Új szigorításokat jelentett be a kormány a ragadós száj- és körömfájás járvány miatt

Ahogy az elmúlt napokban többször is beszámoltunk, a ragadós száj- és körömfájásjárvány 50 év után ismét pusztít Magyarországon, Szlovákia – ahol már a dolgozókat sem engedik haza a farmokról – és Ausztria már több határátkelőnél is bevezette a szigorítást vagy a lezárást Magyarország irányába. A kormány egy állategészségügyi operatív törzset hozott létre, és tovább szigorított a szabályokon, hiszen már négy szarvasmarhatelep érintett a fertőzésben. 

Győr-Moson-Sopron vármegyéből, valamint Komárom-Esztergom megye komáromi, tatai és esztergomi járásából az állatok kizárólag azonnali vágásra szállíthatók ki belföldi, kijelölt vágóhidakra. Megtiltjuk a külföldről érkező, illetve oda tartó fogékony állatok Győr-Moson-Sopron vármegyén, valamint Komárom-Esztergom vármegye három érintett járásán történő átszállítását

– közölte Nagy István agrárminiszter. 

Szombaton a Belügyminisztériumban újabb sajtótájékoztatót tartott a témában Nagy István, miután egyeztetett az operatív törzzsel. Elmondása szerint nincs új kitörés, a védekezést pedig eredményesnek nevezte. A miniszter úgy folytatta, hogy az operatív törzs létrehozására azért volt szükség, mert úgy értékelték, hogy a védekezési folyamat akkor tud még inkább eredményes lenni, hogyha minden hatósági szervet be tudnak vonni.

Mint mondta, az előzetes védekezés fontosságát jelzi, hogy a legfrissebb információk szerint Szlovákiában újabb kitörés van, tehát a járvány kiterjedésének veszélye továbbra is fennáll, ezért Magyarországon is „minden egyes szabályt be kell tartani, amely a védekezést szolgálja”.

Elindult a vakcinázás

A miniszter felelevenítette, hogy a járvány először január 10-én Németországban, egy bivalytelepen jelent meg Európában több mint ötven év után. Magyarországon március 6-án Kisbarcson jelent meg egy szarvasmarhatelepen, „ahol meg kellett kezdenünk azt a védekezési folyamatot, melynek keretében megtörténtek a lezárások, megtörtént az izoláció, és megtörtént az állatoknak a mentesítése”.

Szeretném tájékoztatni a közvéleményt, hogy a kisbajcsi telepen már csak a fertőtlenítési munkálatok zajlanak, hiszen a mentesítés folyamata lezárult

– fogalmazott. „Ezt követően ismét Szlovákiában jelent meg a kitörés, és ott több telepet is érintve zajlik tovább a folyamat. Már ekkor szoros kapcsolatban álltunk a szlovák hatóságokkal, hiszen kértek tőlünk segítséget, információt, tárgyi és eszközsegítséget, amit Magyarország természetesen nyújtott is a szlovák kollégák számára, hiszen közös a sors e védekezés során” – tette hozzá.

Ezután jelent meg újra Magyarországon a fertőzés, Levél településen, ahol a folyamat hasonló volt, ott is mentesítették az állatoktól a telepet, ott is már csak a fertőtlenítési munkák zajlanak. Viszont két újabb telepen, Dunakilitin és Darnózselin is megjelent a fertőzés, ahol a hatóságok azonnal vakcinázni kezdték az állatokat, amire azért volt szükség, hogy 

„Ez egy nagyon fontos dolog, hiszen a mentesítésig több idő telik el. Összességében 3500 szarvasmarha érintett, azoknak a mentesítése egy hosszabb időt vesz igénybe, míg megtaláljuk annak a helyét, ahova majd a tetemeket elhelyezzük, és még a mentesítési folyamat zajlik, ahhoz természetesen időre van szükség. Nem engedhetjük meg azt, hogy a vírus milliárdjai további nyomást eredményezzenek a környező telepekre, további fertőzésveszélyt jelentsenek. Ez egy nagyon fontos szempont, ezért kell a vakcinázás” – fejtette ki a tárcavezető.

Ellenőrző pontok

„Az operatív törzs megalakulásáig is nagyon komoly védelmi intézkedéseket kellett hozni. Azon túl, hogy a telepeket zárni kellett, azon túl, hogy mindent fertőtleníteni kell, azon túl, hogy biztosítani kellett a telepekre be- és onnan kiérkező, kimenő gépjárműforgalom ellenőrzését, fertőtlenítését, a személyforgalomnak az ellenőrzését, fertőtlenítését, természetesen a területről való kivezető utaknak a fertőtlenítése fertőtlenítő szőnyegeken keresztül természetesen megtörtént” – folytatta.

Elmondta, hogy Rajkától Esztergomig a határátkelőhelyeken fertőtlenítő szőnyegeket alkalmaznak, emellett kiemelten fontosnak nevezte, hogy Hegyeshalomtól Bőnyig az autópályafel- és lehajtóknál is fertőtlenítési pontokat állítsanak fel. 

Mára már mindenki láthatja, hogy működnek ezek az állomások, köszönet a Magyar Honvédség és a Magyar Rendőrség közreműködésének, hiszen ez már egy nagyon hathatós védelmi intézkedés, megelőzése a további terjedésnek

– emelte ki. Emellett megtiltották a Győr-Moson-Sopron vármegye területére be- és azon áthaladó állatoknak, fogékony állatoknak a beérkezését, kiszállítás pedig csak a törvényben előírt módokon lehet, csak a kijelölt vágóhelyre vihetik őket, és máshol nem állhatnak meg.

„Rendkívül nagy gazdasági károkat képes okozni ez a vírus, ezért elemi érdekünk, hogy lokalizálni tudjuk, meg tudjuk fékezni ennek a terjedését. Szeretnénk felszámolni véglegesen ezt a vírust, nehogy több telepet megfertőzzön, több állat essen ennek áldozatul. Egyszerűen fontos az, hogy minden, a hatóság által előírt szabályt messzemenőkig tartsunk be fegyelmezetten” – hangsúlyozta ismét.

Új intézkedések

Az operatív törzs arról döntött, hogy minden telepen rendőrségi ellenőrzések lesznek (a be- és kimenő forgalom miatt), ezt pedig nem lehet a tulajdonosokra bízni. Emellett minden területnek egyetlen kijelölt állatorvosa lesz, hogy ne kelljen a telepek közt vándorolniuk, és ne váljanak maguk is a vírus terjesztőivé.

Emellett megtiltottunk Győr-Moson-Sopron vármegyében minden, állattal kapcsolatos kiállítást, rendezvény megtartását, mivel határ menti régió vagyunk, és a szomszédos országokból is sokan érkeznének

– fűzte hozzá.

„Szeretném bejelenteni azt, hogy az Állategészségügyi Operatív Törzs is megerősítette azt, hogy a védekezéshez szükséges minden humán és minden anyagieszköz-erőforrás rendelkezésre áll. Nincs korlátja, mert az a legfontosabb, hogy meg tudjuk védeni magunkat ettől a vírustól, ettől a fertőzéstől” – mondta.

Emellett arról is tájékoztatott, hogy Ausztria a 30 határátkelőhelyből csak hatot tart nyitva, ezért akik ingáznak, vagy külföldre mennének, tájékozódjanak, és számítsanak arra, hogy mind ez, mind pedig az autópálya fertőtlenítő pontjai lassítani fogják a haladást. Plusz egyéves hitelmoratóriumot vezettek be az állattartók számára, ezzel is segítve a gazdaság újraindulását.

(Borítókép: Nagy István 2025. április 5-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)