
Így nézett ki Kossuth Lajos felesége, nem véletlenül maradt ki minden tankönyvből
Olvass tovább...
A kommunisták vezére utolsó erejével is küzdött az igazáért.
Miközben az emlékek megszépültek, és Kádár Jánost a magyarok sokasága még mindig egyfajta büszke és sikeres államférfiként írja le, a valóság az, hogy a kommunista rendszer igazi kerékkötője volt. Érvényes ez egykori riválisára, és elvtársára, a szintén túlértékelt és kimosdatott Horn Gyulára is. A két politikus ugyanis igazi kiszolgálói voltak a szocialista rendszernek, holott még a kommunista vezetés is túlontúl vaskalaposnak érezte őket. Gyengeségeikre a halljad.hu cikke mutatott rá a közelmúltban.
Olvass tovább...
Kádár János a második világháború után lépett a színre, és ugyan tettleg azt mutatta, hogy kiáll az 1956-os forradalmi eszmék mellett, a szükséges időben nagyon gyorsan hátat tudott fordítani párt-, és elvtársainak, többek között Nagy Imrének, hogy a megfelelő színben tüntesse fel magát. Ugyan nem divatos diktátornak nevezni, nehéz másfajta jelzővel illetni a tulajdonképpeni teljhatalmát, ami 1957-től egészen 1988-as leváltásáig megillette őt. Sajnos a szovjet berendezkedésű, áskálódó és a besúgókat előnyben részesítő rendszer a kezére játszott, Kádár pedig boldogan tolt bele generációkat és egy egész országot az elszegényedésbe úgy, hogy a látszat teljesen más volt.
Ahogy a halljad.hu cikke is részletezi, a kommunista élősködők az egypárti rendszerre építve teljesen lezüllesztették az ország pénzügyeit, és olyan fokú eladósodást idéztek elő, hogy 1981-ben államcsőd is bekövetkezhetett volna. Azonban Magyarország, szakpolitikusok által szorgalmazott nyugati világ felé nyitása megmentette a helyzetet. Igaz, a csőlátású MSZMP vezetés nem volt hajlandó belátni, hogy a szocialista-kommunista világrend összeomlóban van. Sőt, Kádár Gorbacsov-ellenessége csak tovább ásta a magyar vezetésben feszülő ellentéteket, bár segített is abban, hogy a 75 éves aggastyán pártfőtitkárt végre eltávolítsák pozíciójából, a felelős döntések környezetéből.
Olvass tovább...
Ehhez az 1988-ban bekövetkező eseményhez Németh Miklós miniszerelnök, és a Kádár-utód Grósz Károly áldásos munkája kellett, akik az olyanokkal szemben, mint Horn Gyula, belátták a rendszerváltás szükségességét is a katasztrófa elkerülése érdekében. Vicces, hogy utólag Horn Gyulát, mint a korszak sorsdöntő jelentőségű politikusát emlegetjük. Németh szerint ugyanis éppen Horn volt az, akinek külügyminiszterként semmilyen kedve nem volt a határ megnyitásához az NDK-beli németek számára. A 90-es évekre mégis megbékélt a megújulással, és 1994. és 1998. között Magyarország miniszterelnöke lett, majd 2013-ban bekövetkezett halálakor csatlakozott nagy elődjéhez, az 1989-ben eltávozott Kádár Jánoshoz.
Aki már 1988-ban a halálára készült, erről tanúskodik a korábbi miniszerelnök elmesélése a Halljadon:
„Mariska néni” (Kádár János felesége) felhívta, s azt mondta, hogy „a férjem papot akar” – fogalmazott a volt kormányfő. Ki is ment egy pap, s Kádár gyónt neki, ám hogy mit, azt nyilván csak a pap tudja – jegyezte meg.
Forrás: halljad.hu
Kádár János tényleg egy szegény milliomos volt: