Hídon áll Hadházy Ákos és a Momentum – de hova vezet ez az út?

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a budapesti ellenzéki tüntetések politikai hatása egyelőre korlátozott, mivel hiányzik belőlük a szervezettség és a stratégia. A gyülekezési jog szigorítása komoly tét, a kormányoldal kivár, a nyárra meghirdetett Pride lehet az igazi erőpróba. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

Kedden ismét hídlezárásokkal tüntetett Hadházy Ákos a Momentummal a Pride betiltása és a gyülekezési jog korlátozása ellen. A független országgyűlési képviselő bejelentette, hogy jövő kedden folytatják a tiltakozást, ezúttal egy 24 órás demonstrációval.

Politikai szikrák és ad hoc hídlezárás – de hol a vezetés?

Nagy Attila Tibor szerint a budapesti hídfoglalásokat és demonstrációkat érdemes nemcsak a deklarált céljaik, hanem a pártpolitikai hatásuk felől is megközelíteni. Emlékeztetett, amint azt Hadházy Ákos is több alkalommal hangsúlyozta, a tüntetések célja a gyülekezési jog szigorításának visszavonása.

Az elemző ugyanakkor rámutatott, hogy a szigorítás nem csupán a gyülekezési törvény módosított szövegében, hanem az Alaptörvény esetleges jövőbeli módosításában is megjelenik, vagyis a legmagasabb szintű jogi normát is érinti. Éppen ezért a kormány számára jelentős presztízsveszteség lenne, ha ellenzéki nyomásra visszavonná a szigorítást. Ehhez azonban egy, a netadó elleni 2014-es megmozdulásokhoz hasonló tömegtüntetésre lenne szükség, valamint arra, hogy a Hadházy–Momentum-féle demonstrációkat a társadalom többsége ismerje, és azokat szimpatikusnak is tartsa.

Úgy véli, a kormány abban bízik, hogy a Pride betiltása találkozik majd a társadalom többségének – vagy legalább a Fidesz–KDNP szavazóinak – véleményével, és a „homoszexuális propaganda” elleni kormányzati fellépés mozgósító hatással lesz a saját táborukra. Különösen akkor, ha a tüntetők „rendetlenkednek” is – fogalmazott Nagy Attila Tibor –, szerinte ugyanis a hidak több órára történő lezárása rendbontásnak minősülhet, ami bosszanthatja az autósokat és a fuvarozókat egyaránt.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy feltűnő, mennyire hiányzik a szervezettség a demonstrációkból: a hivatalos események, a beszédek elhangzása után nincs valódi vezetője a tömegnek.

A hídlezárások ad hoc módon történnek, és nincs világos terv a következő lépésekre

– fogalmazott az elemző. Úgy látja, még Hadházy Ákos fejében sem körvonalazódott, hogyan érnék el a sérelmezett jogszabály visszavonását. Az elemző szerint jelenleg inkább az a hozzáállás jellemző, hogy „tüntetünk keddenként, talán többen leszünk, aztán majd lesz valami”.

Nagy Attila Tibor úgy véli, pártpolitikai szempontból a demonstrációk kis lehetőséget kínálnak a Momentumnak. Kifejtette, ha a párt vezetői ügyesebbek és felkészültebbek lennének, nagyobb politikai hasznot is húzhattak volna az eseményekből. Így is elérték azonban, hogy

Az elemző rávilágított, hogy a szigorított gyülekezési jog valódi erőpróbája a június 28-i Pride lesz, amelynek betiltása a törvényi változtatás közvetlen célja is lehet – vagyis addig ketyeg a politikai időzített bomba.

A Puzsér Róbert elleni fizikai támadás hátteréről Nagy Attila Tibor úgy fogalmazott, egyelőre nem ismert az indíték, ám a publicista több írásában is határozottan felszólalt a feminizmus „vadhajtásai” ellen. Elképzelhető – jegyezte meg –, hogy ez is közrejátszott abban, hogy egy anarcho-feminista zászlóval döfték meg az állán.

Válasz a hídlezárásokra – üzenet Orbán Viktornak

A Momentum harmadszor is politikai akciót szervezett az MTVA székháza elé pénteken, hogy megakadályozza Orbán Viktor szokásos reggeli rádióinterjúját. A demonstrálók elfoglalták az épület bejárataihoz vezető kapukat, de a rendőrség rövid időn belül eltávolította őket, így a miniszterelnök zavartalanul bemehetett a székházba.

