Amerikai harapófogóban: Ukrajna csak a rossz és a rosszabb közül választhat

Sokak szerint ennek tudható be az is, hogy Lindsey Graham republikánus szenátor igen gyakran hangoztatta, hogy Ukrajnában nagyon sok ritkaföldfém van, amely nem juthat orosz kézre. Pontosan emiatt merülhetett fel ötletként Kijevben, hogy az ukrán győzelmi tervben legyenek olyan pontok is, amelyek a profitorientált Trump-csapat számára lehetnek érdekesek – vagyis Ukrajnát támogatni kell, hogy az ott lévő ásványi kincseket kedvező feltételek mellett ki lehessen termelni, mi több, fel is kell szabadítani az orosz kézen lévő készleteket is. A terv működni látszott, de mégis balul sült el.

A ritkaföldfémek kitermelésére vonatkozó megállapodás kidolgozása végül elkezdődött, annak aláírása viszont nehézségekbe ütközött. Először Münchenben találkozott az amerikai és az ukrán delegáció, ahol a tervek szerint a megállapodást alá kellett volna írják, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök végül a kedvezőtlen feltételekre való tekintettel nem látta el kézjegyével a dokumentumot. Később Zelenszkijt hasonló célból meghívták Washingtonba, ahonnan az ukrán elnök heves szóváltás után aláírt megállapodás nélkül, eredménytelenül tért haza. Így a megállapodást egy időre levették a napirendről. A többnapos rijádi tárgyalások után viszont ismét napirendre került a megállapodás, amely az eddigiekhez képest jóval rosszabb feltételeket szabott Ukrajnának.

Hogyan képzelik el a megállapodást az amerikaiak?

A tervek szerint Washington egy amerikaiak kezelte Amerikai–Ukrán Pénzügyi Befektetési és Újjáépítési Alap létrehozását javasolja, amely megszerezné az ukrajnai ásványkitermelésből származó bevételek feletti ellenőrzést. Sőt, az alap kizárólagos jogokat kap betétek fejlesztésére és infrastrukturális projektek megvalósítására,

Emellett az alap vezetőségében is amerikai többség lenne, azaz az ötfős  vezetőségben három amerikai és két ukrán venne majd részt. Előzetes értesülések szerint az ukrán fél jelöltjeit az Alap fő partnerének, a Nemzetközi Fejlesztési és Pénzügyi Vállalat (International Development Finance Corporation (DFC) kell jóváhagynia. A bizottság elvileg három taggal is határozatképes, de ebben az esetben a három közül csak egy lenne ukrán, tehát az ukrán államnak semmilyen beleszólása nem lehet abba, milyen döntések születnek az ukrán ásványok kitermelése kapcsán.

Mi több, az alap, amelyet tulajdonképpen Ukrajna finanszírozna az ásványok és az infrastruktúra révén, még csak nem is adózna Ukrajnában. A biztonsági garanciákat pedig, amelyekre Kijev számított, meg sem említik benne. Az ukrán fél gyakorlati kizárása a döntéshozatalból megkérdőjelezi Ukrajna gazdasági szuverenitását, ami viszont már az EU-csatlakozás során is ellentmondásokhoz vezethet.

Az új tervezet feltételeit megismerve – a Washington Post közlése szerint – egy magas beosztású ukrán hivatalnok úgy fogalmazott, hogy a megállapodás

Miért fogadná el ezeket a feltételek bárki?

Az ukrán Strana az esetet vizsgáló Telegram-bejegyzése szerint Washingtonban ezt a megállapodást stratégiai kezdeményezésnek tekintik, Kijevben viszont túlságosan keménynek és hátrányosnak tartják. Zelenszkij elnök szintén nem ért egyet az amerikai segélyek státuszának felülvizsgálatával, és kategorikusan elutasította annak lehetőségét, hogy azt hitelként ismerjék el, Ukrajnában ezeket ugyanis vissza nem térítendő támogatásként szeretnék inkább számon tartatni.

A Strana több lehetséges motívumot is kiemelt, amelyek Trump kemény ajánlata mögött húzódhatnak: 

1. Pozíciószerzés a további tárgyalásokhoz – Trump szándékosan fogalmazott meg maximális igényeket annak érdekében, hogy utólag, a tárgyalások során engedményeket tegyen, de mégis az USA számára kedvező feltételekkel köthessen megállapodást. Ebben az esetben sok múlik Kijev további diplomáciai lépésein.
2. A megállapodás csomagban történő elfogadtatása – ha Washington valóban meg akarja tartani a javasolt feltételeket, csak minimális engedményeket vállalva, Ukrajna igen kedvezőtlen helyzetbe kerül.
3. A megállapodást szándékosan alakították át elfogadhatatlanná – ha Ukrajna elutasítja a megállapodást, Trump ezt ürügyként használhatja a katonai és pénzügyi támogatás csökkentésére vagy megszüntetésére.

Amint a Strana.ua bejegyzése rámutat, utóbbi esetben Trumpnak lehetősége nyílna a katonai segély felfüggesztésére, valamint arra, hogy keményebb álláspontot képviseljen Ukrajnával szemben a háború lezárásáról szóló tárgyalásokon. Emellett felgyorsíthatná az Orosz Föderációval való kapcsolatok helyreállítását is, elválasztva ezt a háború rendezésétől, akár a szankciók feloldása terén.

Mindez viszont jelentősen meggyengíthetné Ukrajna tárgyalási pozícióját, és idővel Zelenszkij rákényszerülhetne arra, hogy elfogadja az ásványkincsekről szóló megállapodást, valamint komoly engedményeket tegyen a háború lezárásának érdekében.

Mindemellett a Strana úgy véli, hogy ez a forgatókönyv csak akkor valószínű, ha Washington már eldöntötte, hogy az Oroszországgal fennálló kapcsolatok átfogó helyreállítását ténylegesen végrehajtja. Ha ez így van, akkor a Kijev számára rendkívül hátrányos megállapodás nem csupán nyomásgyakorlási eszközként került elő, hanem egy eleve elfogadhatatlan ajánlatként, amelynek visszautasítása ürügyet teremtene az USA geopolitikai irányváltására.

A háború jelenlegi alakulásával Ukrajna helyzete egyre nehezebb, és a számára javasolt (leginkább támasztott) feltételek egyre kedvezőtlenebbek lettek. Zelenszkij egyelőre mérlegeli a lehetőségeket és a kockázatokat a megállapodás aláírása vagy elutasítása kapcsán. Trump viszont az AirForce 1 fedélzetén adott interjújában már el is mondta, hogy Zelenszkij komoly problémákkal fog szembesülni, ha ki akar szállni a megállapodásból. Kijev tehát egyre bizonytalanabb helyzetbe kerül. Ami egyelőre biztos, az az, hogy adott körülmények között Ukrajna csak a rossz és a rosszabb opciók közül tud választani.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ szakértője és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

(Borítókép:  Egy ilmenit bánya Kirovohrad Ukrajna központi régiójában 2025. február 12-én. Fotó: Efrem Lukatsky / AP)