Egy 2023-as felmérés szerint a válaszadók 96 százaléka legalább egyszer az életében látogatott már el olyan helyre, amit filmben vagy tévében látott. Ennek a típusú utazásnak neve is van: filmturizmus. Millió és egy olyan helyre szervezhetjük meg a következő kiruccanásunkat, amivel úgy érezhetjük, a kedvenc filmjeink, sorozataink színfalai közé csöppentünk. Azonban van egy széria, ami az utóbbi négy évben a csúcsra járatta ennek a kulturális konzumerizmusnak a műfaját. Ez pedig nem más, mint A Fehér Lótusz, aminek elsöprő sikere nemcsak a streamingversenyben, de a turizmusban is soha nem látott mértékeket öltött.
Mert lehet, hogy a szintén HBO égisze alatt készült Trónok harca 38 százalékkal megdobta Horvátország és Dubrovnik látogatottságát (elvégre ott forgatták a Királyvárban játszódó jeleneteket), még ez is elenyésző ahhoz az óriási érdeklődéshez képest, amit A Fehér Lótusz volt képes generálni.
A sorozat minden évadában más és más luxusnyaralásra viszi a nézőit – és a gazdag, elkényeztetett, egytől egyig problematikus karaktereit –, gyönyörű képeket, lélegzetelállító helyszíneket és legfőképpen szállodákat mutat be (A Fehér Lótusz minden szezonját egy-egy Four Seasons Hotelben forgatták) olyan vonzó módon, hogy az embernek viszketni kezd a tenyere, hogy repjegy- és szállásfoglaló oldalakat kezdjen böngészni. Azonban nem egyszerű városnézésekre, túrázásokra invitál minket a széria, hanem kifejezetten a luxusutazást (a most futó, harmadik évadban ennél is specifikusabban: a wellness-turizmust) propagálja egzotikus, exkluzív helyszíneken. Mike White egyedülálló sorozatának hatására tehát az utazás ezen ága is fellendült, éppen ezért a filmturizmus műfajában egyedi jelenséget a produkció után Fehér Lótusz-hatásnak hívják.
Jelenet A Fehér Lótusz 3. évadából (Fotó: HBO)
Hiszen hiába leplezi le White minden egyes évad első perceiben, hogy a paradicsomnak tűnő lokáción borzalmak várják a vendégeket (az első szezonban a repülőből egy koporsót hoznak le; a másodikban a tengerben fedeznek fel egy hullát; a harmadikban lövések dördülnek és hullazsákokról suttognak), valójában mindenki a Fehér Lótuszban akar megszállni.
Mi is.
Az első Fehér Lótusz, Hawaii Wailea városnegyedében található Four Seasons Resort Maui arról számolt be, hogy 425 százalékkal többen kerestek rá a weboldalukra a sorozat debütálása után, és 386 (!) százalékkal többen tudakolták meg, van-e szabad szobájuk. Nem nagyon volt.
Ahogy a szicíliai Taorminában lévő Four Seasons San Domenico Palace-ban sem: A Fehér Lótusz második évadának elkészítését követő fél évben abszolút teltházzal működött, és azóta is csak úgy özönlenek a Fehér Lótusz-élményt kergető turisták. Amint bejelentették, hogy a széria harmadik szezonját Thaiföldön fogják forgatni, a világon mindenki repjegyeket (a Finnair heti egy plusz járatot volt kénytelen indítani Phuketre) és szállást kezdett el nézegetni (a Hotels.com 40 százalékos növekedésről számolt be a Koh Samui Four Seasons Hotel iránt).
Fotó: Four Seasons Koh Samui
A magyarok is keresik
A Fehér Lótusz-hatás alól a magyarok sem kivételek. A Kiwi.com felmérése kimutatta, hogy az új évad premierje után „42 százalékkal több magyar keresett rá a Kiwi.com-on thaiföldi úti célra, mint tavaly ugyanekkor, sőt, a heti premierek időpontjában kiugrások láthatóak a keresési görbén. A legnagyobb növekedést a keresésekben Phuket érte el februárban, ide 80 százalékkal több magyar keresett repjegyet, mint tavaly. Ezt követi a sorozat nagy részének helyt adó Ko Samui, amire idén 61 százalékkal többen kattintottak. Bangkok 30 százalékkal népszerűbb, mint tavaly.”
Egyébként maga a Four Seasons szállodalánc is érzékeli A Fehér Lótusz által kiváltott elemi érdeklődést, sőt tudatosan használják a sorozat által generált fokozott figyelmet. „Tudjuk, hogy a megfelelő sorozattal, a hotel megfelelő ábrázolásával, az hatalmas hatással lesz üzletre, és ez a lehető legjobb PR, amit alkalmazhatunk – nyilatkozta az Los Angeles Times-nak, Marc Speichert, a luxushotel-lánc ügyvezető alelnöke és kereskedelmi vezérigazgatója. – Mindenki tudja, hogy a produkció puszta fikció, a Fehér Lótusz nem konkrétan a Four Seasons. Csak mi adjuk a sorozat hátterét. A PR abban rejlik, hogy a sorozat megmutatja, milyen lenyűgözőek a szállodáink.”
