Zuhanórepülésben a tőzsdék, a Covid óta nem tapasztalt mértékben estek be a piacok

Az Egyesült Államok mindhárom nagy részvényindexe több mint 5 százalékot zuhant, az S&P 500 közel 6 százalékot esett, és ezzel az amerikai részvénypiac 2020 óta legrosszabb hetét zárta – írja a BBC.

Az Egyesült Királyságban az FTSE 100 közel 5 százalékot zuhant – az elmúlt öt év legnagyobb esését produkálta, miközben az ázsiai piacok szintén csökkentek, és a német és francia tőzsdék is hasonló eséssel szembesültek.

Donald Trump, aki a globális kereskedelmi rend átalakítására tett fogadalmat, elutasította a piaci sokkkal kapcsolatos aggodalmakat, megjegyezve, hogy az amerikai munkaerőpiac erős, és kitartásra buzdította követőit a közösségi-oldalán.

A globális tőzsde több billió dollárt veszített értékéből, mióta az amerikai elnök bejelentette, hogy minden külföldről származó árura új, átfogó, 10 százalékos importadót vet ki, és több tucatnyi ország – köztük olyan kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek, mint Kína, az Európai Unió és Vietnám – termékei jóval magasabb adókulcsokkal szembesülnek.

Kína válaszként pénteken 34 százalékos importadóval sújtotta az amerikai árukat, visszafogta a kulcsfontosságú ásványi anyagok exportját és amerikai cégeket tett feketelistára, Donald Trump intézkedéseit „zsarnokoskodásnak” és a nemzetközi kereskedelmi szabályok megsértésének minősítette.

Egyes országok abban reménykednek, hogy képesek lesznek tárgyalásokat folytatni, annak ellenére, hogy a Fehér Ház nem jelentette ki, hogy hajlandó ezekről tárgyalni.

Maroš Šefčovič, az amerikai vámokra választ tervező EU-s kereskedelmi biztos pénteken közölte, hogy „őszinte” kétórás eszmecserét folytatott amerikai tisztviselőkkel, és a közösségi médiában azt írta, hogy a kereskedelmi kapcsolatoknak „új megközelítésre” van szükségük.

„Az EU elkötelezett az értelmes tárgyalások mellett, és kész megvédeni az érdekeit is. Tartjuk a kapcsolatot” – mondta.

A Covid-járvány óta a legrosszabb hetet zárta a piac

Donald Trump még a kampánykörútján ígérte meg, hogy megteszi ezeket a lépéseket. De messzebbre mentek, mint amire egyes elemzők számítottak, és a tőzsdén a legrosszabb hetet váltották ki 2020 óta az elmúlt napok lépései.

A részvények eladása olyan cégekkel kezdődött, mint az Apple és a Nike, amelyek nagymértékben támaszkodnak az ázsiai beszállítóikra. Pénteken azonban olyan ágazatok részvényei is beestek, amelyek jellemzően nem szembesülnek a vámok közvetlen hatásával, mint például a tartós fogyasztási cikkek, az egészségügy és a közművek.

Őszintén szólva a hangulat elég savanyú, és annak is kell lennie. Ami miatt most igazán aggódunk, az az, amit reggel 6 óra körül láttunk [amikor Kína megtorlásba kezdett]

– mondta Mike Dickson, az amerikai Horizon Investments kutatási és kvantitatív stratégiákért felelős vezetője, aki arra figyelmeztetett, hogy hetekbe telik, mire megértjük Trump vámtarifáinak hatását.

A JP Morgan világgazdasági recesszióra figyelmeztet

A JP Morgan a befektetőknek szóló jegyzetében közölte, hogy a korábbi 40 százalékról 60 százalékra emelte a világgazdasági recesszió esélyét idén, megjegyezve, hogy a vámok okozta sokk az Egyesült Államokban két százalékponttal csökkentheti a növekedést idén. Egyes befektetők szerint számítani lehetett a piac beesésére, az előző években tapasztalt növekedés után.

„Ezek a piaci elmozdulások, amelyeket látunk – erőszakosak, mert a dolgok sokkal gyorsabban mennek lefelé, mint felfelé” – mondta Tim Pagliara, a Tennessee-i székhelyű CapWealth vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a Fehér Ház megkísérli a globális kereskedelem „nagy visszaállítását”, de komoly erőfeszítésekre lesz szükség.

Jerome Powell, az amerikai jegybank, a Federal Reserve vezetője pénteken azt mondta, hogy szerinte a gazdaság továbbra is „szilárd”, és utalt a legutóbbi adatokra, amelyek szerint márciusban erős volt a munkaerőpiac az Egyesült Államokban.

