Brutál pénzbe kerül jogsit szerezni 2025-ben: 800 ezer alatt csak a legügyesebbek úszhatják meg

Minden esztendőben több ezer magyar dönt úgy, hogy ha törik, ha szakad, megtanul végre autót vezetni. Ki-ki más megfontolásból vág bele a jogosítvány megszerzésébe: vagy a munkájához lesz egy csapásra elengedhetetlen, vagy a lakóhelyétől csak autóval lehet a legjobban eljutni a munkahelyre vagy az iskolába a közlekedés viszontagságai miatt: a jogosítvány mindenki életében komoly fordulat.

Ez az életesemény azonban egyre költségesebb. A KSH adatai szerint a B kategóriás, vagyis személygépjárműre szóló tanfolyam ára már eléri, ső meg is haladja az átlagkeresetnek több mint a felét, de mind a Pénzcentrum most szakértőktől megtudta, ennél az átlagárnál jóval többet kell leszurkolnia annak, aki valóban minden akadályt le akar győzni a jogsi megszerzése érdekében.

De mitől drágult meg ennyire a jogosítvány, miért kerülhet akár a háromszorosába is, míg az ember átveheti az első plasztikkártyáját, amely vezetésre jogosítja? Valóban csak a gazdasági tényezők a felelősek a drágulásért, vagy a jogsiszerzők lettek másmilyen hozzáállásúak? Ezekre kerestük a választ a cikkünkben.

Irtózatosan megdrágult a jogsiszerzés

A KSH legfrissebb, februári adataiból az derül ki, hogy abban a hónapban átlagosan 360 ezer forint körül volt egy B-kategóriás vezetői tanfolyam ára. Hangsúlyozni kell, hogy ez az átlagár, mert mint azonnal látni fogjuk: sok egyéb olyan költsége is van mindennek a tanfolyamon felül.

Ez a 360 ezer forintos átlagár ráadásul így is brutális ugrás: egy évvel korábban, 2024 februárjában még "csak" 347 ezer forint volt, a statisztika egyik első, 2021 februári adata pedig 222 ezer forintot ír.

Vagyis ha pusztán a KSH-adatot vesszük alapul, akkor négy év alatt a jogosítvány megszerzésének átlagára 60 százalékkal drágult meg.

Gond van a jogsiért indulókkal is

Pető Attila, a Kreszprofesszor néven ismert közlekedési szakértő a Pénzcentrum megkeresésére azt mondta: természetesen igaz, hogy jelentősen megdrágultak a jogosítványszerzés árai, de elég megnézni az autókhoz kapcsolódó költségeket, hogy valamennyire értsük a folyamatot.

Most már 10 ezer forint egy vezetési óra, és legalább 30-at kell venni ahhoz, hogy valaki vizsgára mehessen. Fogalmazzunk tehát úgy, hogy 10 ezer forintért adunk óránként egy autót, és ha az autózás költségeit megnézzük, ez is iszonyú árban van: az üzemanyag, a javítás, a biztosítás, minden, ami mindehhez kapcsolódik. Nem arról van szó, hogy az oktatók halára keresik magukat a tanulókon, hanem nagyon sok az a járulékos költség, ami a vezetéssel jár. Egy tanóra az oktatásban 50 perc: szoktam mondani azoknak, akik drágállják a jogsit, hogy üljenek be 50 percre egy taxiba, és nézzék meg, hogy mennyit fognak fizetni, átlagban 13-14 ezer forintot a városban úgy, hogy a taxis közben nem tanít, illetve vigyáz az autójára. A mi esetünkben a tanár az autóhasználaton kívül pluszban tanít, és a tanuló nem feltétlenül vigyáz az autójára, tehát mondjuk egy kuplungcsere, ami ma egy átlagos autóban 4-500 ezer forint, az nálunk sokkal hamarabb megtörténik, mint egy normál használatú személygépkocsin. Autó nélkül pedig nem lehet megtanítani senkit sem vezetni

- kezdte a költségek felsorolásával a Kreszprofesszor.

Jönnek a tanulók is persze, hogy drága jogosítvány, de az autózásban jó, ha tudják, nem a jogosítvány ára a drága, hanem ami utána jön: ma egy középkategóriás autó külső visszapillantó tükre 200 ezer forint, amit egy rossz parkolásnál le lehet verni. Én erre szoktam mondani, hogy ne sajnálják az óraszámot a vezetéstanulásnál, mert olyat tanulnak meg, ami majd később mérhető pénzben azzal, hogy nem teszi tönkre az autójukat, nem okoznak benne kárt, illetve "spórolósabban" megtanulnak vezetni, Ami igazán drágává teszi a jogsit, és ez valóban egy újkori jelenség, hogy ma már 30 órával nem tud senki megtanulni vezetni. Az átlag óraszám 49 óra országosan, mire valaki megszerzi a sikeres forgalmi vizsgát

- fűzte hozzá Pető Attila, azaz az országos átlagra vetítve csak a vezetésórákért 490 ezer forintot fizetnek a tanulók. Elmondta azt is: szerinte sok esetben nem a költségek jelentik a fő bajt, sokkal inkább a tanulók hozzáállása problémás egyre többször.

Nagyobb, gyorsabb, erősebb is lett a forgalom, ezenfelül generációs problémák vannak: a mai generáció nem úgy tanul, nem úgy fogja fel a dolgokat, mint az korábban szokásos volt, egyszerűen a fiatalok nem értik azt, hogy a vezetésbe miért kell ekkora energiát tenni. Régen azért ez nem így volt, ezt nagyjából tudták az emberek: előre megfigyeltek dolgokat, előre tanultak, előre láttak dolgokat. Ma úgy jönnek a srácok, hogy beülnek az autóba, mondván, "annyi hülye vezet, akkor én is megtanulok vezetni". Viszont szembesülnek vele, hogy ez nem így működik, más a koordinációs képességük is. Ott van a mobiltelefon a kezükben, megszokták, hogy rövidre, vagy közelre kell koncentrálni, "rövid távon" kell gondolkodni; az autóba beülve viszont megnyílik a világ, észre kell mindent venni

- mondta a gondokról Pető Attila.

Miért nem jó az online tanulás?

Az elmélet egy pontig jó, de amikor az elméleti vizsgát sikerrel vett tanulók kimennek a forgalomba, ott elég sok esetben megáll a tudomány - ezt már Jovánovics János, a Magyar Autóközlekedési Tanintézetek Országos Szövetsége (MATOSZ) elnöke fogalmazta meg lapunk megkeresésére.

A probléma onnan kezdődik, hogy az elméletet sokan az e-learninggel tanulják. Ez nem tanít, nem oktat, hanem csak a vizsgára felkészít. Tehát kijön a tanuló, levizsgázik elméletből, de csak azt tanulja meg, hogy melyik a helyes válasz. De az, hogy mit értelmezek egy egyenrangú kereszteződésnél, hogyan kell nézni, mit kell nézni, az már nincs benne az anyagban, a terepen máshogyan kell ehhez hozzáállni. Csináltunk egy felmérést nemrégiben, ahol tíz különböző autósiskola tíz elméletből levizsgázott első órás tanulójának ugyanaz az útkereszteződés volt a feladat: a tízből tíz nem tudta megmondani, hogy pontosan mi a szabályos áthaladás az adott esetben

- hozott példát Jovánovics János a gondokra. Emellett azt is kiemelte, hogy nem véletlen ezek után a jogosítvány drágulása: ő is kiemelte, jellemző adat, hogy a 30 kötelező óra helyett az átlagos vezetési óraszám, amit valaki egy sikeres forgalmi vizsgáig letesz, ennek több mint a másfélszerese.

Jelentősen megdrágítja a jogosítványszerzést, ha ilyen sok vezetési órát kell venni, aztán ott a sok bukást, és a vizsgáknak is természetesen vannak díjai. A fiatalok esetében azért is problémás ez, hiszen nekik jellemzően a szüleik fizetik a jogsi megszerzését, és eléggé megterheli a családi kasszát, ha elindulunk mondjuk egy 400 ezres büdzsével, a sok óraszám azonban bőven hozhatja, hogy ennek a dupláját, 800-900 ezer forintot is kifizetnek, mire a gyereknek megvan a jogosítványa. De újra mondom, szerintem az oktatást kellene átgondolni, mert az e-learning nem tanít és nem magyaráz, a tantermi foglalkozáson régen azért lehetett kérdezni, az oktató elmagyarázta, sokkal jobban rögzült a dolog

- tette még hozzá az elnök.

Összességében tehát egy jogosítvány a legritkább esetben áll meg a KSH által közölt 360 ezer körüli összegnél, inkább az a jellemző, hogy ennek a kétszeresét, vagy akár ennél is többet kell kifizetni, mire valaki kézhez kaphatja a jogosítványát. A szakértők szerint azonban nem csak az oktatás mikéntjével, hanem a vezetni tanulók hozzáállásával is bőven lenne mit dolgozni - és mind közül ez tűnik a legkevésbé megoldható feladatnak.