Fotó: Anantara Mai Khao Phuket
A Fehér Lótusz-hatás sötét oldala
Valóban zseniális marketingfogás a Fehér Lótusz-hatás, azonban nem könyvelhetjük el puszta ütős ötletként. Mert ahogy Mike White szépen lassan felfejti a pompát és fényűzést, hogy fekete sárként bugyogjon ki alóla minden csúnya kis titok, árulás, ármány és halál, éppúgy rábukkanhatunk a Fehér Lótusz-hatás árnyoldalára is. És nem is kell hozzá túl mélyre ásnunk.
Hawaii, Szicília és Thaiföld is megérezte a sorozat erejét: fellendült a turizmus, özönlöttek a látogatók online és offline egyaránt – de ez vajon az úti céloknak vagy az ottani nagyvállalatoknak kedvez inkább? Mert hát lehet, hogy a turizmus megerősíti a gazdaságot, de a régiók infrastruktúrája és a környezet nem feltétlenül jár jól A Fehér Lótusz és a Four Seasons aranytojást tojó tyúkjával. Amikor ugyanis „egy helyszínen megnövekszik a turisták száma, kezdetben elsősorban a pozitívumok érzékelhetőek, hamarosan azonban negatív hatásai is lehetnek, mint például a helyi ökoszisztéma pusztulása és az infrastruktúra túlterheltsége.
Ezt nevezzük túlturizmusnak
– magyarázta a Temple University turizmus és vendéglátás professzora, Yang Yang.
Jelenet A Fehér Lótusz 3. évadából (Fotó: HBO)
Hawaii a túlturizmus rombolását már jóval a Fehér Lótusz-hatás előtt elkezdte megérezni: egy 2006-os tanulmány szerint az állam növény- és állattartományának 60 százalékát a kihalás fenyegeti az utazásipar terjeszkedése miatti erdőirtástól. A népszerű városokban megnövekedett idegenforgalom következményeképpen a különböző ösvényeken, tengerpartokon a légszennyezés is egyre csak nő, ami pedig nemcsak a természetet, de a helyi lakosokat is veszélyezteti. Az őslakos kultúra szintén megsínyli a túlturizmus hatásait: a turisták egyre inkább kiszorítják a helyieket, így nemcsak a nyelvük és hagyományaik kopnak ki, de gyakran a megélhetésük is veszélybe kerül.
A látogatók által megrohamozott thaiföldi Koh Samui sziget, ahol A Fehér Lótusz harmadik évada forgott, szintén a túlturizmus áldozatává vált. Több negatív környezeti következménye lett, úgy mint:
- a megszaporodott luxus spa hotelek és golfpályák kimerítik a sziget vízellátmányát – egy helyi lakos mindössze 150 liter vizet fogyaszt naponta, ehhez képest egy luxushotel lakója közel 1500 litert;
- a hangos motorcsónakok és tengerparti bulik elijesztik a vízi állatvilágot;
- az épülő új villák földcsuszamlásokat és áradásokat okoznak;
- a hömpölygő turistaáradat fenntarthatatlan mennyiségű szemetet halmoz fel.
Fotó: Four Seasons Koh Samui
Thaiföld láthatóan nem áll készen az ilyen mértékű idegenforgalomra – még úgy sem, hogy 2000-ben már egyszer megszenvedték a filmturizmus túltolását. A Leonardo DiCaprio főszereplésével készült A part hatására vakációzók tömege öntötte el a Maya Bay nevű tengerpartot, minek hatására rendkívül szennyezetté vált a víz és korallzátonyok pusztultak el. Az öblöt ezek után évekig lezárva tartották, és csupán 2022-ben nyitották meg ismét a nyilvánosság számára.
Ha azonban a célállomás nem rendelkezik a megfelelő erőforrásokkal a túlturizmus megfékezésére, akkor az utazóknak kell sokkal tudatosabbnak és figyelmesebbnek lennie. Nézzünk utána, ismerjük meg a helyi szokásokat és kultúrát, amit aztán tartsunk is tiszteletben. A helyi kisvállalkozásokat részesítsük előnyben a nagy konglomerátumok helyett és igyekezzünk minimalizálni a karbonlábnyomunkat. Azaz: ahelyett, hogy elsodorna minket a Fehér Lótusz-hatás luxus-életérzése, igyekezzünk inkább a fenntartható utazás elveit követni, mikor felkeressük a sorozat lenyűgöző lokációit.
