Sokkoló, ami a világ egyik legnagyobb tavával történik

A tó abnormális elszíneződése nem egy ártatlan látványosság. A tudósok szerint a háttérben a cianobaktériumok – más néven kékalgák – rohamos terjedése áll, amely a víztestek tápanyag-túlterheltségének következménye. Az elmúlt évszázad során az emberi tevékenység jelentősen hozzájárult ehhez a folyamathoz: a mezőgazdasági területekről lemosódó műtrágyák, a kezeletlen szennyvíz és az ipari hulladékok mind olyan tényezők, amelyek tápanyagokkal dúsítják a tó vizét. Emellett a légkörbe kerülő és onnan a tóba hulló égéstermékek is súlyosbítják a helyzetet.

A zöldülés komoly veszélyt jelent a tóra támaszkodó milliók számára is – a Viktória-tó a Felső-tó után a világ második legnagyobb édesvizű tava, egyben létfontosságú ivóvízforrás is. Azonban a HAB-ok toxikus anyagokat termelhetnek, amelyek alkalmatlanná teszik a vizet emberi fogyasztásra. Egy friss kutatás kimutatta, hogy a Winam-öbölben gyakori Microcystis alga jelentős mennyiségű mikrocisztint termel, amely májkárosító hatású, és veszélyes lehet mind az állatokra, mind az emberekre.

Katasztrofális lehet, ha nem lépünk közbe

A tó nemcsak ivóvizet, hanem élelmiszert is biztosít a helyi lakosságnak, elsősorban hal formájában. Az algavirágzások viszont nemcsak mérgező anyagokat termelhetnek, hanem oxigént is elvonhatnak a vízből, ami a halak és más vízi élőlények pusztulásához vezethet. A Mwanza-öbölben végzett vizsgálatok már kimutatták, hogy az ember okozta eutrofizáció jelentős változásokat idézett elő a táplálékláncban, hozzájárulva a halállomány csökkenéséhez.

A tudósok intenzíven kutatják a HAB-okért felelős cianobaktériumokat, hogy hatékonyabb védekezési stratégiákat dolgozhassanak ki. A Michigani és a Bowling Green Állami Egyetem kutatóinak munkája például segített azonosítani a leggyakoribb és legveszélyesebb algafajokat a Winam-öbölben, ami lehetővé teszi a hatóságok számára a célzottabb megfigyelést és a lakosság időben történő figyelmeztetését.

A megelőzés ugyanakkor elengedhetetlen. A klímaváltozás globális kihívásának kezelése mellett helyi szinten is lépéseket kell tenni a tápanyagterhelés csökkentésére. A szakértők javasolják a mezőgazdasági és vízkezelési irányelvek, illetve az infrastruktúra javítását, az erdősítést és a meglévő természeti területek védelmét az emberi tevékenység káros hatásaitól. A Viktória-tó jövője és a tőle függő milliók sorsa múlik azon, hogy sikerül-e megállítani a zöldülést.

Az óceánok vízszintje is rohamosan emelkedik

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA még március második hetében közölte, hogy a tengervíz hőtágulása, valamint a jégtakarók és gleccserek olvadása miatt 2024-ben a vártnál nagyobb mértékben emelkedett a globális tengerszint. A szervezet elemzése szerint tavaly – az eddig feljegyzett legmelegebb évben – az emelkedés éves üteme 5,9 milliméter volt, szemben a várt 4,3 milliméterrel. Összességében a tengerszint emelkedésének üteme 30 év alatt megduplázódott, a globális tengerszint 10 centiméterrel emelkedett azóta, hogy 1993-ban megkezdődött az óceánok magasságának műholdas rögzítése.

Bár ez kevésnek tűnhet, a jég rohamos olvadásával hamar katasztrófába fulladhat a helyzet. Februárban például rekordalacsony szintet ért el a sarkvidékek körüli jégtakarók mérete – írta az Európai Unió Kopernikusz nevű, éghajlatváltozással foglalkozó szolgálata. A szervezet igazgatóhelyettese, Samantha Burgess szerint a tengeri jég olvadása egyértelműen a globális felmelegedés egyik következménye. Emellett azt is ismertette, hogy az Északi-sarkvidéken nyolc, míg az Antarktiszon 26 százalékkal volt kisebb a tengeri jég területe az átlagos szinthez képest.

A teljes antarktiszi jégtakaró elolvadása esetén a globális tengerszint akár 58 méterrel is megemelkedhet, ami ugyancsak magasabb, mint azt korábban gondoltuk. Ha ez jelenleg egyik pillanatról a másikra megtörténne, Dánia, Hollandia és Észak-Németország jelentős része teljes egészében víz alá kerülne, ahogy az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Görögország és Portugália és Spanyolország partvidéke is lakhatatlanná válna. A Fekete-tenger északi nagyobbodása miatt Ukrajna bizonyos részeit is elöntené a víz, de Dél-Románia sem úszná meg szárazon – elsősorban a Duna terjeszkedése miatt. Arról, hogy ez pontosan hogyan nézne ki, és hogy milyen következményekkel járna, az alábbi cikkünkben írtunk részletesebben.