
Sem nem állat, sem nem növény élőlények lakták egykor a földet
További Tech-Tudomány cikkek
-
Biológiai élet nyomait azonosították egy távoli exobolygón
- Garantáltan hátast dob a Microsoft böngészőjének új funkciójától
- Hatezer milliárd forintnak megfelelő dollárt loptak el tavaly kiberbűnözők az Egyesült Államokban
- Egyszerre rémisztő, sokkoló és előremutató, ami az araboknál történik
- 20 éves a YouTube, megdöbbentő adatokat közöltek a vezetők
A 420 és 375 millió évvel ezelőtti szilur időszakban 8 méter magas, egy méter átmérőjű oszlopszerű élőlények lakták a földi szárazföldet, vagyis a Gondwana szuperkontinenst. 1843-ban, amikor első megkövült maradványaik előkerültek, ősi nyitvatermők törzseinek gondolták őket, abban a korban azonban még nem léteztek fák. A vita arról, hogy ezek a prototaxitoknak nevezett élőlények mifélék voltak, azóta sem dőlt el.
Mai fogalmaink alapján leginkább gombákra hasonlítottak. A Stanford kutatója, Kevin Boyce 2007-ben legalábbis e megfejtés felé hajlott, miután a szénizotópok elemzéséből kiderült, hogy nem fotoszintetizáltak, hanem a gombákhoz hasonlóan a meglévő szerves anyagokat szívták fel.
Az Edinburghi Egyetem munkatársa, Corentin Loron a skóciai lelőhelyen található kisebb faj, a Prototaxites taiti fosszíliáit vizsgálva azonban ellenkező következtetésre jutott friss kutatásában.
A gombák sejtfalának egyik fő összetevője a kitin (azonos a rovarok páncélját alkotó, kemény és kémiailag ellenálló kitinnel). Loron kémiai elemzése alapján azonban a prototaxitok sejtfalában nem volt kitin, helyette a fás szárú növényekre jellemző ligninhez hasonló, de növényi ligninnel nem azonos anyagot tartalmazott.
Nem piskóta
A különbségek magasabb szinten, a szövetekben is megmutatkoznak. A prototaxitokat korábban azért sorolták a gombák kihalt csoportjába, mert a törzsön található csőszerű képződményt spórákkal teli toknak gondolták – a vélt spóratok és az élőlény közötti szerves kapcsolat azonban hiányzott, és azóta sem került elő.

A törzs szerkezete is különös volt: három típusba sorolható belső csövekkel, kisebb elágazó csövekkel és nagyobb átmérőjű, vastagabb falú, nem elágazó csövekkel. Az egészben a fák évgyűrűire emlékeztető szerkezetek is felismerhetők voltak, de a világosbarna anyagban előfordultak sötétebb foltokat alkotó sejtcsoportok is. A fentiek közül a csövek csak részben, a gyűrűk és a foltok egyáltalán nem fordulnak elő gombáknál. Ez az életforma tehát csöves szöveteket alkotó nagy többsejtű, amely ligninszerű biopolimereket tartalmaz, és bomló szerves anyagból nyeri az élethez szükséges tápanyagot. Ezek a tulajdonságok egyetlen modern ismert élőlényben sem fordulnak elő egyszerre.
Az eredmények meggyőzték a korábban a gomba-hipotézist támogató Kevin Boyce-ot is.
Talán gomba, talán valami egészen más, egy kísérlet az összetett többsejtű életre, ami kihalt, és nincs közös őse semmivel, ami ma él
– vélekedett.
Más szakemberek ugyanakkor nem csatlakoznak ehhez, tekintve, hogy a gombák országa egy helyenként homályba vesző, hatalmas terület.
A skót kutatók a potenciális rokonok közül a szállítószövetek szerkezete és a fotoszintézis hiánya miatt kizárták az algákat és a korai növényeket. A fotoszintézis hiánya miatt ugyancsak kizárták a zuzmókat, a petespórás gombákat. Mivel alaposak voltak, kizárták az állatokat is. Corentin Loron megfejtése szerint a prototaxitok valójában az eukarióták egy eddig nem ismert kihalt csoportja, a törzsfejlődés korai kísérletezésének nyomai.
(Daily Galaxy, Earth.com, Popular Mechanics)
