„Munkánk elvesztése súlyosan károsíthatja mind fizikai, mind mentális egészségünket, különösen akkor, ha eleve katasztrófaként tekintünk a helyzetre, nem csak átmeneti nehézségként” – írja a The Conversation oldalán Jeffrey Anvari-Clark, az Észak-dakotai Egyetem kutatója, a szociális munka professzora. Mint azt kifejti, kétségtelen, hogy állásunk elvesztéséből számos probléma származhat. Elvégre mégiscsak elesünk addigi stabil bevételi forrásunktól, ezáltal kénytelenek leszünk megtakarításainkhoz nyúlni. Mindez aztán elvezethet akár odáig, hogy nem leszünk képesek fizetni albérletünk díját, törleszteni hiteleinket, vagy általában véve fenntartani a korábban megszokott életszínvonalunkat. Ezzel együtt a területen lefolytatott kutatások azt mutatják, hogy a tényleges anyagi körülményeknél is több kárt okozhat az, amilyennek pénzügyi helyzetünket érzékeljük és értékeljük.
Fontos, hogyan éljük meg a munkahely elvesztését
Vannak, akik egy ilyen élethelyzetben is viszonylag nyugodtak tudnak maradni, és úgy fogják fel a történteket, hogy csupán átmeneti visszalépés történt az életükben, semmi több. Mások viszont valódi katasztrófaként élhetik meg, hogy munkahely nélkül maradtak, ami aztán az így fellépő stressz révén súlyos egészségügyi problémákba torkollhat. „Az ilyesfajta nézőpontbeli eltérések gyakran bizonyulnak meghatározónak abban, hogy egy munkanélkülivé váló személy kénytelen lesz-e jelentős egészségügyi gondokkal szembenézni, vagy hasonló mértékű anyagi visszaesést átélni” – summáz Anvari-Clark. A kutató egy 2023-ban megjelent, Theda Rose-zal közösen jegyzett tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy a bevételkieséshez való hozzáállásunk mintegy 20-szor nagyobb súllyal esik latba e téren, mint maga a pénzügyi helyzet változása.
A tanulmány elkészítéséhez több mint 27 ezer amerikai felnőtt körében végeztek kérdőíves felmérést. Az így kapott adatokat aztán komplex statisztikai módszerekkel elemezték. Arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző pénzügyi tényezők hogyan befolyásolták a résztvevők egészségét és pénzügyi döntéshozatalait. Az elemzésből végül kirajzolódott, hogy ha két ember jövedelme azonos mértékben csökken is, pszichológiai és fizikai reakcióik rendkívül eltérőek lehetnek, függően attól, hogy hogyan fogják fel a bekövetkezett változást.
Anvari-Clark szerint a területen zajlott korábbi kutatások jellemzően egyetlen konkrét fogalomhoz kötötték a pénzügyi bizonytalanság jelenségét. Például azt értették alatta, hogy képes-e az érintett egy bizonyos összeget kifizetni vészhelyzet esetén, vagy inkább arra fókuszáltak, hogy milyen érzések kavarognak benne az adott helyzetben, mennyire tölti ki a napjait az anyagiak miatti aggódás. Anvari-Clark és Rose egyesítette ezt a két szempontot, kimutatva, hogy mindkettő egyaránt kihatással lehet az ember egészségére és viselkedésére. A többi között felfedezték például, hogy a jövedelem csökkenése meglepő módon sokkal több aggodalmat kelt az érintettekben, mint az a puszta tény, hogy nem képesek kifizetni a számláikat. A pénzügyi nehézségek okozta stressz pedig közel sem csak pszichológiai probléma – olyan fiziológiai változásokhoz vezethet, mint akár a vérnyomás emelkedése, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi kockázatot hordoznak magukban.
A munkanélküliség egészségügyi következményei
Ami a mentális oldalt illeti, a munkahely elvesztése szorongáshoz, depresszióhoz és az önbecsülés csökkenéséhez vezethet. Egy 2017-es tanulmányból ugyan ismert, hogy azoknál, akik eleve sok pénzügyi kihívással néznek szembe életük során, de nem stresszelnek emiatt sokat, éppúgy ritkábban alakul ki depresszió, mint azoknál, akik nem küzdenek semmilyen pénzügyi problémával. Ezzel együtt egy 2013-ban megjelent tudományos elemzés egyértelmű kapcsolatot talált az adósságok és olyan mentális egészségügyi problémák között, mint a depresszió és akár az öngyilkossági kísérlet.
