Fél évszázad után honnan jött ez a vírus?

Nem tudjuk.

Meg fogjuk valaha tudni?

Nem tudjuk, a nyomozás pedig gőzerővel folyik. Volt Pakisztánban ilyen vírus, de már annyira régen, ez nem valószínű. Igen sokféle lehetőség van a vírus behurcolására. Valószínűleg valami emberi mulasztás történhetett, zárt telepeken tartják az állatokat, és vagy a fekete-fehér öltözőn keresztül még bejött valaki, nem megfelelően, hogy ki volt ez, és honnan jött, nem tudjuk, lehet találgatni, de nem tudjuk. Amit majd meg lehet tudni, az a vírus pontos típusát. Ennek a vírusnak nagyon sok típusa és szubtípusa van, hogy esetlegesen ez a szubtípus máshol a környező országokban hol volt, akkor már közelebb jutunk hozzá. Az biztos, hogy a jelenlegi Magyarországon lévő száj- és körömfájás vírustípus megegyezik a szlovákiaival.

Németországival is megegyezik?

Azzal viszont nem. Az már bebizonyosodott, hogy amikor Németországban a bivalyok megfertőződtek, az egy egészen más típusú vírus volt.

Az ilyen járványok történetében volt már szándékosság, szabotázs? Amikor fogalmazunk egyértelműen, direkt károkozás szándékával csinált ilyet valaki?

Én nem tudok róla, de biztos, hogy fel kell erre készülnünk, amit úgy nevezünk, hogy bioterrorizmus. A bioterrorizmus óriási problémát vethet fel a jövőben, mert ha egy New York-i toronynak nekivezethetnek repülőgépet, nagyon egyszerű esetleg bedobni egy vírussal teli ampullát egy ilyen telepre, vagy bejuttatni egy országban, csak akár egy bakanccsal, ameéy vírussal fertőzött. Szerencsére még ilyen nem volt.

A Covid esetében már nemcsak az alufóliasisakos konteóhívők vetették fel, hogy akár laborszökevény vírusok is lehetnek. Ez is lehet olyan?

Ezt én kizártnak tartom.

Mennyire veszélyes ez a vírus? Hogyan terjed?

Nagyon veszélyes. A vírust ezért is nevezik ragadós száj- és körömfájásnak, mert annyira ragályos. A tünetek megjelenése előtt, a fertőződést követően 6-8 órán belül már üríti az állat a vírust, mégpedig nagy mennyiségben. És csak ezután jelennek meg az első tünetek, amelyek étvágytalansággal, bágyadtsággal, levertséggel, majd lázzal járnak. Majd megjelennek a tipikus száj- és körömfájásra jellemző tünetek, amelyek két-három nap után vehetők észre, a szájnyálkahártyán, a nyelven, a szutyakon, az orr-ajaki tájékon hólyagok, amelyek később kimaródnak, és hihetetlen fájdalommal járnak. Sőt a nyelvről leválik a nyálkahártya, ezáltal szabadon maradnak a szövetek, és ugyanez jelenik meg az ujjak között. A szarutok mentén a pataszélen jelennek meg ezek a hólyagok, hiszen a szaruban hosszú ideig túl is él maga a vírus. A tőgyön is megjelenhetnek. Borzalmas fájdalommal is jár az állatnak. Nagyon könnyen tud terjedni, többek között mindenféle ragályfogó tárggyal. Az élelmiszerrel, különösen hússal, hústermékkel, hosszú ideig megmarad a fertőzőképessége, és sajnos még a széllel is, sőt a vízzel is tovaterjedhet. Leírtak olyan eseteket, hogy 50-100 kilométerre is elvitte a szél a porhoz tapadó nyálat és más telepeket megfertőzött.

A haszonállatok és a vadállatok közül mely fajtákra veszélyes és melyekre nem?

Valamennyi páros súlyú patás állatra veszélyes. A tüneteket leggyorsabban a szarvasmarha mutatja, úgy is hívjuk, hogy indikátorállat. A sertés multiplikátor állat, mert abban még gyorsabban szaporodik, és óriási mennyiségben üríti a vírust. A juh az meg inkább átvészelő, ott nem nagyon lehet észrevenni a tüneteket, viszont sokáig vírushordozó maradhat. Valamennyi vadon élő, párosujjú állatra is veszélyes, de még egyes rágcsálókra, például a sündisznóra is, sőt kutyára, még emberre is ráterjedhet, de ez nem okoz semmiféle közegészségi veszélyt, enyhe tünetekkel járhat.

