Még mindig tart a roham a Balatonnál: sorra veszik a házakat ezeken az eldugott településeken

A Pénzcentrumon a friss lakossági statisztikák alapján már elemeztük, melyek Magyarország slágertelepülései, ahová az elmúlt években a legtöbben költözhettek, illetve melyek a leginkább elnéptelenedő falvak, városok. Az országos adatok elemzése után most megvizsgáltuk, mi a helyzet a Balaton környékén. A korábbi évi elemzéseink és ingatlanpiaci adatok szerint is a pandémia idején óriási kiköltözési hullám kezdődött, melynek egyik fő célpontjai a magyar tenger mentén fekvő települések voltak az agglomeráció mellett. Megvizsgáltuk, hogyan alakult a lakosságszám 2020 és 2024 óta 2025. januári lakosságstatisztikák alapján. 

Még most is számtalan települést találunk, ahol az elmúlt egy év alatt ugrásszerűen nőtt a lakosok száma. Azt is megvizsgáltuk, hogy 2020 óta hol volt a legnagyobb mértékű a növekedés. Akad néhány olyan hely is, ahol 2020-hoz képest gyarapodás történt, az utóbbi egy évben viszont már csökkenés látszik. Természetesen a Balaton környékén sem minden hely népszerű: a ranglistából az is látható, hol jellemző annak ellenére az elnéptelenedés, hogy közel van a magyar tenger. 

Az elemzésünk alapja a Belügyminisztérium által frissen publikált lakossági statisztikák az állandó lakosok számáról, illetve figyelembe vettük, a 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról mellékletében felsorolt településeket. Az 1/1. számú melléklet "a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések" közé 180 települést (179 + 1 települést, mivel időközben Balatonakarattya különállóvá vált Balatonkenesétől), az 1/2. számú melléklet "a Balaton kiemelt üdülőkörzetbe tartozó parti és partközeli települések" közé 52 települést sorol. Továbbá az elemzéshez külön kiválogattunk 121, a Balatontól 15 km távolságban lévő települést is, melyek között akad olyan is, ami a törvény nem tartozik a kiemelt üdülőkörzethez, viszont lakóhelyként még ideális távolságra van a magyar tengertől.

Azt is fontos kiemelni, mielőtt a konkrét számadatokkal foglalkoznánk, hogy a lakosságszám változás önmagában természetesen nem pusztán a beköltözőket és elköltözőket mutatja, hanem a születések és halálozások is befolyásolják az adatokat. Viszont a kiugró növekedések, csökkenések mögött feltételezésünk szerint nemcsak a helyi népesség gyarapodása vagy fogyása áll, hanem a vándorlásnak is fontos szerepe van ebben. Mindenesetre azt nem állítjuk, hogy a lakosságszám változása egy az egyben a költözőkkel lenne azonosítható, a közölt számokat ennek tükrében érdemes értelmezni. 

A legnépszerűbbtől a legelhagyatottabb helyekig

2024. január 1-jétől 2025. január 1-ig a kiemelt üdülőkörzethez tartozó 180 településen 0,18 százalékos csökkenés mutatkozott a lakosságszámban, míg 2023-ról 2024-re még -0,33% volt a csökkenés. A csökkenés mértéke tehát csökken, és az országos átlagnál lényegesen kevesebb (-0,4%). Ha ezek közül is csak a parti és partközeli településeket nézzük, akkor csökkenés mértéke egy év alatt mindössze 0,07 százalék! Az általunk kiválogatott 121 településen pedig, ami 15 km-es körzetben található, 0,1 százalékos az apadás.

Ha viszont a 2020 óta eltelt időszak álandó lakosságszámát nézzük, összességében pozitív a mérleg a Balaton körül.