Az érem másik fele a fizikai egészség. Mint azt Anvari-Clark írja, a munkahely elvesztése kétféle főbb úton károsíthatja a szervezetet. Először is a pénzügyi aggodalmakból táplálkozó stressz követlenül gyakorolhat hatást az emberi testre – például az említett vérnyomás-emelkedés révén. Hasonlóképpen fokozhatja a hát- és derékfájdalmak kialakulása, vagy éppen az elhízás rizikóját is. A másik potenciális veszély pedig abban rejlik, hogy amikor pénz szűkében vannak, sokan úgy próbálnak meg spórolni, hogy nem fordulnak orvoshoz, nem váltják ki gyógyszereiket. Ha ugyanis a lakhatási, étkezési és egészségügyi kiadások között kell választani, akkor utóbbiak bizony gyakran a prioritási lista végére kerülnek.
Érdemes szót ejteni arról is, hogy a munkahelyvesztést sokan egészségtelen megküzdési módszerekkel igyekeznek feldolgozni: alkohollal, dohányzással, akár egyéb tudatmódosító szerekkel. Nyilvánvaló, hogy ezek nemcsak az eleve szűk pénztárcát terhelik meg, tovább fokozva a pénzügyi terheket, de az egészségre nézve is károsak. Szintén jelentős veszélyt rejt, hogy a házasságok és kapcsolatok is megszenvedhetik az anyagi gondokat. Könnyen meggyengítheti a kötelékeket, ha túl gyakran és túl sokat kell kölcsönkérnünk ismerőseinktől, családtagjainktól, akárcsak az, ha a stressz miatt sokat veszekszünk párunkkal.
Te mindent tudsz a kutyádra leselkedő veszélyekről? Teszteld le!
Így kezelheted jól a munkanélküliséget
A kutató szerint sokak számára segít megküzdeni munkahelyük elvesztésével, ha el tudnak sajátítani néhány egyszerű, konstruktív megküzdési módot. Fontos például, hogy ne maradjunk magunkra a gondokkal. Merjünk beszélni a nehézségekről barátainkkal, szeretteinkkel, mert ez segíthet megóvni egészségünket, amíg kiutat nem találunk a kedvezőtlen élethelyzetből. Szintén hasznos, ha addig is, amíg új állást keresünk, igyekszünk időt szentelni ismeretségeink ápolására. Keressük fel korábbi kollégáinkat, csatlakozzunk szakmai csoportokhoz, akár vegyünk részt olyan eseményeken, amelyek a karrierünkhöz kapcsolódnak. Ezenkívül bátran próbálkozzunk az önkénteskedéssel is: nemcsak meglévő képességeinket tarthatjuk így élesen és bővíthetjük, de új ismeretségekhez, akár egy új álláshoz is juthatunk általa.
Ugyancsak jó lehetőség ez az időszak arra, hogy elindítsunk vagy bővítsünk egy mellékes jövedelemforrást, akár egy kisvállalkozást. Ezáltal egyrészt némi bevételhez juthatunk, másrészt erősítheti bennünk azt az érzést, hogy magunk irányítjuk az életünket. Nem mellesleg módot kínál arra, hogy produktívnak érezzük magunkat addig is, amíg egyre-másra adjuk be az önéletrajzunkat különböző álláshirdetésekre.
Végezetül kulcsfontosságú, hogy gondoskodjunk magunkról, ragaszkodjunk az egészséges életmód alapjaihoz. A rendszeres testmozgás például igazoltan csökkenti a stresszt, a mennyiségében és minőségében is megfelelő alvás javítja a kognitív funkciókat, míg az aktív társasági élet érzelmi támogatást biztosít. „Az egészséges szokások megőrzése mindig fontos. Kihívásokkal teli időkben pedig ezek óvhatják meg mentális és fizikai egészséged. A havi bér elvesztése elég nehéz ügy. Ha viszont az egészséged is rámegy, az még rosszabb” – hangsúlyozza Anvari-Clark.
Legjobban: