Ezekben az állásokban degeszre kereshetik magukat a magyar nyugdíjasok: tömegével várják őket

Az elmúlt években egyre inkább megfigyelhető tendencia, hogy sok nyugdíjas a megérdemelt pihenés helyett újra munkába áll. Míg egyesek anyagi szükségszerűségből, mások az aktív életmód fenntartása vagy a társadalmi kapcsolatok megőrzése érdekében döntenek így. A munkaerőpiacon egyre nagyobb az igény a tapasztalt, megbízható munkavállalókra, különösen a munkaerőhiánnyal küzdő szektorokban. De vajon mennyire elterjedt ez a jelenség, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a nyugdíjas munkavállalók számára?

A nyugdíjasok foglalkoztatásának kérdése nem csupán egyéni döntésekről szól, hanem a gazdaság és a társadalom szintjén is fontos következményekkel jár. Magyarországon a jogszabályi változások és a munkáltatók nyitottsága is hozzájárult ahhoz, hogy egyre több idősebb munkavállaló találjon állást. Vajon milyen szektorokban a legnagyobb a kereslet irántuk? Milyen előnyökkel és kihívásokkal jár a nyugdíjasok foglalkoztatása? A témában megkérdeztünk három szakértőt: Tóth Rozáliát, a a Prohuman Nyugdíjas Munka – ProAktív Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet operatív vezetőjét,  Nógrádi Józsefet, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatóját és Dénes Rajmund Rolandot, a Humán Centrum HR szolgáltató cégvezetőjét. 

Mennyien dolgoznak nyugdíj mellett?

Magyarországon az elmúlt években jelentősen emelkedett a nyugdíj mellett dolgozó idősek száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 első négy hónapjában több mint 130 ezer 65 év feletti személy vállalt munkát, ami négyszerese a tíz évvel ezelőtti adatoknak. Ez a növekedés részben annak köszönhető, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatása kedvezőbbé vált a járulékmentesség és más ösztönző intézkedések révén.

A dolgozó nyugdíjasok aránya a 65-74 éves korosztályban is emelkedett, elérve a 11,4%-ot, míg a 75-89 évesek körében 2%-ot tett ki 2024 második negyedévében. Ez azt jelenti, hogy több mint 15 ezer 75 év feletti nyugdíjas is aktívan dolgozik. Az idősek munkavállalásának fő oka gyakran a nyugdíjak alacsony szintje, mivel sokan nem tudnak megélni kizárólag a nyugdíjukból. ​A nyugdíj mellett dolgozók száma folyamatosan növekszik Magyarországon.

Magyarországon jelenleg több, mint 2,5 millió nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember él. A legfrissebb statisztikai adatok alapján Magyarországon a 65-74 éves korosztály foglalkoztatási rátája 11%, amely 126 ezer főt jelent a 2024-es Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, azaz nagyjából minden 10. nyugdíjas vállal valamilyen munkát

erősítette meg válaszában Tóth Rozália és hangsúlyozta, hogy "Magyarországon a nyugdíjkorhatár elérését követően is aktív munkavállalók aránya magasabb, mint pl. az Európai Unió átlaga. Ez azt mutatja, hogy az időskori munkavállalás hazánkban szélesebb körben elterjedt és 2009-óta folyamatosan növekvő tendenciát mutat."

100-120 ezer fő között mozog a nyugdíj mellett dolgozók száma, amely egyébként évről évre 15-20 ezer fővel emelkedik. Mindez összefüggésben van azzal, hogy öregszik a társadalom, miközben a várható életkor folyamatosan tolódik felfelé

– támasztotta alá Nógrádi József, a a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója. Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum HR szolgáltató cégvezetője szintén megerősítette ezt a tendenciát és hozzátette, hogy 

pontos országos adataink nincsenek, azonban a KSH és a nyugdíjas szövetkezetek statisztikái alapján becslések szerint ma Magyarországon több mint 100 ezer nyugdíjas dolgozik valamilyen formában – közülük egyre többen nyugdíjas szövetkezeten keresztül.

Van kereslet a nyugdíjas munkavállalókra?

