Már a migránsok sem a régiek: nagy durranásként tálalja a német sajtó azt a vasárnap nyilvánosságra került brüsszeli jelentést, amely szerint hosszú évek után 2025-ben megváltozott a – különösen a szíriai – menedékkérők által megcélzott európai országok rangsora. 

E szerint az idei első negyedévben a kérelmek száma 41 százalékkal, 37.387-re csökkent az előző év azonos időszakához képest Németországban, míg az éllovas Franciaország lett 40 871 menedékkérelemmel.

Kapcsolódó

A németeket a spanyolok is megelőzik a dobogón: a mediterrán országban március végéig 39.318-an kértek védelmet – számol be az Európai Bizottság újonnan összesített adatairól a jelentést megszerző Die Welt magazin hétvégi kiadása.

Magyarországon két tucatnyian sem jelentkeztek

Ebből kiderül: a népszerűségi lista végén Magyarország és Szlovákia áll, 22, illetve 27 menedékkérelemmel, amelynek oka, hogy mindkét állam különösen kemény pályát követ a migrációs politikában – jegyzi meg a lap.

A brüsszeli statisztikák szerint az év első három hónapjában összesen 210 641-en kértek menedékjogot az Európai Unióban, és ugyancsak csökkenést mértek Norvégiában és Svájcban 2024 azonos időszakához képest. 

A legtöbben idén Venezuelából, Afganisztánból és Szíriából kértek bebocsátást az uniós területeken, miközben meredeken, csaknem 90 százalékkal emelkedett az ukránok, a kínaiak és az indiaiak által beadott védelmi kérelmek száma. 

A szíriai menekültek mellett az Ukrajnából érkezettek körében is Franciaország lett az első számú célország ebben az évben.

Aggódnak a politikai üldöztetések miatt

A Die Welt arról is ír, hogy az EU-t aggasztja a „közel-keleti ingatag helyzet”.

Ekrem Imamoglu isztambuli polgármester letartóztatását követően a bizottság kifejtette, hogy a politikai üldözés és a gazdasági hanyatlás az egyik fő ok, amely a törököket migrációra sarkallja.

A helyzet eszkalálódása pedig fokozhatja a nyomást Európára, ahogy a szíriai zavargások is a Bassár el-Aszad egykori diktátor feltételezett alevi hívei és az új kormány képviselői között – állapítják meg.

Nálunk nem lesznek migránstáborok

A menekültügyi és migrációs politika tavaly nyár elején elfogadott reformjával az EU erőfeszítéseket tesz az illegális beutazások visszaszorítására – az intézkedések legkésőbb 2026 júniusában lépnek hatályba.

Kérdés, hogy ez sikerül-e, mert a német napilap szerint a problémák már láthatók: például a turbóhatár-eljárásokkal a 20 százalék alatti felismerési arányú országokból érkező migránsok esetében, akiknek alig van kilátásuk a védelemre.

A cikkben említik Magyarországot, amely az első évben csaknem 8500 férőhelyet biztosítana a külső határokon őrzött és zárt létesítményekben az összesen 30 ezer szükséges férőhelyből.

Ám Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Welt am Sonntagnak kijelentette: ezt biztosan nem fogjuk megtenni, mivel a magyarok egyértelműen úgy döntöttek, hogy nem akarnak migránstáborokat látni Magyarországon.

Ezért ilyeneket eleve nem hozunk létre – szögezte le.

Digitális fennakadások is vannak

Emellett, a határellenőrzési eljárások automatizálását célzó, új be- és kilépési rendszer, az EES (Entry-Exit System) is fennakadásokba ütközik, holott az volna a feladata, hogy az EU schengeni övezetében és négy másik országban elektronikusan rögzítse a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező, harmadik országbeli állampolgárokat. 

Az új vezérlőrendszert már tavaly be kellett volna üzemelni, viszont számos informatikai probléma miatt az EES csak idén októberben indul, ezután fokozatosan állítják üzembe.

Addig az érkező és távozó menedékkérők útleveleit továbbra is kézzel kell lebélyegezni – derül ki az EU menekültügyi intézkedéseiről.