Ez a hét olyan rosszul végződött a gazdasági kormányzat számára, amilyen komor volt a hétfői kezdet. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azzal nyitott, hogy az eddigi kormányzati kommunikációval szemben idén nem 3,4, hanem 2,5 százalékos lesz (remélhetőleg) a gazdasági növekedés, majd érkezett pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és közölte, 8,7 százalékkal visszaesett az ipari termelés februárban az egy évvel azelőtti szinthez képest.

De ha nincs érdemi ipari termelés, hogyan növekedhet a gazdaságunk? 

Erre a jogosnak tűnő kérdésre már a kormányzat is keresi, sőt, talán meg is találták a választ.  

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanis a KSH adataira hivatkozva egyrészt felidézte, 2025 februárjában az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest naptárhatástól megtisztítva 8 százalékkal mérséklődött, az előző hónaphoz viszonyítva pedig közel 1,3 százalékkal csökkent, majd megállapították azt is, a magyar ipari termelés alakulását továbbra is a gyenge külső kereslet befolyásolja.

Az Európai Unió versenyképességi problémái, valamint Németország – hazánk legfontosabb gazdasági partnere – két éve tartó recessziója visszafogja a magyar exportot és az ipari kibocsátást. A beszállítói láncokon keresztül jelentkező negatív hatások különösen az autóipart és a gépipart érintik

- hangsúlyozták. 

Majd jó hírként az NGM elárulta, a belgazdaságban kedvező folyamatok azonosíthatók, amelyek hozzájárulnak a belső kereslet élénküléséhez: a reálbérek 17 hónapja emelkednek, a fogyasztás bővül, és a minisztérium szerint minden jel arra mutat, hogy a turizmus 2024 után 2025-ben újabb rekord évet teljesít. A lakossági fogyasztás szempontjából fontos, hogy a foglalkoztatottság továbbra is kimagasló, közel 4,7 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma rekordalacsony. Az új – és használt autópiac élénkül, a lakáspiaci tranzakciók száma dinamikusan növekszik, a lakossági hitelezés is fellendülőben van, miközben az építőipari termelés volumene 2025 januárjában negyedik hónapja emelkedett - teszik hozzá. 

Ez arra utal, amit Nagy Márton miniszter is kiemelt a GDP-prognózis csökkentése mellett,

a gazdasági bővülés továbbra is a fogyasztástól függ,

ami idén 4,1 százalék lesz, jövőre 5,2 százalék, és aminek a miniszter szerint a reálbérnövekedés és a családi adókedvezmények lesznek az alapjai. A tárcavezető leszögezte, a fogyasztás megfelelően alakul, az áfabevételek a vártnál magasabbak lesznek, így a 2025-ös költségvetési hiánycél tartható. Ezt azzal magyarázta, hogy a GDP belső szerkezetében a fogyasztás annyival jobb, mint amennyivel a külső környezet nehezebbé vált.

Tehát, amíg nincs ipar, a magyar lakosság vásárlásaitól függ a GDP-nk, és a költségvetésünk is. 

Egyébként a makrogazdasági elemző is hasonló következtetésekre jutott. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója az Economxnak így azonosította az idei első negyedév hazánkat formáló makrogazdasági folyamatokat: 

  • Infláció, melyet erősen meghatároz a forint árfolyamának és a világpiaci áraknak az alakulása. 
  • A felvevőpiacaink, elsősorban természetesen Németország továbbra sem teljesít jól, és annak lassabb növekedése visszavetheti a magyar exportteljesítményt. 
  • A fogyasztás folyamatosan és erőteljesen lendítheti előre a növekedést 2025-ben. 
  • Ugyanakkor a beruházások növekedése egyelőre csak mérsékelten, az év második felében azonban egyre intenzívebben járulhat hozzá a gazdaság növekedéséhez. 

Pásztor Szabolcs szerint a fogyasztás idei 4,1 százalékos, illetve a jövő évi 5,2 százalékos növekedése optimizmusra adhat okot,

a felvevőpiacok szerényebb teljesítménye, illetve a beruházások növekedést ösztönző hatásának későbbi megjelenése azonban mindenképpen szerényebb növekedési előrejelzéseket követel.

A kutatási igazgató felidézte, a kormányzat elkötelezett a két, illetve a háromgyermekes anyáknak tett adómentességi ígéret mellett, és szerinte ráadásul

a visszalépés politikai kockázatokkal is járna,

így a költségvetésben lévő pénzügyi mozgásteret a kormányzat adócsökkentéssel tölti ki. Az Oeconomus munkatársa szerint 2025-ben a költségvetés várható hiánya kicsit több mint 4 százalék, illetve 2026-ban 3,6 százalék körül alakulhat.

Egyébként a kormányzati optimizmust szerinte is a belső fogyasztás indokolja. Amely már egyébként is növekedést mutat, de további lendületet vehet a háromgyermekes anyák esetében megjelenő adómentességgel, a még mindig kitapintható (4-5 százalék közötti) reálbérnövekedéssel, a lejáró állampapírok után kifizetett kamatokkal - utalt Nagy Márton szavaira Pásztor Szabolcs. 

Nem tudta tovább titkolni a kormány: kiderült volna az igazság Nagy Mártonékról

Elsőre meglepő lehetett, hogy maga a nemzetgazdasági miniszter mondta ki, jóval kisebb lesz az idei gazdasági növekedés, mint amit a kormányzat eddig kommunikált. Az elemző szerint ez nem meglepő, ugyanis nincsenek beruházások Magyarországon. KATT IDE az igazságért!

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a februári ipari adatok kapcsán egyébként arra figyelmeztetett, hogy mivel a hazánkban működő gyártók egy jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékol, a gyenge ipari teljesítmények sorozata egyre közelebb visz minket a törésponthoz.

Ahhoz a ponthoz, amikor a vállalatok tömegével döntenek majd úgy, hogy egész egyszerűen már nem éri meg, túl költséges a munkaerő tartalékolása. Két évnyi lejtmenetet követően egyelőre nem úgy néz ki, hogy 2025 lenne az az év, amikor a magyar ipar kimászik a gödörből. Sőt, egyelőre úgy tűnik, hogy még a gödör alját sem sikerült elérni. Ráadásul a Trump okozta világkereskedelmi rendszerváltozás további hatalmas bizonytalanságokat generál. Nem meglepő, hogy az ipari bizalmi indexen belül a foglalkoztatottsági kilátásokra vonatkozó komponens immáron három hónapja negatív tartományban van, vagyis egyre többen fontolgathatják az elbocsátásokat

- fogalmazott a szakértő. 

Kommentárjában kitért arra is, hogy a rendelésállományokra vonatkozó megítélés is romlik. Virovácz Péter szerint ez nem is csoda, hiszen a legutóbbi (januári) részletes ipari adatközlés során jelezte a KSH, hogy éves bázison 13,6 százalékkal kisebb az összes rendelésállomány, ami ismét csökkenő tendenciát mutat. Előre tekintve nehezen körvonalazódik a trendforduló az iparban. A vámháború előtt sem pörögtek fel az ipari teljesítmények a készletek feltöltése és a vámok elkerülése érdekében. Ez jól mutatja, hogy mennyire gyenge a globális kereslet az iparcikkek iránt. A készletezési ciklus fordulata még várat magára és a vámok ez tovább késleltethetik - vélekedett az ING vezető elemzője. 

Kapcsolódó