Maradjunk még a terjedésnél, mi lesz, ha ez a vírus bekerül a vadállományba?

Ennek beláthatatlan következményei lehetnek, ebbe én bele sem merek gondolni, mert a vadállomány kontrollálhatatlanná válik. A vadállományt nem tudjuk teljesen kiirtani az adott területről, mert most egy telepet körbezárnak, az adott telepet teljes egészében felszámolják, az ott lévő állatokat leölik, és majd ezt követően fertőtlenítik, és bizonyos idő elteltével lehet majd újratelepíteni. A vadállatokat nem tudjuk körbezárni. Elkezdjük vadászni? Az első puskalövésre tovább megy, és viheti a betegséget, igen nagy nehézséget okozna, ha ez a vadállományba is kijutna.

Bármilyen módon megelőzhető a ragadós száj- és körömfájás?

Igen.

Hogyan?

Ha betartunk minden szabályt. És ha a telepek zártságát biztosítjuk. Amikor odamegy a sofőr, nemcsak az autóját fertőtlenítik le, hanem őt is, esetleg nem dobja ki a szendvicsét, amit evett az adott telepen. Ha a szabályokat, a követelményeket betartjuk, igen nagy valószínűséggel nem fog a járvány kitörni. És most erre törekszünk, hogy ne terjedjen tovább az országban, hanem elszigeteljük erre az adott területre.

Olyan védőoltás, ami magát a megbetegedést, a megfertőződést megelőzi, nincs?

Olyan nincsen. Olyan van, hogy az állatokat beoltják, és ezek az állatok, ha elkapták a vírust, mivel ellenanyagot termelnek, sokkal kevesebb vírust fognak üríteni. A kisbajcsi telepen még nem volt vakcinázás, most már a levéli telepen, vagy épp a darnózseli vagy a dunakiliti telepen vakcináznak. A levéli telepen valamennyi állatot már leölték. Most a dunakiliti és a darnózseli telepen a vakcinázás megtörtént. Miért a vakcinázás? Hogy a vírusürítést addig is csökkentsék, minél kevesebb vírus ürüljön, minél kisebb legyen annak a lehetősége, hogy akár ragályfogó tárggyal, akár széllel elvigyék. Nagyon lényeges a leölt állatoknak a fertőtlenített, zárt konténerekbe való szállítása.

Milyen ennek a betegségnek a lefolyása? Lehet-e enyhíteni a tüneteket, és mi lesz az állatokkal, amelyek, ha nem ölik le őket, meggyógyulnak?

A tüneteket enyhíteni nem lehet, mert az, hogy kilép a szarutokból, leválik a nyálkahártya, annyira gyorsan történik meg, hogy még tüneti kezelést se tudunk, a fájdalmat enyhíteni. Nem is cél, és Európában tilos is: előre vakcinázni az Európai Unió területén tilos. Ha átesnek az állatok a fertőzésen, nagy a mortalitás, amelyek pedig átvészelik, azokkal az állatokkal gazdaságosan termelni képtelenség. Itt gazdasági haszonállatokról van szó, hasznot hozó gazdasági élelmiszer-termelő állatok csontsovánnyá fogynak. Azokban az országokban, például Afrikában, Közel-Keleten, ahol ez endémiásan jelen van, tehát állandóan jelen van a vírus, vakcináznak is, de Európában ez tilos. Miért tilos? Mert az élelmiszerkereskedelmet megbénítja, mindenféle behozatal és kivitel tilos lenne abban a pillanatban. Jelen pillanatban például mi az Európai Unión belül szállíthatunk, exportálhatunk húst, szarvasmarhát is, bárányt is, kivéve azt a területet, ami védőkörzet, onnan nem lehet kivinni semmiféle állati terméket. Ott helyben, ha lehetséges, a helyi vágóhidakon kell minél inkább gyéríteni az állományt. Ezek felhasználhatók ott helyben, de kivinni már nem szabad.

