Brit stratéga: Donald Trump elmúlt tíz hete a legrosszabb rémálmaimat is felülmúlta

A Sky News brit hírportál beszélgetéséhez Michael Clarke-ot, a neves brit katonai és biztonságpolitikai szakértőt hívták vendégül, a témákat pedig a hallgatók/olvasók adták meg, hiszen előzetesen be lehetett küldeni a kérdéseket, és a műsorvezető ezekből szemezgetett a szakértővel. Az érintett főbb témák a következők voltak:

• Ha neki kellene, hogyan egyezkedne Ukrajna nevében Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal?
• Tényleg elképzelhetetlen, hogy az oroszok, az amerikaiak és a kínaiak szép csendben megegyeztek Grönlandról, Ukrajnáról és Tajvanról?
• Miért kellett Putyinnak meghirdetni a 14 éve legnagyobb méretű sorozást?
• Ki mond igazat az orosz–ukrán háború halálos áldozatainak számát illetően?
• Milyen állapotban van most a brit hadsereg?

Meggyengült a bizalom Amerika irányába

A műsort azzal a kérdéssel indították, hogy Európa bízhat-e még Amerikában, és a szakértő úgy vélte, hogy az elmúlt napokban kirobbant Signal-botrány, amikor a húszik elleni támadás részleteiről egyeztettek legfelső szinten, és ebbe a körbe bevontak egy újságírót is, megkérdőjelezi, hogy tényleg a korábban megszokott keménységgel védik-e érzékeny információikat az amerikaiak. A hírszerzés a kétoldalú bizalomra épül, tehát megbízunk a partnerszervekben, de ezek után lehet, hogy ez kissé meggyengült – vélte Clarke.

„Ha önt küldenék tárgyalni Ukrajna részéről, mi lenne a három legfontosabb, amit kérne?” – jött a következő kérdés. A szakértő pedig így vázolta fel a három területet: Először is biztonsági garanciákat kérne, mert ha létrejönne egy tűzszünet, „akkor tudnom kell pontosan, hogy mihez is tartsam magam. Aztán garantálni kellene az ukrán függetlenséget, és végül ragaszkodnék ahhoz, hogy kaphassunk katonai segítséget a minket támogatóktól, hiszen ugyanolyan katonai erővel kell rendelkeznünk a bizonytalan jövőre gondolva, mint most az oroszok”.

„Változtattak bármin az ún. béketárgyalások, hiszen továbbra is lövik egymást a felek?” – érkezett a következő kérdés. A katonai szakértő megjegyezte, hogy a megállapodásnak egyetlen elemét tartják be a felek, hogy nem lövik nagy hatótávolságú rakétákkal egymás energetikai infrastruktúráját, de kis hatótávolságú fegyverekkel továbbra is támadják az ukrán erőműveket. Tehát a tűzszünet egyelőre csak a levegőre vonatkozik, arra is csak részben.

Az oroszoknak az olcsó olaj fájna a leginkább az amerikaiaktól

S ha már nem ment első körben Putyin rábeszélése a tűzszünet elfogadására, talán működhetnének a szigorítások Moszkva ellen. Clarke megjegyezte, jelenleg Oroszország a világ egyetlen állama, amely ellen a legtöbb nemzetközi szankció van érvényben. Butaság lenne újabbakat kitalálni. Viszont az oroszoknak leginkább az fájna, ha Washington összefogna közel-keleti partnereivel és más kitermelőkkel, hogy iszonyatosan olcsó olajjal kezdjék elárasztani a világot. Mivel az olaj a legkomolyabb bevétele az orosz gazdaságnak, a nyomott kőolajárak keményen odavernének az oroszoknak.

„Van…” – kezdte válaszát szűkszavúan a katonai szakértő arra a kérdésre, hogy van-e olyan orosz fegyver, amely ellen védtelen Ukrajna és a Nyugat is. Ezt követően hozzátette, általában véve a ballisztikus rakétákat a legnehezebb megállítani, de ez nem lehetetlen feladat. Az amerikaiak rendkívül jól fel vannak szerelve ezekből az eszközökből, de az oroszoknak még több van belőle. 

A másik ilyen fegyverzet, amelyet az ukrajnai háború előtt még sohasem vetettek be az oroszok, a hiperszonikus rakéták. Ezeket szinte lehetetlen leszedni, mert a hangsebességnél öt-nyolcszor gyorsabbak. Nemcsak az oroszok, hanem most már a kínaiak és az amerikaiak is ráfeküdtek ezek fejlesztésére.

„Miről szól az, hogy Putyinék 160 ezer újoncot akarnak gyorsan besorozni?” – kérdezték. Nos, a rendelet szerint júliusig kell feltölteni a hadsereg állományát ezzel a létszámmal, 18 és 30 év közöttiekkel. A szám magasabb, mint az előző sorozási rendelet kvótája, amely 150 ezer újoncot írt elő, míg 2022-ben a cél 134 ezer ember bevonása lett volna. Clarke megemlítette, hogy az oroszoknál minden évben kétszer van sorozás, és mindkét alkalommal 130 ezer ember a kvóta. Azonban a háború kitörése előtt Moszkvának sohasem sikerült ennyi fiatalt bevinni a seregbe.

Emlékezetes, hogy micsoda felháborodást váltott ki, amikor 2022 őszén az orosz elnök elrendelte a részleges mozgósítást. Ebből tanulva azóta csak a hagyományos, de emelt létszámú sorozásra, önkéntesekre és külföldi csapatokra támaszkodik Moszkva. Annyi fizetést kínálnak, amennyi néhány szegény orosz régióban tényleg alkalmas lehet arra, hogy családok változtassanak életükön, már ha a férfi rokon élve jön haza a háborúból.

