Csaknem 40 év után belátható közelségbe került a karabahi konfliktus lezárása. Örményország és Azerbajdzsán a béketervezetről is megállapodott. A felek megegyeztek például
- egymás területi integritásának elismeréséről,
- a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről,
- az Európai Unió örményországi megfigyelő missziójának kivonásáról,
- az örmény–azeri határról.
Azerbajdzsán azonban alkotmánymódosítást is követel Örményországtól, mivel az közvetlen módon területi követeléseket fogalmaz meg Azerbajdzsánnal szemben. Utalást tesz az örmény függetlenségi nyilatkozatra, ami Hegyi-Karabah és Örményország egyesítését tűzte zászlajára. Ez pedig megakaszthatja a békefolyamatot – mondta el az InfoRádióban Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
„Alkotmánymódosításra Örményországban csak népszavazás útján van lehetőség,
és azt már lehet tudni, hogy az örmény lakosság elutasítja a külső nyomásra történő alkotmánymódosítást” – fogalmazott.
Az alkotmánymódosítás igénye könnyen elégedetlenségi hullámot szőhet Örményországban, így ismét destabilizálhatja a helyzetet a térségben a kutató szerint. Kránitz Péter Pál azt is hozzátette, hogy már a béketervezet elfogadása után erősödni kezdtek a határvillongások Örményország és Azerbajdzsán között.
„Mióta bejelentette Baku, hogy megállapodásra jutottak a békeszerződés pontjaiban, több mint 17 alkalommal jelentettek határincidensekről hírt az egyes védelmi minisztériumok – rendre egyébként az azerbajdzsáni védelmi tárca –, újabb és újabb fegyverszállítmányok érkeznek mindkét országba. Mind a két fél készül a legrosszabbra, és simán benne van a pakliban az, hogy rövid időn belül újra fellobban a karabahi konfliktus lángja" – mondta a kutató.
Azerbajdzsán és Örményország között hosszú idő óta konfliktus van Hegyi-Karabah miatt. Az örmény etnikumú terület 1991-ben Örményország támogatásával elszakadt Azerbajdzsántól. Hegyi-Karabahot végül az azeri hadsereg 2023 őszén egy nap alatt elfoglalta.