Miért kell leölni az egészséges állatokat is, ha egyetlen egy fertőzött van közöttük? Miért nem lehet a beteg állatokat elkülöníteni, karanténba rakni és ott felszámolni azokat, hogy a többi megmaradjon?

A gyorsaság nagyon fontos. Nem tudjuk megtenni. Amikor már megjelennek a tünetek, és ezt laboratóriumi, nagy biobiztonsággal rendelkező laboratóriumban meghatározták, hogy ez gondoljunk bele, megfertőződött az állat, az első tüneteket, hogy bágyadtság étrendjét jelzik, addigra már rég üríti a vírust az egész ott lévő, istállóban lévő valamennyi állomány megfertőződött. Eltelik három nap, mutatja a tüneteket. Megjelennek az első tünetek, ekkor gondolhat az állatorvos arra, hogy kérem, laborvizsgálatot kérek. Megkérik a laborvizsgálat, az hat óra alatt készen van. Hat óra múlva tudjuk azt mondani, hogy igen, itt bejelentési kötelezettségre tartozik, mert ez bejelentési kötelezettség, és meg kell hozni a szükséges rendszabályokat. Tehát ez alatt az idő alatt az adott állomány amiatt együtt van, együtt mozog, együtt ér, ez mind megfertőződik, ha onnan azt próbálnánk átvészeltetni, nincs rá mód, jogszabály nem engedi, európai uniós jogszabály nem engedi.

Ezért nem lehet példálózni az 1973-as magyarországi ragadós száj- és körömfájás-járvány idején alkalmazott módszerekkel? Állattartó körökben mindenhonnan kapkodják elő a régi híradásokat, hogy akkor nem öltek le egész állományokat, karantént alkalmaztak, kisebb gazdasági kára keletkezett az egyes állattartóknak.

Ez pontosan így van, kisebb gazdasági kár keletkezhetett akkor, de akkor egész más viszonyok voltak a '64-es nagy járványnál, a '73-as járványnál is, hiszen a XX. századnak a második felében rendszeresen jött elő egész Európában a járvány. Az utolsó nagy járvány Európában Angliában volt 2001-ben, hatmillió állatot öltek le, kétmillió tonnányi haszonállatot földeltek el egy arra kijelölt régi reptéren. Megszűnt a turizmus akkor Angliában, nem voltak koncertek, sportesemények, sőt még a parlamenti választásokat is elhalasztották, hogy ne legyen embermozgás, lehetőleg minimalizálják azt, hogy tovább szállítsák a vírust. Ha Magyarországon elkezdenénk vakcinázni, abban a pillanatban egyetlenegy országba mi terméket ki nem vihetnénk. Még a turizmusunk is veszélybe kerülne, mert ide se jönnének, és mi se nagyon mehetnénk külföldre. A '64-es járvány idején a katonaság, a rendőrség és a munkásőrség zárta körbe az egyes városokat. Erre családi példát tudok mondani. A nővéremnek akkor volt az esküvője, a sógorom Csornán lakott, és Csorna körbe volt véve, és ő a Hanság-csatorna mellett átszökött, és úgy ment el Mosonmagyaróvárra, hogy el tudja venni feleségül a nővéremet.

A '73-as járvány idején, ha jól számolom, ön pont egyetemi hallgató volt.

Akkor voltam elsőéves hallgató.

Részt is vett az akkori járvány elleni védekezésben?

Akkor már felszámolás volt. Akkor egész más viszonyok voltak Európa-szerte, mások voltak a szabályok. Ha mi az unióhoz akarunk tartozni, sok mindenbe szeretnénk oda tartozni, akkor úgy gondolom, ezen a területen is az uniós szabályokat követnünk kell.

Az állattartók internetszerte ezt kérdezik, hogy miért nem lehet karantén. Az egyszerű válasz az, hogy unió?

Igen, nyugodtan mondhatom azt, hogy uniós jogszabályok nem teszik lehetővé ezt. Lehetne, de abban a pillanatban sokkal, de sokkal nagyobb lenne a gazdasági kár, mert Magyarországról évekre megszűnne az exportlehetőség. Dél-Koreában, Japánban egy évig, ha megszűnik minden járvány, akkor is még egy évig nem fogunk tudni exportálni. Ázsiában megszűnt a felvevőpiacunk, és azért még egyet ne felejtsünk el, hogy abban az időben még a Szovjetunió fölvett mindent.