A kiemelt üdülőkörzet települési közül kitűnik Vöröstó, ahol egy év alatt 6,48%, öt év alatt 25%-os emelkedés történt a lakosságszámban. Az aprófalvakban természetesen már néhány család beköltözése is jelentősen növelheti arányaiban a lakószámot, azonban annak tükrében, hogy mennyi elnéptelenedő törpefalu van az országban, ahová egyetlen család sem érkezik évtizedek alatt, nem lehet elvitatni ezért a rangsorban elfoglalt helyet a kisebb településektől. Balatonrendes, Salföld, Zalamerenye és Szentgyörgyvár szintén nagymértékben gyarapodott 2020 óta. Az első nagyobb lélekszámú település a listánkon Cserszegtomaj, ahol egy év alatt 2,6%, öt év alatt 16,44% a lakosságszám-növekedés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tisza, Duna, Balaton, Zala: ki nem találod, melyik szerepel legtöbbször magyar település nevében

Hány település viseli vajon a Balaton, a Duna, a Tisza, vagy más vizeink, hegyeink, tájegységeink nevét? Hány Újfalu vagy Egyháza van az országban?

Érdemes kiemelni Gétye és Zalaújlak esetét, ahol 2024-ről 2025-re jelentős növekedés mutatkozott, Vöröstó esetéhez hasonlóan. Jelentősen nőtt továbbá az utóbbi egy évben Zalaszentmárton és Szegerdő lakószáma is, bár az ötéves növekedési arányuk annyira nem kiemelkedő. Mindszentkálla és Kékkút lakossága 2020-hoz képest csökkenőben van, azonban az utóbbi évben növekedni tudtak. Illetve Balatonmáriafürdő és Pusztaszemes esete azért érdekes, mert öt év távlatában még pozitív a mérleg, 2024-ről 2025-re viszont ismét fogyást látunk:

A legnagyobb csökkenés Torvaj, Kékkút, Lulla, Óbudavár és Kisberény lakószámában mutatkozott öt év alatt. A legnagyobb lakosságszámú településeken általánosságban a csökkenés jellemző: Siófok, Keszthely, Tapolca, Balatonfüred, Marcali, Balatonboglár és Balatonlelle esetében az egy- és az ötéves trend is csökkenő. Balatonalmádi, Fonyód, Hévíz, Balatonfűzfő és Gyenesdiás viszont növekedést mutat mindkét időtávon, ha nem is kimagaslót.

Befektetésnek sem rossz?

Az év elején elkezdődött a jelentős állampapírpiaci kamatok kifizetése, ami az ingatlanpiacra is hatással lehet, akár a Balaton körül is. Komádi Csaba, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője szerint az év első két hónapjában már érzékelhető volt az állampapírokból származó pénzek hatása a lakáspiacon. A friss tapasztalatok alapján elsősorban a lakóhelyükhöz közeli lakások iránt érdeklődnek a vásárlók, illetve érezhetően nőtt a vevők száma Budapestről is a régió ingatlanjai iránt. Az eddigi észak-dunántúli tapasztalatok alapján az állampapír-kamatokból lakást vásárlók szinte kizárólag kiadásra keresnek ingatlant, lényeges feltétel, hogy olcsó legyen és könnyen kiadható. Komádi Csaba szerint a kereslet növekedése várhatóan emeli majd az árakat a régió lakáspiacán.

A dél-dunántúli régióban elsősorban a magasabb értékű ingatlanok piacán látszik a kamatfizetések hatása – nyilatkozta Markó Ildikó régióvezető. Hozzátette: nem csak a Balaton környékén, hanem a vármegyeszékhelyeken is látják a kereslet növekedését, többen érdeklődnek újépítésű lakások, illetve a 30-40 millió forintos árfekvésű ingatlanok iránt, de a Balatonnál a 100 millió forint feletti lakások is elkelnek a jelenlegi környezetben.

Aki pedig itt vásárolna, akár nyaralót, az számíthat is a további drágulásra. A hazai ingatlanpiaci drágulás ugyanis a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derült ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból.

Az ingatlanárak persze a tó keleti és a nyugati oldala között eltérnek. A felkapott városokban, mint Siófokon vagy Balatonfüreden a nyaralók négyzetméterárai 1,4 millió forint körül vannak, a legdrágább település pedig még mindig Tihany, ahol a nyaralók meghirdetett négyzetméterárai átlagosan 2 millió forint felett vannak. Fonyódon és Balatonalmádiban egyébként 1,1 millió forintos négyzetméteráron hirdetik meg az üdülőket, ám a tó nyugati oldalán, például Keszthelyen már csak 590 ezer, Ábrahámhegyen pedig 812 ezer forint az átlagos ár.