Magyar Péterék kiállnak Ukrajna katonai támogatása mellett

Hiába igyekszik Magyar Péter kerülni Ukrajna katonai támogatásának és az ország uniós csatlakozásának témakörét, az elmúlt időszakban több olyan esemény történt, ami egyértelművé tette, hogy ez ügyben mi a Tisza Párt valódi álláspontja -írja a Magyar Nemzet.

A pártelnök bizalmi embere, Ruszin-Szendi Romulusz már decemberben arról beszélt egy interjúban, hogy Ukrajna európai uniós tagsága esetén katonákat is küldhetnének keleti szomszédunk támogatására az észak-atlanti térség országai. Mindez egybecseng azzal, ahogyan a Tisza európai parlamenti képviselői nem egyszer kiálltak már Ukrajna katonai támogatása mellett.

Fotó: Facebook

Az Ultrahang című videós műsorban tavaly decemberben Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, korábbi vezérkari főnök volt a vendég, akivel az orosz–ukrán háború aktuális híreiről beszélgettek és szóba került, hogy a nyugati államok milyen jellegű katonai támogatást nyújthatnak Ukrajnának. Ekkor a táborok úgy fogalmazott:

„Felmerültek azok a hírek, hogy esetleg NATO-, EU-erők vonulnak be Ukrajnába.” A műsorvezető visszakérdezett, hogy „ez egy reális felvetés, vagy csak úgy mondják, de valójában semmi?”

Katonákat a frontra

Ruszin-Szendi erre úgy válaszolt: 

„Hát ez az üzengetés egymásnak. Ez abban az esetben képzelhető el, hogy ha Ukrajna vagy NATO- vagy EU-tag lenne. Akkor jogos lenne, hogy oda bemennek a mi erőink, már az észak-atlanti térség országainak erői, anélkül az casus belli lehet Oroszországnak.”

Videó: 12:50-től:

A Tisza Párt honvédelmi felelősének mondatai lényegében azt jelentik, hogy ha Ukrajna tagja lenne az Európai Uniónak, akkor Magyar Péterék katonákat küldenének a frontra. Ez azért fontos tény, mert az unióban napirenden van Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása, maga az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen jelentette ki, hogy 2030 előtt létrejöhet az integráció.

Magyar Péter a februári kongresszuson jelentette be, hogy Ruszin-Szendi Romulusz csatlakozott a Tisza Párthoz, de mint a tavaly decemberi Ultrahangban elhangzottakból látható, már korábban is bizonyította, hogy illeszkedik az álláspontja a brüsszeli vezetés háborús politikájához, amihez az Európai Néppárt (EPP) tagjaként a tiszás képviselők is igazodnak. Az elmúlt hónapok eseményei is igazolták, hogy a Tisza Párt, ha lehetősége lenne rá, beállna az Európai Unió vezetése mellé és az elképzelhető minden eszközzel támogatná Ukrajnát.

Deák: A Tisza támogatná a fegyverszállítást

Ruszin-Szendi Romulusz a napokban egy lakossági fórumon is elszólta magát, amiről a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Deák Dániel csütörtökön adott közre egy felvételt. Itt Magyar Péter főembere a volt ukrán vezérkari főnökkel való kapcsolatáról beszélt. Az altábornagy úgy fogalmazott, hogy Ukrajnát illetően aktív kapcsolata nem is lehet. 

– Ugye, akkor azonnal rám húzzák a bélyeget, hogy én hazaáruló vagyok, úgyhogy ha odakerülünk, akkor lesznek telefonszámok. Lesznek telefonszámok. Sokszor elmondtam, hogy a volt ukrán vezérkarfőnökkel találkoztam, vezérkarfőnökként a legtöbbet. Kétszer volt nálam, én is voltam kint nála egyszer – fogalmazott, majd hozzátette: 

Deák Dániel úgy véli, ez egy beismerő vallomás. Az altábornagy ugyanis szerinte arra utalt, hogy ha a Tisza Párt esetleg megszerezné a hatalmat, ők is támogatnák Ukrajnának a fegyverszállítást és az Európai Unióba való felvételét.

Magyarék kettős játéka

Nyilvánvaló, hogy Magyar Péter politikai okokból igyekszik kerülni ezt az egyre forróbb témakört, mert a társadalom többsége jelenleg ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását, és a pártelnök nem akar beállni egy kisebbségi álláspont mögé. Másrészt viszont az Európai Néppárt elvárja tőle, hogy teljes mellszélességgel álljon Ukrajna mellé.