Nem foglalkoztak azzal, hogy itt járvány volt?

Nem nagyon foglalkoztak olyan mértékben, mert ott is dúlt a járvány, és mi azért konzervben nagyon sok mindent a Szovjetunióba tudtunk szállítani, mindent el tudtunk adni.

A '73-as és a mostani helyzet abban is különbözik, hogy akkor kisebb gazdaságok voltak, és sok háztáji gazdaság volt, most pedig óriási szarvasmarhatelepek vannak, otthon állatot meg már szinte vidéken sem tart senki. Ennek milyen hatása van a mostani járvány elleni védekezésre?

Ez tulajdonképpen könnyíti is a helyzetet, mert akkor egy-egy faluban nagyon sok sertést tartottak. Ma egy-egy faluban tartanak egy-egy háznál kettő-három-négy disznót esetleg, szarvasmarhát szinte egyáltalán nem tartanak. Azért a hetvenes években még a háztáji állományban szinte minden háznál ott volt a sertés vagy a birka, vagy a szarvasmarha. Nagy volt a fertőzési kockázat, sokkal nehezebb volt izolálni, mint most.

A hatóság most nem kötelezi a háztáji gazdaságokat, de erősen javasolja, hogy öljék le a saját állataikat, amelyek fogékonyak erre a betegségre.

Így van.

Azoknak a húsát fel szabad használni ilyenkor?

A fertőzött telep körül van egy tíz kilométeres védőkörzet, és ott lenne szerencsés minél inkább gyéríteni az állatokat. Ezt nagyon nehéz azért megtenni, mert mit csinálnánk ezzel a sok hússal, ez teljesen érthetően a gazdáknak gondot jelent. De ezt javasolják, nem kötelező. Reméljük, nem is lesz kötelező, én bízok benne optimistaként, hogy sikerül a járványt megfékezni és helyhez kötni.

Hogyan történik egy állomány kiirtása?

Siralmas látvány. Nagyon szabályozottan történik. Hentesek végzik, vágóhídi szakemberek, akik erre vannak kiképezve.

Tehát nem az állatorvos?

Nem, állatorvosi ilyet nem csinál. Az állatorvosnak a feladata az, hogy megfelelően legyen az állat kábítva és fájdalommentesen történjen a kiirtás.Sajnos az állatorvosoknak végig kell nézni ezt, mert ott kell lenni. Gondoljon csak bele, micsoda borzalmas érzés egy állatorvosnak az, aki arra esküszik fel, hogy az állatokat gyógyítja, ehhez asszisztálni, ezt végignézni, az állatok leölését. Nagyon ronda látvány. A kábítást követően az agyvelőt és a gerincvelőt roncsolják szét, így ahogy azonnal a kábítást követően rögtön beáll a halál. Utána daruval emelik be a konténerbe, hiszen egy-egy ilyen állat 6-700 kilogramm. Fontos, hogy ez gyorsan történjen meg, és igen lényeges kiválasztani azt a területet, ahol el lehet temetni, hogy ne legyen magas a talajvízszint, ugyanakkor elég mély legyen, hogy a vadállatok nehogy ki tudják kaparni, és ne tudjon fertőzni.

Rajkán, ahol a levéli tetemeket földelték el, a lakosság nemtetszését nyilvánította.

Ha én laknék ott, én is pontosan ugyanezt tenném, ez teljesen érthető a lakosság részéről.

Miért nem égetik el a tetemeket ott az állattartó telepen, ahol vannak?

Ez egy érdekes és jó kérdés, mert lehetne elégetni a tetemeket. Gondoljon bele, hogy ez mivel járna. Micsoda hihetetlen környezetszennyezéssel egy 700 kilós állatnak az elégetése, ezt szorozzuk be háromezerrel, és annak az a füstfelhő, az a gomolygó füstfelhő, ami szállna falvakon keresztül, a legkeményebb szmog az semmi ahhoz képest, ami így keletkezne. A szél nem a vírust vinné tovább, mert a forró levegőben a vírus megsemmisül, de maga a környezetszennyezés az egy borzasztó nagy kárt okozna. Ezt a felmérések alapján nem lenne célszerű ezt megtenni.