A ritkaföldfém-megállapodás Ukrajna totális megzsarolása

A biztonságpolitikai szakértő megjegyezte, hogy az ásványkincsekről szóló megállapodás ugyan nem része a béketárgyalásoknak, de szorosan kapcsolódik azokhoz. Az USA folyamatosan változtatja a tervezetben a feltételeit, és amikor Volodimir Zelenszkij belemegy valamibe, akkor az amerikaiak még egyet csavarnak rajta.

Most éppen egy befektetési alapot hoznának létre, amely nemcsak az ásványi anyagokra, hanem a kőolajra, a földgázra és az erőműhálózatra is kiterjedne. És Ukrajna egy pennyt sem kapna, amíg az amerikaiak ebből ki nem vettek először 100 milliárd dollárt. Tehát kicsikarni mindent, és lehetőleg semmit nem adni cserébe.

„Tényleg megegyezett titokban Kína, az USA és Oroszország, hogy ki kapja Tajvant, Grönlandot és Ukrajnát?” – érkezett az újabb kérdés, amire Michael Clarke azt válaszolta: „Ha ez egy hollywoodi film forgatókönyve, akkor igen, de a mi világunkban ez nem történt meg. Nincs szükség ugyanis titokban, füstös szobák mélyén egyezkedni, hiszen ezek a nagyhatalmak a lépéseikkel üzennek egymásnak és a világnak. 

A szakértő szerint a kínaiak egyre nagyobb nyomás alá helyezik Tajvant, Putyin egyértelműen meg akarja szerezni Ukrajnát, Moldovát és vélhetően a Baltikumot, míg Amerika komoly érdeklődést mutat Grönland, a Panama-csatorna és talán még Kanada iránt is. Úgy látja, mindhárom állam azt üzeni a másiknak, hogy imperialista nagyhatalmak, és úgy viselkednek, ahogyan az egy imperialistától elvárható. Vagyis nincs semmiféle külön alku, bár megjegyzendő, ahogyan ez a három erős nagyhatalom cselekszik, az bizony aggodalomra adhat okot.

Eljöhet a Putyin–Trump személyes találkozó

A szakértőt arról is kérdezték, hogy lehet-e Trump–Putyin négyszemközti találkozó Moszkvában.

Bár már találkoztak korábban négyszemközt, és az is igaz, hogy mióta Trump másodszor is beköltözött a Fehér Házba, érzékelhető volt némi hízelgés a felek között, azonban a legutóbb negatív fordulatot a béketárgyalásokon az amerikai elnök már úgy kommentálta, hogy az nagyon felbosszantotta őt.

Clarke szerint vélhetően Trump másként nem is reagálhatott volna, mert azt a közvélemény úgy értékelte volna, hogy az amerikai elnököt a Kremlből mozgatják.

„Bizonyos ponton eljöhet a Putyin–Trump személyes találkozó is, amely korszakfordító találkozó lesz, de semmiképpen sem a közeli jövőben – mondja Clarke. – Jelenleg az orosz államfő úgy mozgatja Trumpot, hogy az már Európát és Ukrajnát legyen kénytelen felelőssé tenni a háború folytatásáért – és ezt, úgy tűnik, el is éri az orosz vezető. Azt azért hozzátenném, hogy Trump első tíz hivatali hete a legrosszabb rémálmaimat is felülmúlta.”

Clarke arról is beszélt, hogy miért vannak jelentős eltérések az elesett orosz katonák számát illetően. Szerinte érdemes összehasonlítani azokat az adatokat, amelyeket az oroszok, az ukránok, vagy éppen független források kommunikálnak. E tekintetben a szembenállók számai általában alul- vagy fölülbecslőek. A brit védelmi minisztérium adatai viszont meglehetősen jók, mert a katonai hírszerzés információira támaszkodnak, és ezek megbízhatóak és nem túlzók.  

A valós számok 750 és 800 ezer közé teszik az orosz sebesültek számát. Ebben benne vannak az elesettek és azok a súlyosan sérültek, akik már nem tudnak visszatérni a tűzvonalba. Az ukrán oldal sebesültjeinek száma pedig a fele lehet az oroszokénak. Pontosabb adatokat erről nem tudunk, mert Kijev ezt nagyon titkosan kezeli.

A katonai szakértő röviden válaszolt arra is, hogy mit gondol a brit hadseregről:

Nagyon profi a mi haderőnk!

Majd hozzátette, hogy azért akadnak problémák is. Nagyon pöpec, amit elsőre látunk, de ez csak kirakat. Az elsőre csilli-villi haderő mögötti második vonal már nem fest ilyen jól. „Ha ugyanis harctéren elvesztjük ezeket a fegyvereket vagy hajókat, akkor bizony nincs mivel rögtön pótolni őket.”

„A drágább és szofisztikáltabb fegyverrendszerek beszerzése, kivitelezése évekig is eltarthat. A brit védelmi stratégia teljes átalakulás előtt áll, tehát a két kulcskifejezés, amit meg kell tanulnunk: a pótolhatóság és az átalakulás. És ehhez nagyon-nagyon sok pénzre lesz szükség a jövőben” – fejezte be elemzését a neves brit katonai és biztonságpolitikai szakértő.

(Borítókép: Donald Trump és Vlagyimir Putyin Hamburgban 2017. július 7-én. Fotó: Steffen Kugler /BPA / Getty Images)