„Amit megtudtunk, az az, hogy a vámok magasabbak a vártnál, magasabbak annál, mint amit szinte minden előrejelző megjósolt” – mondta Powell, aki arra figyelmeztetett, hogy a növekedés lassulni fog, az árak és az infláció pedig valószínűleg emelkedni fog. Powell nyilatkozata előtt Donald Trump felszólította a Fed vezetőjét, hogy csökkentse a hitelfelvételi költségeket, és közösségi médiafelületén azt mondta, hogy „ez lenne a TÖKÉLETES alkalom” a kamatcsökkentésre.

New Jerseyben a kisvállalkozó Pat Muscaritolo elmondta, hogy a változások arra kényszeríthetik, hogy 40 év után bezárja a Jacobson Appliance nevű háztartási gépboltját. Arra buzdította a vásárlókat, hogy a szükséges vásárlásokat most tegyék meg. „Nem tudjuk, hogy mi lesz az ár a hónap végén” – mondta. A vállalkozó pedig arra számít, hogy az árak drasztikusan meg fognak emelkedni, egy hűtőszekrény például 30, vagy akár 40 százalékkal.

A Nike és más ruházati kiskereskedők részvényei, a csütörtöki esés óta a részvényeik értéke korrigálta magát, miután Trump azt mondta, hogy „nagyon produktív telefonbeszélgetést” folytatott a vietnami miniszterelnökkel.

Kambodzsa is levelet küldött, amelyben felajánlotta a vámok csökkentését, és tárgyalásra kérte az Egyesült Államokat. A piac más részei azonban továbbra sem adnak reménykedésre okot.

A kínai gyártóira jelentősen támaszkodó Apple részvényeinek értéke több mint 7 százalékot esett pénteken. Az iPhone-gyártójának piaci értéke szerda óta nagyjából 15 százalékot esett.

A Dow Jones 5,5 százalékot esett, ami 10 százalékos csökkenést jelent a februári csúcshoz képest. A Nasdaq 5,8 százalékot esett, ami december óta elért értékének nagyjából egyötödét tette ki. 

Az Egyesült Királyságban az FTSE 100 index 4,9 százalékos csökkenéssel zárt, ami a legnagyobb egynapos esés 2020. március 27. óta. Európában a francia CAC 40 index 4 százalékkal esett. 3 százalékot, míg Németországban a Dax közel 5 százalékot esett. Korábban Japánban, ahol a miniszterelnök „nemzeti válságnak” nevezte a helyzetet, a Nikkei 225 index több mint 2,7 százalékot esett.

Két nap alatt 5,4 billió dollárt veszítettek az amerikai részvények az értékükből

Donald Trumpnak a nemzetközi kereskedelmi rendet hatalmas vámokkal felforgató kísérlete két nap alatt 5,4 billió dolláros értékcsökkenést jelentett az amerikai vállalatok részvényeiből. A blue-chip index 9,1 százalékos esése a héten a legnagyobb volt a világjárvány öt évvel ezelőtti kezdete óta – írja a Financial Times.

Ha a kölcsönös vámokat nem vonják vissza április 9-ig, ami szerintem nem fog megtörténni, akkor valószínűleg recesszióval kell számolnunk az Egyesült Államokban és az Európai Unióban. Hacsak nem lesz nagyon gyors vége ennek a globális kereskedelmi háborúnak, úgy gondoljuk, hogy idén recessziót kapunk az Egyesült Államokban

– mondta Ajay Rajadhyaksha, a Barclays globális kutatási vezetője.

A JP Morgan pénteken csökkentette az amerikai gazdaságra vonatkozó előrejelzését, és közölte, hogy 2025-ben a termelés 0,3 százalékos csökkenésére számít, negyedévről negyedévre vetítve, szemben a korábbi, 1,3 százalékos bővülésre vonatkozó becsléssel.

A Wall Street-i bank hozzátette, hogy „a gazdasági tevékenység visszaesése az előrejelzések szerint 5,3 százalékra növeli a munkanélküliségi rátát”. A Citigroup hasonlóképpen 0,1 százalékra csökkentette 2025-re vonatkozó amerikai növekedési célját a korábbi 0,6 százalékról.

A borúlátó előrejelzések éles ellentétben állnak a péntek reggel közzétett erős márciusi foglalkoztatási jelentéssel, amely szerint az Egyesült Államok a vártnál több munkahelyet teremtett és 4,2 százalékos munkanélküliségi rátát mutatott.

A piacokon tapasztalható mélyülő aggodalom jeleként a befektetők a zuhanó piacok elől menekülve olyan biztonságosabb befektetési módokat keresnek, mint például a kincstárjegyek.

