Az Orbán-kormány minden erőfeszítése és vágya ellenére összeomlott a magyar ipar

A Központi Statisztikai Hivatal friss, februári adatai szerint az ipari termelés 8,7, munkanaphatástól tisztítva 8 százalékkal zuhant az előző év ugyanezen időszakához képest. Az Orbán Viktor által emlegetett repülőrajtból tehát továbbra sem látszik semmi. A helyzetet kifejezetten csúnyává teszi, hogy az ipar teljesítménye 7,1 százalékkal, még a 2021 évi átlagtól is elmarad. A KSH jelentése szerint ráadásul a feldolgozóipar minden szegmensében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában jelentős visszaesés következett be, örömre csupán az adhat okot, hogy a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása legalább kevésbé csökkent. Mindezek után abban sincs semmi meglepő, hogy az ipari termelés az év első két hónapjában 6,4 százalékkal maradt el a 2024 azonos időszakában regisztrálttól.

A történések mögött az Európa-szerte érzékelhető bizonytalanság húzódik meg. Az amerikai vámok megemelése, és az ezáltal növekvő gazdaságpolitikai bizonytalanságra ugyan számított a piac, ám a pénteki adat még a pesszimista várakozásokat is messze alulmúlta – jelezte Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Ráadásul még ha bizakodhattunk is volna abban, hogy lassan véget ér a hazai ipar vesszőfutása, az április eleji újabb, a vártnál nagyobb amerikai vámemelések, és az ezzel megkezdődő vámháború réme ezeket a reményeket is szertefoszlatja – jegyezte meg.

Az összkép továbbra is meglehetősen borús. Legutóbb ennyire mélyen az ipari termelés a 2020-as Covid-lezárások miatt volt – fejtette ki Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A KSH előzetes adatközlése tökéletesen rávilágít arra, hogy a magyar ipar manapság csak akkor képes valamiféle pozitív teljesítményt nyújtani, ha a kisebb súlyú ágazatokban van valamilyen egyszeri pozitív megugrás. A legfontosabb ágazatok ugyanis, mint a jármű- vagy a villamos berendezés gyártása továbbra is mélyrepülésben vannak. A helyzet most azért különösen komor, mert februárban nem csak egyes szektorokban, de a feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene. Mivel a hazánkban működő gyártók egy jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékol, a gyenge ipari teljesítmények sorozata egyre közelebb visz minket a törésponthoz. Ahhoz, amikor a vállalatok tömegével döntenek majd úgy, hogy egész egyszerűen már nem éri meg, túl költséges a munkaerő fenntartása, megtartása. Két évnyi lejtmenetet követően most nem úgy néz ki, hogy az idei lenne az az év, amikor a magyar ipar kimászik a gödörből – tette hozzá. Sőt, egyelőre úgy tűnik, hogy még a gödör alját sem érte el. Ez annak tükrében szinte bizonyos, hogy a Donald Trump okozta világkereskedelmi rendszerváltozás további hatalmas bizonytalanságokat generál. Nem meglepő, hogy az ipari bizalmi indexen belül a foglalkoztatottsági kilátásokra vonatkozó szegmens immáron három hónapja negatív tartományban van, vagyis egyre többen fontolgathatják az elbocsátásokat.

Amiben bízni lehet, hogy a fogyasztás növekedése itthon fennmarad, ami a belpiacra termelő szektorok számára nyújthat menedéket. Ám ha így is lesz az exportszektor túlsúlya miatt ez csak csepp lesz az „ipari” tengerben és összességében az ipar 2025 egészében is érdemben visszahúzhatja a magyar gazdaság teljesítményét – zárta nem túl szívderítő értékelését az elemző.