Donald Trump vámpolitikája recesszióba taszítja az Egyesült Államokat
További Gazdaság cikkek
-
Kitört a pánik, ketyegő bombán ücsöröghetünk, de a kormány nyugodt
- „Nem ördögtől való a hitel, sőt a gazdasági felzárkózás motorja lehet”
- Donald Trump bejelentését követően erősödni kezdett a forint
- Orbán Viktor bejelentette, a kormány megállapodásokat kötött a telekommunikációs cégekkel
- Meghallgatást kezdeményeztek az Országgyűlésben az MNB-alapítványok ügyében
A JP Morgan Chase & Co., miután figyelembe vette a Trump-kormányzat által a héten bejelentett vámok várható hatását, közölte, hogy várakozásai szerint az amerikai gazdaság idén recesszióba kerül – számolt be a Bloomberg.
„Most arra számítunk, hogy a reál-GDP a vámok súlya alatt zsugorodik, és az egész évre jelenleg -0,3 százalékos reál-GDP-növekedést várunk a korábbi 1,3 százalékhoz képest” – mondta pénteken a bank vezető amerikai közgazdásza, Michael Feroli.
A gazdasági tevékenység előre jelzett zsugorodása várhatóan csökkenti a munkaerő-felvételt, és idővel 5,3 százalékra emeli a munkanélküliségi rátát
– fogalmazott Feroli. Donald Trump elnök szerdai bejelentése, miszerint jelentős vámokat vet ki az amerikai kereskedelmi partnerekre világszerte, 11 hónapja a legalacsonyabb szintre küldte az amerikai részvények S&P 500-as indexét, ami 5,4 billió dollár piaci értéket törölt el mindössze két kereskedési ülés alatt a hét végére.

A JP Morgan előrejelzése más bankok hasonló változtatásaival párhuzamosan jelent meg, amelyek a vámok bejelentése óta csökkentették az idei amerikai növekedésre vonatkozó előrejelzéseket. Csütörtökön a Barclays Plc közölte, hogy 2025-ben a GDP csökkenésére számít, „összhangban a recesszióval”.
Pénteken a Citi közgazdászai mindössze 0,1 százalékra, a UBS közgazdászai pedig 0,4 százalékra csökkentették az idei növekedési előrejelzésüket.
„Arra számítunk, hogy az Egyesült Államok importja a világ többi részéből több mint 20 százalékkal csökken az előrejelzési horizonton, főként a következő néhány negyedévben, ami a GDP-arányos importot az 1986 előtti szintre viszi vissza” – mondta Jonathan Pingle, a UBS vezető amerikai közgazdásza. „A kereskedelempolitikai intézkedések erőteljessége jelentős makrogazdasági kiigazítást jelent egy 30 billió dolláros gazdaság számára.”
Stagflációs előrejelzés
Michael Feroli elmondta, hogy várakozásai szerint a Federal Reserve júniusban kezdi meg az irányadó kamatláb csökkentését, és januárig minden további ülésen kamatcsökkentést hajt végre, így az irányadó kamatláb a jelenlegi 4,25 és 4,5 százalék közötti tartományból 2,75 és 3 százalék közé kerül.
Ezek a kamatcsökkentések annak ellenére történnének, hogy az infláció egyik legfontosabb mérőszáma a jelenlegi 2,8 százalékos szintről az év végére 4,4 százalékra emelkedik.
„Ha megvalósulna, stagflációs előrejelzésünk dilemmát jelentene a Fed döntéshozói számára” – írta Feroli. „Úgy véljük, hogy a munkaerőpiac anyagi gyengesége végül érvényesül, különösen akkor, ha ez gyengébb bérnövekedést eredményez, ezáltal nagyobb bizalmat adva a bizottságnak, hogy nem egy ár-bér spirál veszi kezdetét.”
Pénteken Jerome Powell, a Fed elnöke azt mondta, „úgy érzem, nem kell sietnünk” a kamatlábak módosításával. Észrevételeit a Munkaügyi Statisztikai Hivatal legutóbbi havi foglalkoztatási jelentésének közzététele követte, amely a márciusi robusztus munkaerő-felvétel mellett a munkanélküliségi ráta enyhe, 4,2 százalékra történő emelkedését mutatta.
A befektetők a határidős ügyletek szerint az év végéig egy teljes százalékpontos csökkentésre fogadnak.
