Az Európai Unióban egyre több tagállam szankcionálná Magyarországot

Április 2-án, szerdán ismét Magyarországról vitáztak az Európai Parlamentben. Az ezúttal az EP székhelyén, Strasbourgban rendezett plenárison ugyanakkor nem a magyar jogállamiság volt a vita fő témája, hanem a Pride betiltását célzó, a Magyar Országgyűlés által nemrég elfogadott törvény, valamint a fideszes Hidvéghi Balázs által benyújtott törvényjavaslat, amely a magyar EP-képviselők számára is ugyanolyan vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget írna elő, mint a magyar országgyűlési képviselőknek.

Míg előbbi törvényt leginkább a gyülekezési jog szűkítése, valamint az LMBTQ-közösség elleni diszkriminatív fellépés miatt kritizálták a legtöbben, utóbbit amiatt, mert a javaslat jelenlegi formája szerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) akár el is vehetné azon magyar EP-képviselő mandátumát, aki nem adja le vagy valótlanságot állítva tölti ki vagyonnyilatkozatát, ami a Tisza Pártot is sorai között tudó jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt szerint kettős mérce, mert az országgyűlési képviselőknél nem járhat el így az NVB.

A baloldaltól a jobbközépig terjedő képviselőcsoportok (Baloldal, Zöldek, Renew, S&D és Európai Néppárt) bírálták a magyar kormányt és politikáját, és felszólították az Európai Bizottságot és a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsát (röviden: Tanács), hogy lépjenek fel a magyar kormány vélt vagy valós jogsértéseivel szemben.

Addig a Néppárttól jobbra álló képviselőcsoportok, a Patrióták Európáért – aminek a Fidesz és a KDNP is alapító tagja –, az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája képviselői pedig a vita során vagy megvédték a törvényt, mert szerintük annak a célja a gyermekek védelme, vagy pedig az Európai Bizottságot vagy akár a parlamentet kritizálták, amiért szerintük a fontos témák helyett egy demokratikus úton megválasztott kormányt bírálnak szuverén döntésében.

Ugyanakkor a vitán többször is szóba került az ún. hetes cikk szerinti eljárás, amelyet baloldali, liberális képviselőcsoportok és a Néppárt a jogállamiság védelme egy hatékony eszközének tartanak, emiatt az Európai Bizottságot és a Tanácsot felszólították annak használatára, míg a jobboldali és szélsőjobboldali képviselőcsoportok szerint az egy politikai bunkósbot, amelyet használva a Bizottság és a Tanács hatalmával visszaélve egy szuverén kormányt akarnának megrendszabályozni. 

Ráadásul sajtóhírek szerint egyre több tagállam folytatná a Magyarország ellen indított eljárást.

Már évek óta húzódik a Magyarország ellen indított eljárás 

Magyarország ellen még 2018. szeptember 12-én indították el a hetes cikk szerinti eljárást, miután az Európai Parlament a Sargentini-jelentésre hivatkozva megszavazta azt. Ezzel a lépéssel az Európai Parlament többsége azt mondta ki, hogy

Ez, mint fentebb is írtuk, lényegében az eljárás nulladik lépése. Ezután ugyanis a tagállamok szakminisztereiből álló Tanácsban tartanak meghallgatásokat a lehetséges jogsértő tagállam részvételével.

Ezeknek a fő célja, hogy az uniós intézmények és a tagállam között párbeszédet kezdeményezzenek, és lehetőleg a meghallgatások során megfogalmazott uniós ajánlásoknak a tagállam eleget téve megszünteti a jogsértést.

Ennek oka, hogy ahhoz, hogy az eljárás folytatódjon, politikai akarat is szükséges: a soros elnökséget ellátó tagállamnak napirendre kell tűzni a meghallgatásokat, valamint a szavazást is. Azonban előbbit a legtöbb soros elnök letudta egy meghallgatással – ha egyáltalán tartottak –, utóbbira pedig eddig amiatt nem került sor soha, mert azt nem támogatja elég tagállam, hogy kimondják, Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye az uniós jogok megsértésének.

A lengyelek újra lendületet adnának az eljárásnak

Azonban úgy tűnik, most újra elővehetik az eljárást: egyrészt a mostani EP-vitán a Tanácsban a soros elnökséget betöltő Lengyelországot képviselő Adam Szlapka bejelentette, hogy május 27-én a Tanácsban ismét meghallgatást tartanak a magyar kormánnyal, valamint az Eurológus arról számolt be, hogy

A lap információi szerint Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia kormányai úgy látják, Magyarországon fennáll az uniós értékek megsértésének az egyértelmű veszélye – azaz az eljárást a következő, második lépésre léptetnék tovább.

Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon kívül eddig kimaradó Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Málta, Románia és Szlovákia hetesből még háromnak kellene így döntenie.

Amennyiben erre sor kerülne, akkor immáron az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács foglalkozna tovább az eljárással, ahol azonban már a tagállamok egyhangú döntése lenne szükséges ahhoz, hogy kimondják, Magyarország tartósan megsérti az EU alapvető jogait, hogy azután ismét a Tanácsban döntsenek minősített többséggel a lehetséges szankcióról.

Ha még a Tanácsban ki is mondanák, hogy Magyarországon fennáll az uniós értékek megsértésének a veszélye,

hiszen Robert Fico szlovák miniszterelnök már korábban jelezte, ő ilyen esetben vétózik – márpedig utóbbihoz egyhangú döntés szükséges.

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Shutterstock)