A válság a nyersanyagpiacokra is kiterjedt: a nemzetközi olajfajta, a Brent pénteken 6,5 százalékkal lejjebb csúszott, és hordónként 65,58 dolláron (24 ezer forint), három éve a legalacsonyabb szinten állt. Az amerikai WTI olajmárka 7,4 százalékkal esett a nap folyamán, és hordónként 61,99 dolláron (23 ezer forint) állapodott meg, ami sok palaolajtermelőnek a nyereségességhez szükséges ár alatt van.

A réz ára, amelyet gyakran a kereskedők által a globális ipar egészségi állapotáról alkotott képet jelző mutatónak tekintenek, mintegy 9 százalékkal csökkent az Egyesült Királyságban egy éjszaka alatt.

ENSZ-főtitkár: egy kereskedelemi háborúnak nincsenek nyertesei

Egy kereskedelemi háborúnak nincsenek nyertesei – figyelmeztetett helyi idő szerint pénteken António Guterres ENSZ-főtitkár, akinek szavait szóvivője, Stéphane Dujarric tolmácsolta.

Mint arra Guterres rámutatott, a világszervezet elsősorban a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő országok miatt aggódik, „amelyek a legkevésbé vannak felkészülve egy ilyen helyzet kezelésére”, és hozzátette, hogy, az egész világra kiterjedő kereskedelmi háború az ENSZ fenntartható fejlődéssel kapcsolatos céljait is veszélyeztetné.

A világszervezet Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) közleményben kiemelte, hogy a világkereskedelmi rendszer „kritikus szakaszba lépett”, amely „fenyegetést jelent a növekedésre, a befektetésekre és a fejlődésre, elsősorban a legkiszolgáltatottabb gazdaságok esetében” – közölte az MTI.

Ursula von der Leyen: Trump súlyos csapást mért a világgazdaságra

Az Európai Bizottság is reagált arra, hogy a Donald Trump vezette Egyesült Államok 20 százalékos vámtarifát fog kivetni az Európai Unióra, ami már április 5-én, néhány ország esetén pedig április 9-én lép érvénybe. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Trump döntése miatt a világgazdaságot súlyos csapás érte, és hangsúlyozta, amennyiben az Egyesült Államok nem akar tárgyalni, az EU további vámokat fog kivetni.

Az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy a vámtarifák miatt „Állampolgárok milliói fognak drágább élelmiszerárakkal szembesülni, a gyógyszerek is többe fognak kerülni, ahogy a szállítás. Az infláció is emelkedni fog, ami különösen a legsebezhetőbb állampolgárokat fogja sújtani”.

Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az Európai Unió további ellenintézkedésekre készül, hogy megvédje saját érdekeit, és felszólította az Egyesült Államokat: a konfrontációról térjen át a tárgyalásokra.

A 34 százalékos kínai válasz

Kína közölte, hogy április 10-től 34 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokból származó összes importtermékre, és ezzel beváltotta ígéretét, hogy visszavág, miután Donald Trump amerikai elnök kiélezte a globális kereskedelmi háborút.

Mint írtuk, az Európai Bizottság kísérlete a csekkfüzet-diplomáciával kudarcot vallott, B terv pedig nincs – világított rá Révész Béla Ákos. A Makronóm Intézet elemzője szerint Donald Trump 20 százalékos tarifái katasztrofális hatással lesznek az európai kereskedelemre, az Európai Unió bosszúvámjai pedig ugyancsak katasztrófához vezetnének. A szakértő szerint fél évvel ezelőtt még abszurdnak tűnhetett, ami tegnap óta valóság: Kína jelentheti a kiutat az európai gazdaság számára.

Donald Trump szerint az Egyesült Államokat eddig kihasználták

Donald Trump április 2-án, szerdán magyar idő szerint este tíz órakor bejelentette, hogy minden országra egységesen 10 százalékos vámtarifát vet ki, ugyanakkor néhány országra ennél többet – az Európai Unióra például 20 százalékot, de több ázsiai országra még ennél is nagyobbat, Vietnámra például 46, Kínára pedig 34 százalékot.

A gazdasági indokok között említette, hogy 2024-ben az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje 1200 milliárd dollár volt, hozzátéve: azt az évtizedes gyakorlatot kívánja megszüntetni, ami az Egyesült Államok „kihasználására” épült a külkereskedelemben.

Az Egyesült Államok kiemelt kereskedelmi partnerei és szövetségesei közül az Európai Unióra megállapított 20 százalék és a Kínára kiszabott 34 százalék mellett Japán esetében 24 százalék, Indiára 26 százalék, az Egyesült Királyságra és Brazíliára 10 százalék lesz a „viszonossági vám”, az Izraelből az Egyesült Államokba szállított termékek után pedig 17 százalékot kell fizetni.

Az elnök egyben megerősítette, hogy a külföldön gyártott járművekvámtétele ettől eltérő lesz, egységesen 25 százalék.