel egyeztetnek. „Itt már alapvetően megüzentük, hogy elvárjuk az önkéntes árcsökkentést.” Utóbbi esetén Nagy Márton szerint kisebb az esély a kormányzati beavatkozásra, de szerdán tárgyalt a szektor szereplőivel – a miniszter hétfői bejegyzése szerint a bankok és a telekommunikációs cégek megkapták az utolsó figyelmeztetésüket.

Az mindenesetre biztos: az árrésstop hatására 884 termék ára csökkent, az online árfigyelővel ezt mindenki nyomon követheti. Érdemes hozzátenni, hogy 70 termék ára emelkedett, ugyanakkor ez a korábbi akciók kifutásának az eredménye. Nagy Márton szerint márciusban az infláció 5 százalék alá csökkenhet, miközben az élelmiszer-infláció nem emelkedik tovább, 7 százalék körül maradhat. Az árrésstop a bejelentés szerint május végéig tart, így azt gondolhatnánk, hogy eddig lesz hatása.

Ám véleményem szerint az NGM lépése világossá tette a kiskereskedelmi egységek számára, hogy a kormányzat figyelemmel kíséri árazási lépéseiket, és túlzott árrés esetén be fog avatkozni. Ez a felismerés véleményem szerint erősíteni fogja a szereplők önszabályozását, azaz kisebb haszonkulcsokat, és így versenyképesebb árakat várok az intézkedés kivezetése után is. Kedvezőbb árakat hozhatnak az év eleji szinteknél erősebb forint és olcsóbb üzemanyagárak is

– mondta az Indexnek Sebestyén Géza, aki szerint az árrésstop hatékonysága egyrészt a termékek jól meghatározott körének köszönhető, amelyek alapvető élelmiszereket fedtek le. Így a tényleges fogyasztói kosarakat komoly mértékben érintette.

Március végére több mint ezer termék ára csökkent, 100 termék ára több mint 40 százalékkal esett. 874 termék ára csökkent. Az összes árrés alatt lévő termék ára átlagosan 17,7 százalékkal zsugorodott. Érdemes arra is kitérni, hogy a Világgazdaság megkeresésére az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője kifejtette, hogy a 30 százalék körüli árcsökkenés azt jelenti, hogy a kereskedők legalább 50 százalékos árrést alkalmaztak az intézkedés bevezetése előtt.

Sebestyén Géza szerint az árrés szabályozása garantálta, hogy a kiskereskedelmi egységeknek egészen biztosan ne legyen vesztesége adott termékeken, így azt is biztosította, hogy az érintett termékek továbbra is megtalálhatóak legyenek a boltok polcain. Így az infláció csökkenésének közvetlen pozitív hatása is megérkezhet: a fizetések vásárlóerejének relatív növekedése. Közvetett pozitív hatása, hogy hosszú távon alacsonyabb kamatszintet eredményez, ami a hitelfelvételi kedv erősítésén keresztül támogatja a növekedést, a bérek emelkedését és a munkahely-teremtést.

(Borítókép: Németh Kata / Index)