A kutyatartók jelentős része talán egyetért abban, hogy a házikedvenc jóval fontosabb szerepet tölthet be egy család életében a házőrzésnél. Az ELTE Etológia Tanszéke néhány éve egy kutatást is végzett itthon, melyből kiderült, hogy a magyar állattartók 65 százaléka családtagként tekint négylábú kedvencére. Ezt a szoros kapcsolatot azonban sokan kritikával illetik, egyesek szerint pedig a kutyákra "szőrös gyermekként" tekintő nézetek terjedése miatt zuhan vissza drámaian a születésszám a fejlett világban. De valóban kiszorítja a gyermekvállalást a kutyatartás népszerűbbé válása? A tanszék vezetője a Current Directions in Psychological Science című folyóiratban egy merőben új elmélettel állt elő: szerinte is van kapcsolat a kutyatartás és a gyermekvállalás között, de nem úgy, ahogy gondolnánk.
"Sokan érzik úgy, hogy nincs kit gondozniuk"
Egy friss magyarországi felmérés szerint még a szülők között is előfordul, hogy mindenkinél többre értékelik a kutyájukat. A gyermektelenek 19 százaléka, a szülők tizede legalább részben fontosabbnak tartotta kedvencét, mint bármelyik embert. „Egyesek szerint a kutyák az új gyerekek, mások felháborítónak tartják a feltételezést. Ferenc pápa például önzésnek nevezte, hogy gyermektelen emberek kisállatokat kényeztetnek” – vélekedik Kubinyi Enikő, a tanszék vezetője. „Egyes vizsgálatok szerint a kutyatartóknak valóban rosszabb a véleményük az anyaságról, és a kutyás anyák megterhelőbbnek érzik a gyermeknevelést, ami csökkentheti további gyermekvállalási kedvüket. Sőt a kutyák a párkapcsolatoknak is árthatnak. De ez csak az érme egyik oldala” - olvasható az egyetem honlapján.
A kutyatartás a tanszékvezető szerint nemhogy csökkentené, de éppen hogy növeli a gyermekvállalási kedvet. A párok esetében többnyire nem helyettesíti a kutya a gyermeket, sokkal inkább egyfajta "próbagyerekként", előkészítő lépésként tekintenek a házi kedvenceikre. „A gyerekek száma nem azért csökken, mert nő a kutyák száma – magyarázta Kubinyi –, de mindkét jelenség mögött ugyanaz a tendencia áll: a társas hálózatok átalakulása.”
Az etológus szerint a kutyák népszerűsége biológiai evolúciós okokra vezethető vissza, kulturálisan azonban ez a folyamat megszakadt. Elmélete szerint a gondoskodási késztetés és a társas támogatás igénye genetikailag kódolt az emberi viselkedésben, de túlfutott a társállatok felé, mert az emberi kapcsolatok gyakran sérültek vagy hiányoznak. „Például a magyar felnőttek közel 90 százaléka nem gondoskodik kisgyerekekről hetente egy órát sem, holott az emberek az evolúció során az úgynevezett együttműködő utódgondozáshoz alkalmazkodtak, vagyis a gyermeknevelési feladatokat megosztották a közösségen belül. De a modern társadalmakban felbomlottak ezek a közösségek. Ezért sokan érzik úgy, hogy nem kapnak támogatást a gyerekek gondozásához, vagy éppen nincs kit gondozniuk. Másokat sok fájdalom ért emberi kapcsolataikban, és a kutya vigaszt, feltétel nélküli szeretetet nyújt nekik” - hangsúlyozta a tanszékvezető. Kultúránk is támogatja ezt a folyamatot, vagyis hogy a gondozás iránti igényünket a kutyatartás irányába fordítsuk. Vicces mémek születnek erről, az üzletekben is egyre több az állatokra szabott kis ruha és dekoratív kiegészítő, sokan a kutyájuk anyjaként vagy apjaként hivatkoznak magukra.
Az állatok egészségére is veszélyes, ha gyermeket akarunk faragni belőlük
Már az állatok küllemén is nyomon követhető az, hogy családtagként tekintünk rájuk, hiszen az a tenyésztésüket is alapvetően befolyásolja. A kis termetű, rövid orrú fajták az emberi csecsemőkre hasonlítanak – ezért is válhattak rendkívül népszerűvé. Ezek az „aranyos” tulajdonságok ösztönös gondoskodásra késztetik az embert, ugyanakkor e tulajdonságokkal sok egészségügyi probléma is együtt jár. A rövid orr miatt nehezebben kapnak levegőt, a rövid lábaik miatt ízületi problémáik lehetnek, a természetellenes tenyésztési elvek az állat életét is lerövidítik és nehezebbé teszik.
„A kutyatartás átalakuló szerepe arra utal, hogy a nyugati társadalmakban élő emberek a gondoskodás és a társas támogatás hatalmas hiányát érzik, és ezt részben a kutyákkal, de macskákkal is pótolják” - vélekedik az etológus. „Vagyis meg kell erősítenünk a családi szociális támogatórendszereket, és csökkentenünk kell a társadalmi elszigeteltséget. A kutyatartás nagyszerű dolog, ha összeköti az embereket, nem pedig elválasztja őket.”
Te mindent tudsz a kutyádra leselkedő veszélyekről? Teszteld le!
Legjobban: