Az utóbbi napokban felröppentek olyan hírek, hogy esetleg az Egyesült Államok valamilyen megelőző csapásra készülhet Irán ellen.

„A USS Carl Vinson vezetésével egy második repülőgéphordozó-csoport térségbe küldése, a Diego Garcia szigetén észlelt öt-hat darab B-2 lopakodó stratégiai bombázó, valamint a légi utántöltési képességet biztosító KC-135 repülőgépek jelenléte ismét nagy lökést adott a spekulációknak” – hangsúlyozta az Economx érdeklődésére Kemény János, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, aki egyben hozzátette:

mivel az amerikai légierő kötelékében a B-2-ből mindössze húsz példány van a rendszerben, valóban nagyfokú koncentrációról van szó, és azt is figyelembe kell venni, hogy a típus képes a GBU-57 bomba hordozására, ami 14 tonna hasznos teherrel rendelkezik, és kifejezetten a földalatti létesítmények megsemmisítésére lett kifejlesztve. A típus lopakodó képességeinél fogva egy ilyesfajta csapásmérésben logikus választás lenne.

A szakértő szerint az erők ilyen fokú megerősítésének azonban nem ez az egyetlen logikus magyarázata:

  • egy erődemonstráció is lehet a diplomáciai folyamat folytatására Irán felé;
  • vagy a húszi erők elleni fokozott fellépés előkészítésére tett látványos lépés. 

A helyzet pattanásig feszült, miután Donald Trump elnök március 31-én bombázással és másodlagos vámokkal fenyegette Iránt, ha nem születik megállapodás az ország atomprogramjáról.

Egy kisrepülőgép eltörpül egy Northrop Grumman B-2 lopakodó bombázó mellett, amely Pasadena felett repül 2025. január 1-jén.
Egy kisrepülőgép eltörpül egy Northrop Grumman B-2 lopakodó bombázó mellett, amely Pasadena felett repül 2025. január 1-jén. Kép: Getty Images

Vasárnap, április 6-án Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter elutasította az amerikai elnök közvetlen tárgyalásokra vonatkozó javaslatát:

a közvetlen tárgyalások olyasvalakivel, aki folyamatosan erőszakkal fenyegetőzik, értelmetlenek

– közölte Aragcsi az MTI szerint, egyben hozzátette, hogy Irán továbbra is kész a közvetett tárgyalásokra.

Netanjahu Washingtonban

Budapest után, akár már hétfőn az Egyesült Államokba utazhat Benjamin Netanjahu. Az izraeli miniszterelnök a vámok és a gázai háború mellett az iráni nukleáris válságról is tárgyal majd.

A megelőző csapásoknak a térségben van némi hagyománya. Izrael 1981-ben légicsapást hajtott végre egy befejezés előtt álló, de még nem működő iraki kísérleti atomreaktor ellen, amit egy alakuló iraki atomprogram részének tekintettek.

„Maga a támadás sikeres volt, de Irak és a környező országok, beleértve Iránt is, megtanulták, hogy az ilyen programokat a titok- és az infrastruktúravédelem szempontjainak maximális figyelembevételével kell létrehozni és folytatni. Így az iraki atomprogram további részleteire csak akkor derült fény, amikor az öbölháború után Husszein Kamel, Szaddam Husszein sógora Jordániába disszidált, és beszámolt a korábban felügyelete alatt álló program részleteiről”

– idézte fel a szakértő.

Itt a vég, egzotikus szigeteiről mondott le az Egyesült Királyság

Több éves tárgyalások után megállapodtak, hogy átadják a stratégiai helyen fekvő Chagos-szigeteket Mauritiusnak. Ide tartozik a Diego Garcia trópusi atoll is, amelyen a jövőben is működik majd amerikai-brit katonai bázis.

Kemény János hangsúlyozta, hogy Irán nagy figyelmet fordított a fizikai infrastruktúra megerősítésére és számos megerősített létesítménybe szórta szét a program különböző elemeit, ami bármilyen megelőző csapást rendkívüli mértékben komplikál.

Irán-IRGC tengerészgyalogos felvonulás a Perzsa-öböl nemzeti ünnepére
Az IRGC haditengerészet mártírja, Hassan Bagheri hadihajó és az IRGC motorcsónakja a Perzsa-öböl mentén hajózik a Perzsa-öböl nemzeti ünnepére emlékezve az IRGC tengeri felvonulásán, a Bushehr tartományban található Bushehr kikötőváros Bushehr atomerőmű közelében, Irán déli részén, április 29-én. Ordibehesht 10. napja az iráni naptárban, általában április végére vagy május elejére esik, és a portugáloknak a Hormuzi-szorosból és a Perzsa-öbölből 1622-ben történt kiűzésének emlékét állítja a Quli khan imám által vezetett szafavida erők, I. Abbász I. sah parancsnoksága alatt.
Iráni haditengerészet motorcsónakja és a Hassan Bagheri hadihajó a Perzsa-öböl mentén hajózik a Bushehr atomerőmű közelében, Irán déli részén, 2024. április 29-én. Kép: Getty Images

Az ország továbbá a nukleáris kutatási infrastruktúrája ellen számos különböző fenyegetéssel, támadással kellett, hogy szembenézzen: a program létét 2002-ben iráni ellenzéki csoportok szivárogtatták ki, amit követően a 2000-es és 2010-es években kibertámadásokat, hajtottak végre az amerikaiak az urándúsító berendezések ellen, amire híres példaként szolgálhat a Stuxnet eset.

Ezt követően iráni atomtudósok elleni feltételezhetően izraeliek által végrehajtott merényletek sorozata következett a 2010-es években, illetve 2018-ban az izraeliek állítása szerint sikerült megszerezniük a nukleáris program archív anyagait Iránból.

Bár átmeneti fennakadásokat okoztak ezek az akciók, a szakértő szerint tartós visszavetésről jelenleg nem lehet beszélni, és az Iráni nukleáris megállapodás, JCPOA 2018-as felfüggesztése óta

Irán megnövelte a tevékenységét és ennek köszönhetően jelentős hasadóanyagkészlettel rendelkezik. Arról viták vannak, hogy mennyi időre lenne szüksége a rendszernek a fegyverré alakításhoz, itt hetektől egy évig terjednek a becslések.

Trump megfenyegette Iránt: csak terroristák ártatlan áldozatát játssza

Iránt teszi felelőssé a jemeni húszik újabb támadásaiért Donald Trump. Az amerikai elnök kijelentette, hogy Teherán fogja elszenvedni a súlyos következményeket a húszik minden egyes lövéséért. Irán szerint az elnök kijelentései meggondolatlanok és provokatívak, a vádak alaptalanok.

Az amerikai erők ilyen fokú felvonultatása természetesen a regionális ellenlábasok előtt sem maradt titokban, és Kemény János szerint az iráni vagy jemeni erők megtehették már a szükséges előkészületeiket.

Iránnak bőven volt ideje kidolgozni válaszadási szcenáriókat egy esetleges katonai támadásra a nukleáris létesítményei ellen

– hangsúlyozta az NKE tudományos munkatársa, egyben felidézte, hogy Teherán az 1980-as évek óta a katonai doktrínáját az önellátásra és az aszimmetrikus válaszadási képességre alapozza. Ennek keretében erősítették meg a nem-állami partnereiket, mint a Hezbollahot vagy a húszi mozgalmat, és adtak át nagy mennyiségű közepes- és nagy hatótávolságú rakétát.

Donald Trump amerikai elnök 3D-nyomtatott miniatűr modellje, valamint az amerikai és iráni zászló látható ezen a 2025. január 15-én készült illusztráción. REUTERS/Dado Ruvic/Illusztráció/File Photo
Donald Trump amerikai elnök 3D-nyomtatott miniatűr modellje, valamint az amerikai és iráni zászló látható ezen a 2025. január 15-én készült illusztráción. Kép: Reuters, Dado Ruvic

Az utóbbi időben az irániak a saját „rakétavárosaikba” való rövid bepillantással kívánták a nagyvilág tudtára adni, hogy rendelkeznek egy nehezen megsemmisíthető hagyományos válaszadási képességgel, és Kemény János szerint a jelentős számú amerikai létesítmény a térségben, illetve az Izrael területe elleni támadás logikus válaszadásnak tűnhet iráni részről.

Amennyiben a regionális kereskedelem megbénításával kívánna válaszolni Irán, úgy a Hormuzi-szoros elaknásításával ezt is meg tudná tenni, akadályozva a kőolaj kereskedelmét a világ felé

– közölte, ugyanakkor meglátása szerint a támadás ellen szól, hogy ebben az esetben az iráni vezetést „semmi sem tartaná vissza attól, hogy a megmaradt erőforrásait arra fordítsa, hogy valóban nukleáris hatalommá váljon, vagyis további katonai beavatkozást tehet szükségessé egy ilyen megelőző katonai csapásmérés”.

„Egy minden szempontból sikeres megelőző csapásnak nagyon minimális az esélye. Az ilyesfajta támadásoknak általában van egy olyan politikai hatása, hogy a megtámadott ország lakossága a mindenkori politikai vezetéshez közeledik, vagyis megerősíti annak politikai helyzetét”

– fogalmazott Kemény János, aki szerint amennyiben a megelőző csapásnak része lenne a rezsim vezetői elleni csapásmérés is, úgy már nehezen lehetne korlátozott csapásmérésről beszélni és ez nyílt háborút jelentene.

A Trump-adminisztráció azzal az ígérettel került kormányra, hogy a külföldi kalandor politikának véget vet. A szakértő úgy látja, hogy egy Irán elleni fellépés nagyon nagy eséllyel ennek az ellenkezőjét jelentené, egy hosszas és kétes kimenetelű konfrontációba vezetve az országot.