Izomsérülések: zúzódás, izomszakadás, vérömleny

frissítve:
Az izomsérülések vezető tünete a fájdalom, ami már a kevésbé súlyos esetekben is tapasztalható. Sokszor a beteg nem fordul időben orvoshoz, így a megkésett diagnózis a gyógyulás esélyeinek jelentős romlását okozhatja.
A téma cikkei |
2/1 Izomsérülések: zúzódás, izomszakadás, vérömleny 2/2 Izomsérülések, húzódások, zúzódások otthoni kezelése |
A különböző izomsérülések bekövetkezhetnek hirtelen trauma (ütés, rossz mozdulat) következtében, de gyakran a tartós terhelés vagy a bemelegítés nélküli edzés hatására kisebb megerőltetés hatására is, leggyakrabban sportolás közben vagy fizikai munkavégzés során. A sérülés látványa nem mindig áll szoros összefüggésben a sérülés súlyosságával (egy bevérzés ijesztő lehet, de legtöbbször nem igényel orvosi ellátást), az erős fájdalom és a mozgáskorlátozottság ugyanakkor fontos jelzés, hogy orvoshoz kell fordulni.
Izomsérülések típusai
Lágyrészzúzódás: A direkt fizikai behatás (leggyakrabban ütés, esés) a csontot nem érinti és a bőr felszínén sem feltétlenül alakul ki sérülés, ugyanakkor a bőr mélyebb rétegeit és az izmot károsítja. A lágyrészeket érintő zúzódás járhat duzzanattal és bevérzéssel, azonban nem jelent az izmok szakadását, így jó gyógyulási hajlammal rendelkezik. Az ízületi zúzódás kivizsgálása és kezelése már orvosi feladat.
Vérömleny: Legtöbbször zúzódás, emellett húzódás vagy izomszakadás hatására a kisebb erek elpattanásával az izmot felépítő izomrostok között vérzés alakul ki. Ez a vérömleny, bevérzés vagy hematoma. A bevérzés színe összefüggésben van a bőrfelszíntől való távolsággal, általában a mélyebben fekvő izmokat érintő vérömleny bár súlyosabb lehet, mégis kevésbé látványos, mint a bőrfelszínhez közelebbi, a bőr mélyebb rétegeit érintő vérzések. Amennyiben nem jár jelentős duzzanattal és fájdalommal, nem súlyos sérülés, a vérömleny idővel magától felszívódik.
Húzódás: A húzódás tulajdonképpen az I-es fokozatú izomszakadás. Itt az izomrostok folytonossága nem szakad meg, azaz nem alakul ki tényleges szakadás, az izom mozgásképessége megmarad. Az izomzat túlnyújtása az érintett izom gyengeségével, fájdalommal, duzzanattal, esetleg bevérzéssel jár, ugyanakkor nem alakul ki funkciókiesés. Okozója legtöbbször a hirtelen mozdulat, rossz bemelegítés, vagy az érintett izom túlterhelése. A húzódás enyhe-közepes súlyosságú sérülés, pihentetés és otthoni ápolás hatására orvosi kezelés nélkül gyógyul.
Izomszakadás: Az izom folytonossága megszakad: a II-es fokú izomszakadás esetén a sérülés részleges, III-as fokú esetén teljes. Részleges izomszakadás esetén a sérülés egyértelmű funkciócsökkenésben nyilvánul meg, míg teljes izomszakadás esetén a funkciócsökkenés nagymértékű, gyakran teljes, azaz a beteg a sérült végtagot nehezen vagy egyáltalán nem tudja mozgatni. Tényleges izomszakadás esetén a nagyfokú fájdalom és duzzanat miatt legtöbbször a beteg számára is egyértelmű, hogy a sérüléssel orvoshoz kell fordulni.
Nem tartozik az izomsérülések közé két gyakori, izomokat érintő panasz, az izomláz és az izomgörcs. Ezekben az esetekben működési zavar vagy az izmok mikrosérüléseire adott gyulladásos reakciók okozzák a fájdalmat.
