Megvan ez a fotó a könnygázmaszkos dervisről a törökországi tüntetéseken?

Ezt egy Yasin Akgul nevű török fotós újságíró lőtte, aki egyike annak a hét embernek, akiket a rendőrség az otthonában kapott el március 23-án. Azzal vádolják őket, hogy illegális megmozdulásokon vettek részt. Ez annyiban igaz is, hogy Törökországban, ahol Recep Tayyip Erdogan elnök legesélyesebb kihívójának bebörtönzése miatt régóta nem látott mértékű demonstrációk zajlanak, betiltották ezeket a rendezvényeket.

Akgul az AFP hírügynökségnek dolgozik fotósként, és megjárta a háború sújtotta Szíriát, az Iszlám Állam által vezetett Irakot, illetve számos török tüntetésen is dolgozott. Elmondása szerint többször verték már meg a hatóságok emberei, és őrizetben is volt párszor. Aztán március 23-án kora reggel a rendőrség megjelent a lakásán, ahova pár órával korábban érkezett haza a gyerekeihez, és ekkor kiderült, hogy körözik.

„A munkám során a tüntetéseken sok erőszakot és könnygázt láttam. De amikor a rendőrség megjelent az otthonomban, sokkal jobban féltem.”

„Ez az üzenet minden újságírónak szól. Ne fényképezzetek, ne beszéljetek, ne filmezzetek. Azzal rémítik meg a többieket, hogy ha visszamennek a terepre, ezzel kell szembesülniük” – mondta, hozzátéve, többen már a márciusi intézkedések után felhagytak a munkájukkal. Azt is elmondta, hogy sok szabadúszó munkatársa elhagyta Törökországot, mert vagy megvádolták őket, vagy vádat terveztek emelni ellenük.

Akgult két nappal később kiengedték a börtönből, míg a BBC munkatársát 17 óra fogva tartás után kitoloncolták Isztambulból, miután azt állították, hogy veszélyt jelent a közrendre. Akgul ellen a vádak továbbra is fennmaradnak, de egyelőre nem biztos, hogy tárgyalás lesz az ügyből. A veszély ellenére a fotós továbbra is a nyilvánosság elé akarja tárni a törökországi történéseket.

A történések

Március 18-án több több tíz-, majd százezres tüntetések indultak Törökország-szerte, miután az Erdogan elnök legfőbb riválisának tartott isztambuli polgármestert, Ekrem Imamoglut (és 47 másik embert) korrupciós vádakra hivatkozva letartóztattak.

Az ellenzék potenciális elnökjelöltjének bebörtönzését politikai indíttatásúnak tekintik, a célja, hogy eltávolítsák Erdogan fő kihívóját a következő választási versenyből.

A tüntetések közepette korlátozták a gyülekezési jogot, betiltották a nyilvános gyűléseket, felfüggesztették az isztambuli tömegközlekedési hálózat egy részét, és az X-en több mint 700 fiókot blokkoltak, köztük hírügynökségekét, újságírókét és törökországi politikai szereplőkét.

A magyarországi gyülekezési jog módosításáról írt véleménycikkében Bede Márton azt írta, Törökországban az államfőt és állítólagos becsületét majdnem úgy védik a törvények, mint Thaiföldön. Recep Tayyip Erdogan elnöksége alatt százezernél is több esetben indult nyomozás ilyen ügyben, tízezernél is több esetben ítélték el az elkövetőt, az érintettek közül több ezren börtönbe kerültek. (BBC)