A várólista- protokollt minden esetben elismert szakorvosokból álló szakmai tagozat állítja össze. A műtét sürgősségéről és kockázatairól minden esetben az orvos dönt, közölte a Belügyminisztérium az MTI-nek küldött közleményében.

Az ortopédiai műtéteknél a jelentős túlsúly eddig is az ideiglenes műtéti ellenjavallatok között szerepelt, éppen a beteg védelme érdekében, hiszen a jelentős túlsúly esetén négy-ötszörösre emelkedik a műtéti szövődmények gyakorisága. 

Cél a covid előtti várólista-adat

A napokban az Economx írta meg először, hogy április 1-től új várólista-protokollt vezetnek be a csípő-és térdprotézis műtéteknél. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) lapunkkal azt közölte, az új protokollal az a céljuk, hogy a pandémia előtti vagyis a 2019-es évi kedvező várakozási időket elérjék. Akkor az összes várólistán 28 ezer beteg volt, idén március elején pedig 32 300 beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra 60 napon túl a hazai államilag finanszírozott ellátórendszerben.

A Belügyminisztérium azt írta, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) közreadta az Ortopédiai Szakmai Tagozat nagy tekintélyű és nemzetközi szinten is elismert orvosai által kialakított várólista-protokollt, amely elsődleges célja az egyenlő hozzáférés biztosítása a betegek számára.

Az új protokoll – a nemzetközi gyakorlatot alapul véve – szakmai ajánlásokat fogalmaz meg a betegek ellátásával kapcsolatosan, egyértelmű útmutatást ad a várólistát kezelő szakszemélyzet részére, hogy konzisztens, szabványos, szakmai alapú, a betegeket támogató, transzparens szemléletben ütemezzék az ellátások igénybevételét. A várólista protokoll a 2024 májusában megjelent és jelenleg is hatályos egészségügyi szakmai irányelv alapján készült.

Kapcsolódó

Diszkriminatív pontok

Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke szerint a csípő- és térdprotézis műtétek új várólista-protokolljának annyi az előnye, hogy leírták a szabályokat, ám azzal kiszorítanak betegcsoportokat, mondta a Népszavának. A főorvos diszkriminatívnak tartja a túlsúlyos, kövér emberek ellátásával kapcsolatos részt. Ugyanis az április elsejétől hatályos eljárásrend szerint a 35-40 feletti testtömeg indexszel (BMI) élő embereket már nem lehet megoperálni míg le nem fogynak.

Hegedűs Zsolt hozzátette: nem lenne meglepődve, ha a magánegészségügyi intézmények hamarosan olyan hirdetéseket adnának fel, miszerint ők vállalják a kövér emberek csípőprotézis beültetését is.

A  Belügyminisztérium szerint a túlsúly eddig is az ideiglenes műtéti ellenjavallatok között szerepelt, az új protokoll minden beteg érdekében egységes szabályozást és keretrendszert fektet le. A szabályozás alapelvei azokat a betegeket védik, akiknél egészségkárosodást okozhat az adott műtét elvégzése. Minden beteget egyénileg kell vizsgálni, a protokoll egy egységes szerkezetű ajánlás, amelytől – az egyéni szempontokat és állapotot figyelembe véve – a beteg érdekében el lehet térni.

Azok a betegek, akik a várólistaigény elbírálásakor a műtéti feltételeknek megfelelnek, a várólista rendszerben várakozó betegként szerepelnek.

Akik olyan ideiglenes ellenjavallattal rendelkeznek, amely fennállásának időtartama alatt az ellátás nem lehetséges, szintén várakozó betegként kell hogy szerepeljenek, függetlenül az ideiglenes akadályozó tényezőktől. 

A részletes szabályok azt is meghatározzák, hogy az ideiglenes akadályozó szakmai kritérium megszűnését követően a lehető legkorábban el kell végezni a műtétet, vagyis ilyen esetekben már nem kell a betegeknek újbóli várakozási idővel számolni, írta az egészségügyért is felelős tárca az MTI-nek küldött közleményében.