Nagy a baj Kínában, Hszi Csin-ping utat mutatott a fiataloknak

A kínai egyetemekről évente milliók kerülnek ki friss diplomával, azonban sokan közülük nem találnak végzettségüknek megfelelő munkát. Ehelyett futárként, livestreamerként dolgoznak, vagy visszaköltöznek szüleikhez - írja a Bloomberg.

Ezzel párhuzamosan a gyártás, az információtechnológia és az egészségügy területén több tízmillió pozíció marad betöltetlen megfelelően képzett jelentkezők hiányában.

Dan Wang, az Eurasia Group kínai igazgatója szerint

az alacsony szintű gyártási munkák automatizálhatók, de súlyos hiány van olyan szakképzett kékgalléros munkásokból, akik képesek programozni vagy szerszámgépeket kezelni.

A probléma megoldására Hszi Csin-ping elnök arra ösztönzi a fiatalokat, hogy egyetem helyett válasszák a hároméves szakképzést,

ahol gépkezelői, robotikai mérnöki, ápolói és számos más szakmát sajátíthatnak el. A szakképzett munkaerő biztosítása mellett a magas, hatból egy fiatalt érintő munkanélküliség kezelése is sürgető feladat.

A Zhaopin álláskeresési portál adatai szerint 2024-ben az egyetemi végzősök mindössze 45%-a kapott állásajánlatot áprilisig, amikor a campus toborzások többsége lezárul. Ezzel szemben a szakképző intézmények - melyek gyakran vállalati partnerségekkel és gyakornoki programokkal rendelkeznek - végzőseinek 57%-a talált munkát.

Kelvin Lam, a Pantheon Macroeconomics elemzője szerint

strukturális eltérés van a munkaerőpiac és az oktatás között. Az új diplomások nem akarnak visszamenni a gyárakba.

A kínai oktatási rendszerben a diákok kilencedik osztályban vizsgát tesznek, ami meghatározza, hogy akadémiai vagy szakképzési irányba folytatják tanulmányaikat. Bár a kormány három éve egyenlő lehetőségeket ígért mindkét képzési forma számára, a gyakorlatban sok vállalat továbbra is egyetemi diplomát követel meg a magasabb pozíciókhoz.

Jelenleg mintegy 20 millió diák tanul Kína 1300 egyetemén, és 17 millió a több mint 1500 szakképző intézményben. A kormány célja a szakiskolák számának növelése, hogy 2035-re világszínvonalúvá fejlessze ezt az oktatási formát. A két képzési típus költségei hasonlóak: az állami intézményekben évi 6000 jüan (kb. 306 ezer forint), míg a magániskolákban ennek legalább kétszerese.

A szakképzés népszerűsítése azonban nehézségekbe ütközik. A kínai társadalomban évezredes hagyománya van annak, hogy a tanulás célja a köztisztviselői vizsga letétele, és ma is a legjobb egyetemekre való bejutás jelenti a sikert. A szakiskolák továbbra is alacsonyabb presztízsűnek számítanak.

A bérkülönbségek is jelentősek: a Mycos oktatási tanácsadó cég szerint 2023-ban az egyetemi diplomások átlagos havi jövedelme három évvel a végzés után 10.168 jüan (518.337 Ft) volt, harmadával magasabb a szakképzést végzettekénél.

Bár Hszi Csin-ping, aki az 1990-es években maga is felügyelt szakiskolát, igyekszik növelni a szakképzés presztízsét, a változás lassú. 2021-ben például, amikor a kormány egyes profitorientált egyetemek és szakiskolák összevonását javasolta, több tartományban is tiltakozások törtek ki.

Néhány szakképző intézmény azonban sikeresen építette fel országos hírnevét. A Sencseni Műszaki Egyetem például szoros kapcsolatokat ápol olyan vállalatokkal, mint a Huawei, és támogatja a hallgatói startupokat.

A diákok itt vállalkozásokat indítanak, a tanárok saját kutatási projekteket vezetnek

- mondja Zoe Chen, az intézmény hallgatója, aki emiatt újragondolja korábbi tervét a mesterdiploma megszerzéséről.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images