Felmerül a kérdés, hogy a munkáltatók mennyire nyitottak a nyugdíjasok foglalkoztatására, illetve van-e egyáltalán szükség rájuk a munkaerőpiacon. Az adatok alapján az látszik, hogy igenis jelentős kereslet van a nyugdíjas munkavállalókra Magyarországon, különösen bizonyos szektorokban. A munkaerőhiány miatt sok cég szívesen alkalmaz tapasztalt idősebb dolgozókat, főleg olyan területeken, ahol a szakértelem és a megbízhatóság fontosabb, mint a fizikai erőnlét. A nyugdíjasokat leginkább az alábbi területeken keresik:

• Kereskedelem és vendéglátás – pénztárosként, árufeltöltőként vagy kisegítőként.
• Adminisztráció és ügyfélszolgálat – részmunkaidős irodai munkák, telefonos ügyfélszolgálat.
• Oktatás és tanácsadás – nyugdíjas tanárok, mentorok és szakértők továbbra is dolgoznak.
• Egészségügy és gondozás – orvosok, ápolók és szociális munkások.

A témában természetesen a szakértőket is megkérdeztük és ők is alátámasztották a statisztikákat.

Társadalmunk öregszik, így az elkövetkező években egyre többen mennek még nyugdíjba (az ún. Ratkó-korszakban született nagy létszámú nemzedék tagjai közül is még), emellett egyre kevesebb gyermek születik. A becslések alapján 2030-ig körülbelül 300 ezer fővel csökkenhet a munkaképes korú emberek száma, így egyre nagyobb számban lesz szükség az idősebb, tapasztaltabb munkavállalókra is a munkaerőpiacon, hogy a hiányzó munkaerőt a vállalatok pótolni tudják

- húzta alá Tóth Rozália. Azt is részletesen kifejtette válaszában, hogy a nyugdíjas munkavállalók alkalmazása számos előnnyel jár a munkaadók számára:

• Értékes szakmai tapasztalatuk révén tanácsadói és szakértői pozíciókban is eredményesen alkalmazhatók.
• Kedvező adózási forma: a nyugdíjas munkavállaló keresetét kizárólag 15% SZJA terheli.
  Rugalmasan foglalkoztathatóak: kiegészíthetik a foglalkoztatást azokban az időszakokban is, amikor a fiatal munkavállalók kevésbé elérhetők.
• Az a tapasztalat, hogy az idősebb dolgozók stabilabb, lojálisabb munkavállalók, ami hozzájárulhat a fluktuáció csökkentéséhez.

Valamint arra is kitért, hogy

különösen előnyös a nyugdíjasok szövetkezeti formában történő foglalkoztatása, amely kényelmes és költséghatékony megoldás a cégek számára. A szövetkezet átvállalja az adminisztrációt (bérszámfejtés, jelenléti ív, toborzás), a munkáltató pedig csak a ledolgozott órák után fizet, szabadság és betegszabadság nélkül. Rugalmas létszám és időtartam biztosítható a megrendeléshez igazítva, miközben a foglalkoztatás nem növeli a statisztikai létszámot, és költségként elszámolható. A szövetkezeti rendszer így gyors, biztonságos és adminisztrációmentes megoldást kínál extra munkaerő bevonására.

Nógrádi József válaszából kiderül, hogy 

sajnos a tapasztalat az, hogy aktív korúakkal nem minden esetben tudják feltölteni a hiányzó pozíciókat, például pedagógusok vagy háziorvosok esetében. Eleve vannak olyan pozíciók, amelyekben előszeretettel alkalmaznak nyugdíjas munkavállalókat. Sok esetben a munkabírás és hozzáállás is példaértékű tud lenni az aktív korú munkavállalók számára.

Dénes Rajmund Roland, szakértő szintén hasonló véleményen van a kérdést illetőne és válaszából kiderült, hogy "a hazai munkaerő- és szakemberhiány, különösen bizonyos szektorokban (pl. kereskedelem, egészségügy, oktatás, mérnök-műszaki területek) továbbra is jelentős. A nyugdíjas munkavállalók megbízható, tapasztalt és lojális munkaerőt jelentenek, akik gyakran kisebb óraszámban, rugalmas beosztásban is szívesen vállalnak munkát – ez pedig rendkívül előnyös a munkáltatók számára" – húzta alá a szakértő.