Nagy Attila Tibor lapunknak azt nyilatkozta, hogy a Momentum az MTVA-s akcióval ismét bekerült a hírekbe, ami önmagában nem elhanyagolható eredmény egy kisebb ellenzéki párt számára. Ugyanakkor rámutatott: az ilyen típusú performatív akciók hatása korlátozott, és egyelőre nem tűnnek stratégiailag megalapozottnak, nem látszik mögöttük hosszabb távú politikai terv.

Orbán Viktor a pénteki rádióinterjúban bejelentette, hogy törvénymódosítással kívánják korlátozni a hídlezáró tüntetéseket, figyelembe véve a nem tüntetők jogait is.

Fontos a gyülekezés szabadsága, az a jó, ha mindenki elmondhatja a véleményét, ha akarja, akkor erőteljes formában is

– jelentette ki a miniszterelnök. Ugyanakkor hozzátette: szerinte nem elfogadható, hogy néhány száz demonstráló miatt tízezrek rekedjenek dugóban Budapesten.

A miniszterelnök bejelentése arra utal, hogy a kormány a gyülekezési jog és a közlekedés szabadsága közötti konfliktust törvényi eszközökkel kívánja újraszabályozni. A hídlezárások elleni fellépés egyértelmű politikai válasz a Momentum és Hadházy Ákos utcai akcióira, amelyek a figyelemfelkeltést célozták. A miniszterelnök retorikája egyszerre hangsúlyozza a véleménynyilvánítás szabadságát és a társadalmi rend fenntartásának szükségességét, ami a választói többség megszólítására irányulhat.

A Momentum azt üzente Orbán Viktornak, hogy

próbáljon csak szorítani a fogáson, és nézze majd meg, mi lesz az eredménye.

Hadházy Ákos szerint a miniszterelnök „arrogáns reakciója” megmutatja, mennyire zavarják a kormányoldalt az eddigi tiltakozások. A független képviselő azt is közölte: már nemcsak a „Pride-törvényt” kell visszavonatni, hanem meg kell akadályozni azokat a készülő jogszabályokat is, amelyek akár a kormánynak nem tetsző magyar állampolgárok kiutasítását is lehetővé tennék.

Országjárásverseny indult – kié lesz a figyelem?

A napokban elindult a Fidesz–KDNP országjárása, miközben a Tisza Párt elnöke folyamatosan nyílt fórumokat tart vidéki településeken. Magyar Péter éles kormánykritikával és a „Nemzet Hangja” véleménynyilvánító konzultációjával turnézik, míg a kormányoldal konkrét problémák megoldását ígéri.

Nagy Attila Tibortól azt kérdeztük, hogy Magyar Péter számára előny-e vagy hátrány, hogy továbbra is elsősorban saját országjárásával van elfoglalva – miközben Budapesten a „régi ellenzék” visszafoglalta az utcát, Orbán Viktor pedig zebraüggyel, vidéki látogatásokkal és ígéretekkel kampányol. A miniszterelnök legutóbb a dizájnerdrogok betiltásáról és visszaszorításáról beszélt a tarnazsadányiaknak.

Az elemző megismételte, amit korábban már többször is kifejtett: a Tisza Párt elnökének lendülete a február 11-i, rosszul sikerült Partizán-interjúval megtört, míg Orbán Viktor március 15-i beszédére jobban emlékezhetünk, mint Magyar Péterére. Ugyanakkor az elemző rámutatott, a Tisza Párt országjárása – a „Nemzet Hangja” aláírásgyűjtő projekt keretében – nemcsak arra irányul, hogy minél több válasz érkezzen a 12+1 kérdésre, hanem arra is, hogy a Tisza Párt szinte az összes, mintegy 3100 településen megjelenjen – többek között olyan falvakban is, ahol eddig ellenzéki politikusnak még a hírét sem hallották. A mintegy ezer pult helyszíne folyamatosan változik, így biztosítják, hogy a Tisza minél több településen láthatóvá váljon.

Nagy Attila Tibor kiemelte, legalább ilyen fontos az is, hogy az országos sajtóban és médiában mennyire jelenik meg az országjárás.

Rakamazon egy autós a Tisza Párt aláírásgyűjtő standjának hajtott, és „náci időket idéző fenyegetéssel” illette az aktivistákat. Magyar Péter pártelnök Orbán Viktort tette felelőssé az erőszakos cselekményekért, és felszólította a miniszterelnököt, hogy állítsa le az ilyen jellegű támadásokat (a napokban több inzultus is érte a Tisza Párt aktivistáit). A rendőrség a helyszínen intézkedett az ügyben. Az incidens jól mutatja, hogy a politikai feszültség a kampányidőszakban könnyen átlépheti a verbális kereteket, különösen, ha a közbeszéd radikalizálódik.

(Borítókép: Index)