Az izomsérülések tünetei
Az izomsérülések vezető tünete a fájdalom, ami már a kevésbé súlyos esetekben is tapasztalható. Súlyosabb sérülésre utalhatnak a tünetek az alábbi esetekben:
- A fájdalom éles, különösen erős.
- Amennyiben mozgáskorlátozottság alakul ki, a beteg nem képes hajlítani a végtagját, vagy teljes izomerővesztés alakul ki.
- Pattanó hang hallható a sérülés közben.
- Az izomzat elderformálódik, rendellenes helyzetbe ugrik.
- A véraláfutás önmagában nem súlyos, de ha a duzzanat gyorsan növekszik, akkor komolyabb a sérülés.
Izomsérüléshez gyakran társul ínszalagszakadás, ízületi sérülés (térd, boka) vagy csontsérülés is. Ezen képletek sérüléseinek tünetei nagyrészt hasonlóak: fájdalom, mozgásnehezítettség vagy a sérült végtag mozgatásának teljes képtelensége, duzzanat, a végtag alakjának megváltozása.
Mivel egyik sérülés a másikat elfedheti, illetve a banálisnak tűnő sérülés is takarhat komoly, kezelés hiányában akár tartós mozgáskárosodáshoz is vezető kórállapotot, a fenti tünetekkel mindenképpen forduljunk orvoshoz. Legcélszerűbb traumatológiai osztályt felkeresni.
Az orvosi rendelőben
A diagnózisalkotás során az orvos megtekinti, megtapogatja a sérült területet. Különböző helyzetekbe mozgatás során megfigyeli az adott testtáj működését, mozgását. Gyakran a következményesen fellépő izomgörcs akadályozza a vizsgáló orvos munkáját.
A képalkotó vizsgálatok nem nélkülözhetőek. Minden esetben sor kerül röntgenvizsgálatra. Habár a felvételen nem látható a lágyrészek sérülése, fontos információt nyerhetünk a sérülés környezetében lévő csontok állapotáról, az esetleges társuló csontsérülésekről, törésekről.
Az izmok leginkább ultrahang vagy MR-készülék segítségével vizsgálhatók, bár utóbbi végzésére ritkábban kerül sor.
Az izomsérülések kezelése
Az enyhébb sérülések, mint az izomhúzódás, a lágyrészzúzódás és a bevérzés otthoni ápolással is eredményesen kezelhető. Az izomsérülések kezelésének első lépése az immobilizáció és a kompresszió, vagyis a sérült végtag nyugalomba helyezése nem túl szoros fáslizással. Ajánlott felpolcolni a sérült végtagot. A jegelés jó fájdalomcsillapító és duzzanatcsökkentő hatású, ugyanakkor az újabb irányelvek szerint a gyógyulást némileg késlelteti. A krémek csak tüneti kezelést jelentenek a fájdalom csillapítására, illetve a véraláfutások felszívódása gyógyítható meg velük.
Részletesen Izomsérülések otthoni kezelése
A súlyosabb izomsérülés esetén az izomszakadás fokozatának, vagy a zúzódás súlyosságának megfelelő terápiát kell követni az orvosi utasításoknak megfelelően. Szükség esetén nemszeteroid fájdalomcsillapítók alkalmazhatók.
Ha a konzervatív kezeléstől kielégítő eredmény nem várható, sebészi megoldásra van szükség. Ez akkor szolgáltatja a legjobb eredményt, ha a lehetőségekhez mérten azonnal megtörténik az operáció. Ennek során a vérömleny eltávolítására, a szakadások helyreállítására kerül sor. á
A terápia szerves része a megfelelő időben elkezdett gyógytorna és rehabilitáció. Az izom terhelését csak fokozatosan, tervezetten szabad emelni. A mozgás azért nagyon fontos, mert segíti az izomzat helyes regenerálódását, biztosítja a sérült izom szerkezetének újjáépülését.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kónya Judit, családorvos