Milyen munkalehetőségek állnak nyugdíjasok rendelkezésére?

A nyugdíjasok számos különböző munkakörben helyezkedhetnek el, rész- vagy teljes munkaidőben egyaránt, egyenlőtlen és rugalmas munkaidőbeosztásban is. A munka jellegét tekintve a tapasztalatink szerint a fizikai és szellemi munkakörök aránya közel azonos. Van olyan munka, amit home office-ban is el tudnak látni, pl. telefonos ügyfélszolgálat, vagy bármely irodai munkakör, ahol a munkáltató lehetőséget biztosít az otthoni munkavégzésre. A nyugdíjas munkavállalók számára számos lehetőség adott, de jellemzően bizonyos munkakörökben alkalmazzák őket. Nógrádi József szerint

szinte bármely területen találunk ilyen példákat. Lehetne további munkaköröket is alkalmassá tenni nyugdíjasok számára, hiszen kereslet lenne erre az oldalról, de ehhez néhány további lépést meg kellene tenni – például nehéz fizikai munkák kiküszöbölése vagy a magas stresszszint csökkentése

– fejtette ki. Dénes Rajmund Roland konkrét példákat is hozott: 

Leggyakrabban az adminisztráció, ügyfélszolgálat (recepció), a kereskedelem (pénztárosi vagy árufeltöltői feladatok), az egészségügy, facility management (takarítás, karbantartás, őrző-védő feladatok) étkeztetés, valamint az oktatás területén kínálnak munkát nyugdíjasoknak

– részletezte a szakértő. Tóth Rozália pedig igen részletes választ adott kérdésünkre. Tapasztalataik szerint a nyugdíjasok jellemzően az alábbi szektorokban találnak munkalehetőséget:

• Magasan képzett szakemberek, szakértők: mérnökök, informatikai szakemberek, cégvezetők, bérszámfejtők.
  Kereskedelem, vendéglátás: pénztárosok, bolti kisegítők, pincérek, szakácsok, konyhai kisegítő munkakörök.
• Könnyű fizikai munkák: takarítók (pl. egészségügyi intézményekben is), konyhai kisegítők, betanított munkások, kertészeti segédmunkák, szociális gondozói munkalehetőségek.
• Szállítás és logisztika: sofőrök, futárok, karbantartók, csomagoló, áruösszekészítő munkakörök
  Irodai munkák: adminisztratív pozíciók, telefonos ügyfélszolgálati munkakörök

Valamint azt s hangsúlyozta, hogy

a nyugdíjas munkavállalók egy része anyagi megfontolásból vállal munkát, különösen az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők körében, akik jellemzően a kereskedelemben és a vendéglátásban helyezkednek el. A magasan képzett szakemberek esetében a munkaadók jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy versenyképes bérezés és rugalmas foglalkoztatási feltételek mellett továbbra is megtartsák őket, visszafoglalkoztassák őket, mivel szakértelmük nagyon nehezen pótolható

- részletezte a szakértő.  

Tényleg megéri?

Mint ahogy már fentebb láttunk rá utalást sok nyugdíjas a pénz miatt vállal munkát. De felmerül a kérdés, hogy a már eddig felsorolt szektorok közül melyek azok, aol valóban jól meg is fizetik az idős korukban pihenés helyett továbbra is dolgozni kényszerülő időseket. 

