2200 milliárdnyi részvénnyel a zsebükben várták a magyarok a piaci esést

Kijöttek az MNB friss, februárra vonatkozó értékpapír-statisztikái, ezekből szemezgettünk pár érdekességet:

Honnan van ennyi pénz a bankszámlákon?

Érdekes adatokat mutatnak a februári értékpapír-statisztikák, gyakorlatilag mindent felborítottak az év eleji nagy lakossági állampapír-kifizetések, amelyek elsősorban a prémium állampapírokból származó kamatokat jelentették.

Nem meglepő, hogy piaci értéken az állampapírok állománya jelentősen, több mint 400 milliárd forinttal csökkent az év első két hónapjában, míg a bankbetétek nagy nyertesei voltak az időszaknak: az itt tartott állományok 552 milliárddal nőttek, ami egyértelműen az állampapírkamatokból érkező kifizetések és a 13. havi nyugdíj számlákra érkezése is befolyásolt.

A bankbetétek után a befektetési jegyek állománya nőtt a legnagyobbat 315 milliárddal, ezt a részvények követték a harmadik helyen több mint 200 milliárddal.

2200 milliárddal várták a magyarok a részvénypiaci esést

Bár a februári adatok még nem mutatják annak a tőkepiaci pániknak a hatását, ami az utóbbi napokban alakult ki a világ tőkepiacain, érdekes adatokat lehet kiemelni arról, milyen kitettséggel vágtak neki a magyar befektetők ennek az időszaknak:

December végén lépte át a 2000 milliárd forintot a magyar háztartások részvényállománya, ez az év első két hónapjában 207 milliárd forinttal nőtt.

Azt gondolhatnánk, hogy a megugró állományi adatok mögött a magyarok élénkülő részvénypiaci kereslete áll, de nem ez a helyzet: az idei 207 milliárdos növekményből mindössze alig 6 milliárdot magyaráz a friss pénzek beáramlása, a többi egyértelműen az addig is kedvező árfolyamhatásoknak köszönhető.

Tavaly is hasonló volt a helyzet: miközben a lakosság részvényállománya közel 420 milliárddal nőtt piaci értéken, a nettó tranzakciók mínusz 112 milliárdot tettek ki. Az általánosságban emelkedő részvénypiaci portfóliók tehát nem a lakosság kockázatvállalási kedvének növekedése, sokkal inkább a jól teljesítő piacok eredménye.

Kérdés, mit hoz majd a befektetési aktivitásban a részvénypiacok mostani látványos esése, az szinte borítékolható, hogy a részvényállományok az utóbbi napokban jelentősen megcsappanhatnak. A februári végi adatok szerint

2200 milliárdnyi részvénnyel a zsebükben várták a magyarok a részvénypiaci esést, és a múlt azt sugallja, hogy mindeddig nem sikerült a legoptimálisabban a magyarok részvénypiaci beszállása:

Mi történik az állampapíroknál?

Az állampapíroknál érdemes külön kitérni a negatív számokra, ez esetben a látványos piaci állományi csökkenést javarészt az állampapír kamatfizetések magyarázzák,

névértéken nézve (amelyet nem befolyásolnak a kamatfizetési adatok) az állomány mintegy 100 milliárd forinttal nőni is tudott.

A lakossági állampapírok közül idén eddig a FixMÁP és a BMÁP tudott jelentősebb pénzeket bevonzani, de februárig úgy látszik, volt egy másik állampapír is, amelyre rákapott a lakosság:

a DKJ-k piacára az év első két hónapjában több mint 100 milliárd forintnyi összeg csapódott le, főleg januárban volt nagyobb felfutás, amellyel így a lakossági DKJ-állomány egyéves csúcsra emelkedett.

Mi a helyzet a bankoknál?

Ahogy arról legutóbbi cikkünkben írtunk, meglepő módon 36%-kal csökkentette extraprofitadóját tavaly a bankszektor a maximális 50%-ból, pedig ahogy novemberben írtunk róla, a kedvezmény feltételeként előírt állampapír-állománynövelés szektorszinten nem jött össze a szektornak. A furcsa jelenség hátterében a hitelintézetek eltérő viselkedése áll: miközben a többség a teher felezése érdekében legalább 820 milliárdnyi állampapírt vásárolhatott, a kisebbség összesen csaknem 900 milliárd forint értékben építhette le állampapír-kitettségét, részben hogy idei adója bázisát leszorítsa. Novemberben érkezett aztán a kormány kegyelemdöfése, amellyel éppen a „trükköző” bankok jártak a legrosszabbul a jövőre nézve.

A friss adatok szerint az extraprofitadó szempontjából számító november vége óta a bankok névértéken több mint 2000 milliárd forinttal, piaci értéken 1980 milliárd forinttal növelték meglévő állományukat. A bankok kezében lévő állampapírok névértéke új csúcsot döntött, elérte a 13 790 milliárd forintot, és piaci értéken is minden korábbinál magasabbra, 13 140 milliárd forint fölé nőtt az állomány.  

Mindeközben a biztosítók és a pénztárak összesített állampapír-állománya tavaly október végétől februárral bezárólag 280 milliárd forinttal nőtt, náluk két ellentétes hatás érvényesül: a biztosítók az extraprofitadójuk lefelezéséért hajtanak, a pénztárak pedig a befektetéseik – feltehetően most még elhanyagolható – részét likvidálják a lakáscélú felhasználás lehetővé válása miatt.

30% felett a külföldi befektetők súlya

Amennyiben a teljes tortát nézzük, nagyot ugrott a bankok részaránya az államadósság-finanszírozásban, februárban meghaladta a 25%-ot ez a szint. Mindeközben a lakossági részarány 26% közelébe csökkent, a külföldi szereplőké pedig közel 31%-ra nőtt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