Utóbbi kapcsán érdemes felidézni: már a tavaly nyári uniós választás előtt nyilvánvaló lett, hogy a Tisza az EPP-hez csak azzal a feltétellel csatlakozhat, ha azonosul a háborúpárti állásponttal, vagyis Ukrajna korlátlan pénzügyi és fegyveres támogatásával. A néppárt elnöke, Manfred Weber már április végén világosan ezt megüzente az EPP-hez csatlakozni kívánóknak.

Magyar igyekezett is megfelelni az elvárásoknak. A választás után, már a néppárti frakció tagjaként júliusban Kijevbe utazott. „Orbán új ellensége ukrajnai látogatást szervez” – ezzel a címmel jelent meg a brüsszeli Politicón a hír. Ezután szeptember 19-én a Tisza megszavazta azt a háborúpárti európai parlamenti határozatot, amely még több fegyver szállítására szólít fel. Két hónappal később aztán látványosan demonstrálták az Ukrajna melletti elkötelezettséget, akkor Magyar Péterék az Európai Parlamentben ukrán zászlós pólókban hallgatták végig Volodimir Zelenszkij videókapcsolaton keresztül elmondott beszédét a háború ezredik napja alkalmából.

Mindeközben itthon nagy csend van a Tisza részéről Ukrajna ügyében. Néhány hete már beszámoltunk arról, hogy az ATV Egyenes beszéd című műsorban a pártelnök előbb kitérő választ adott, mellébeszélt, majd amikor újra neki szegezték, hogy támogatná-e Ukrajna uniós csatlakozását, akkor annyit mondott: a háborúban álló ország jelenleg nem felel meg a felvételi kritériumoknak, ezért senki nem gondolhatja komolyan, hogy ez releváns kérdés.

Megkezdődött a kampány

A magyar kormány azonban nem támogatja az ukrán uniós csatlakozást és a fegyverszállítást sem. Mint köztudott, eközben megkezdődött a véleménynyilvánító szavazás kampánya. A közelgő voksolás célja, hogy a választók döntsenek: szeretnék-e, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz.

Elindult a véleménynyilvánító szavazás kampánya

„Támogatja-e ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?” – erre az egy kérdésre kell majd választ adnunk a véleménynyilvánító szavazáson, amelynek kampánya a szavazólapok kitöltésére buzdít. Az ügy fontosságát mutatja, hogy országjárásba kezdtek a kormánypártok vezető politikusai. Céljuk felhívni a magyarok figyelmét, milyen kockázatokkal járhat hazánkra nézve, ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz.

Megkezdődött a véleménynyilvánító szavazás kampánya, amelynek célja, hogy a választók döntsenek: szeretnék-e, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz? A kormány ebben a fontos kérdésben kéri ki a magyar emberek véleményét, hogy az eredmények alapján foglaljon állást az Európai Unió testületei előtt.

Emlékezetes, Orbán Viktor március 15-én meghirdette 12 pontját, amelyben Ukrajna uniós csatlakozását is megemlítette: „Uniót, de Ukrajna nélkül.” Még március 6-án rendkívüli csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben, amelynek középpontjában Ukrajna EU-csatlakozása és Európa védelmi stratégiája állt. Orbán Viktor a tanácskozás után kifejtette aggályait Ukrajna esetleges EU-tagságával kapcsolatban, szerinte

A kormány ezért döntött úgy, véleménynyilvánító szavazást indít Ukrajna uniós csatlakozásáról. A választópolgároknak egy szavazólapot postáznak. A kormány tervei szerint április 5. és 10. között kezdődik a kézbesítés, és május 20-ig mindenki meg is kapja a szavazólapot.

Szavazni ugyanúgy lehet, ahogy egy országgyűlési választáson, az igen vagy a nem válasz fölötti körbe írt X-szel. A szavazólap biztonsági papíron lesz, nem fénymásolható, nem sokszorosítható. A szavazólapot ingyenes válaszborítékban lehet visszaküldeni a kormánynak. A szavazatokat közjegyző jelenlétében összesítik majd.

A szavazás súlyát jelzi az is, hogy vasárnap Menczer Tamás bejelentette: április elején országjárásra indulnak a Fidesz és a KDNP vezető politikusai. A kormánypártok kommunikációs igazgatója jelezte, hogy Ukrajna EU-tagsága számos aggállyal jár. Többek között említette a rengeteg fegyvert, a szervezett bűnözést és az egészségügyi kockázatokat. – Nekünk kell döntenünk a jövőnkről, ezért indítottuk el a véleménynyilvánító szavazást, aminek a szavazólapjait április közepétől postázzák – hangsúlyozta.