Elsődlegesen a hiányszakmákban, így a villanyszerelő, hegesztő, asztalos például kimondottan keresettek a nyugdíjas dolgozók. Szakmunkás végzettséggel, mestervizsgával, sok éves gyakorlattal rendelkezőket foglalkoztatnak ezekben a munkakörökben

- kezdte a felsorolást Tóth Rozália, majd hangsúlyozta, hogy "ugyanígy keresettek a magasan képzett szakemberek, például mérnökök, programozók, orvosok, cégvezetők, más diplomás szakemberek. Mindemelett az alacsonyabb jövedelmű munkakörök: takarítók, egyszerű fizikai munkák, bolti és irodai kisegítő munkák. 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők esetén is látjuk az igényt. Ezt erősítette válaszában Dénes Rajmund Roland is

az alacsonyabb fizetésű munkák jellemzően kisegítő jellegűek, ilyen például a takarítás vagy az árufeltöltés, konyhai és bolti kisegítői munkák. Ezekben a pozíciókban az órabér általában a minimálbérhez igazodik, ugyanakkor egy nyugdíjas szövetkezeti tagnál a jövedelmet csupán 15% szja levonás csökkenti, azaz azonos bérnél a nyugdíjas jobban keres, mint főállású kollégája. A munkaidő általában rugalmas, és a munkakörülményeket igyekeznek az idősebb munkavállalók igényeihez igazítani

- fejtette ki. Míg a jól fizetők közzé ő is olyan szakmákat és foglalkozásokat sorolt, melyek speciális szaktudást vagy korábbi vezetői tapasztalatot igényelnek – ilyenek például a mérnöki és tanácsadói pozíciók, a könyvelés, valamint a nyelvtanári vagy szaktanári állások. Ezek a munkák ugyanazokat az elvárásokat támasztják, mint a főállású pozíciók, csak annyi a különbség, hogy ebben a formában részmunkaidőben is végezhetők

Csak a pénz a motiváció?

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az 50-74 éves munkavállalók 44%-a elsősorban azért dolgozik, mert élvezi a munkavégzést, míg 38%-uk anyagi szükségszerűségből vállal munkát. A fennmaradó hányad egyéb tényezők miatt dönt a munkavállalás mellett, például az elmagányosodás elkerülése vagy a társadalmi hasznosság érzésének megőrzése érdekében.

A nyugdíjasok munkaerőpiaci szerepvállalása nem csupán az egyéni szintű előnyöket hordozza, hanem a gazdaság egésze számára is hasznos, hiszen hozzájárul a tapasztalatok és szaktudás megőrzéséhez, miközben rugalmas foglalkoztatási megoldásokat kínál. Emellett azon vállalatok, akik foglalkoztatják őket, az idősebb korosztály mentális egészségének és anyagi jólétének megőrzésében is fontos szerepet játszik

- fejtette ki Tóth Rozália. Tehát jól látható, hogy a nyugdíjas munkavállalás hátterében több ok is állhat, de a legtöbb esetben az anyagi szükségszerűség a meghatározó tényező. Nógrádi József így fogalmazott válaszában:

Jellemzően anyagi okok miatt, hogy fenntartsák magukat vagy párjukat, esetleg olyan szeretteiket, akiket még ennyi idősen is támogatnak. Sokan nyugdíjazás után élik át, hogy a járadékuk mellett a korábbi életszínvonalukhoz képest jelentős visszaesést kellene elszenvedniük, és egyelőre képesek tenni ez ellen azzal, hogy reaktiválják magukat

– hangsúlyozta a szakértő. Dénes Rajmund Roland pedig egy másik aspektust is kiemelt, "bár a legtöbben anyagi okokból térnek vissza a munka világába, sok nyugdíjas számára ugyanilyen fontos, hogy hasznosíthassa meglévő tudását és sokrétű tapasztalatát. Az sem ritka, hogy a társas kapcsolatok hiánya vagy az aktív, tartalmas élet iránti igény ösztönzi őket a munkavállalásra" – tette hozzá a szakértő.

A nyugdíjas munkavállalás egyre gyakoribb jelenség Magyarországon, amelyet részben a társadalmi öregedés, részben pedig a növekvő munkaerőhiány is ösztönöz. Bár sokan anyagi szükségszerűségből vállalnak munkát, mások számára a közösséghez tartozás és az aktív életmód fenntartása a fő motiváció. A munkáltatók számára pedig a nyugdíjas munkavállalók megbízható, tapasztalt és elkötelezett munkaerőt jelentenek, amely komoly előny lehet a mai munkaerőpiacon.