A víruskitörés helyszínének közelében keresnek egy erre alkalmas területet, hogy a szállítással is csökkentsék a vírus terjedését?

Tökéletesen így van. Minél inkább rövidebb távon vigyék a teherautóval, és lehetőség szerint ott, a zárt területen lehetőség szerint jó lenne helyet megtalálni. Nem biztos, hogy ezt mindig meg tudjuk találni, mert senki nem adja oda a földjét erre a célra, ezért állami területeket kell keresni.

A földben a vírus majd ott elpusztul a tetemben?

Egy idő után befülled és tönkremegy.

A földet, a vizet, a növényzetet biztosan nem veszélyeztetik az elásott tetemek?

Biztosan nem. Az a hatóság feladata, hogy ezt megtalálja a megfelelő területet. Ez pont Szigetközben nem könnyű dolog, mert magasan van a talajvíz.

Amikor elviszik a levágott tetemeket egy állattartó telepről, ott magával a teleppel, az épületekkel, mindennel, ami ott van, mit kell csinálni, hogy ott újra munka folyhasson?

Tökéletes fertőtlenítés kell a szabályok betartásával, erre abszolút precíz protokoll van, hogy milyen szerrel, hogyan kell fertőtleníteni. De egy tökéletes fertőtlenítést követően is még hosszú időt kell várni, hogy újra lehessen majd telepíteni.

A fertőzött területeken most legeltetési tilalom van érvényben, a háztáji állatok levágását erősen javasolja a hatóság, a betegségre fogékony állatokat bemutató rendezvényeket országszerte betiltották. Ezek az intézkedések elégségesek ön szerint ahhoz, hogy ez a veszedelmes vírus ne törjön ki Győr-Moson-Sopron vármegyéből?

Bízunk benne. Csak annyit tudok mondani, hogy minél inkább felelősen gondolkodunk, a mozgást minél inkább korlátozzuk lehetőség szerint, mert jelen pillanatban is az ország más területein vannak állatvágások. Itt van a húsvét, itt vannak a húsvéti bárányok, mennek ki Olaszországba, de azért azt is tudni kell, hogy a báránynak például 2500 forint volt kilója. Abban a pillanatban, hogy ez megjelent, a hús ára leesett. Kilónként most 1900 forint. Valószínűnek tartom, hogy bizonyos húsok ára csökkenni fog.

Mi van még a járványvédelmi tarsolyban eszközként, ha az eddigi intézkedések nem válnak be? 2001, Anglia, ott például hogy csinálták?

Úgy, hogy a katonaság ment végig, és házról házra járva az állatokat irtotta ki. És nem volt apelláta, állatorvosok végezték, katonák végezték. És nem szeretnék ebbe belegondolni, mert én úgy gondolom, hogy a magyar állategészségügyi szakemberek, akik állandóan figyelik ezt, még bírják ezt a munkát, bár óriási teher hárul rájuk. 52 éve nem volt ilyen betegség. Nincs olyan állatorvos nagyon, aki látott. Egy-két 85 éves állatorvos kollégánk van, aki látta az akkori betegséget. Hogy néz ki valójában egy ilyen száj- és körömfájásos hólyag. Ezt most látják meg újra az állatorvosaink.

Hogyan reagált az ön által vezetett intézmény, az Állatorvostudományi Egyetem erre a helyzetre, a ragadós száj- és körömfájás újbóli megjelenésére, figyelembe véve azt, hogy tényleg csak a nagyon idős kollégák láttak élőben utoljára ilyet?

Nekünk is van tervünk. Amikor ez bejelentésre került a betegség, én a következő napon létrehoztam a ragadós száj- és körömfájás ellenes bizottságot. Ennek a bizottságnak az elnökéül Süth Miklós doktor, stratégiai rektorhelyettes urat neveztem ki, aki korábban volt országos főállatorvos is, és az élelmiszerlánc-biztonsági tanszékünknek a vezetője. Másnap megkezdtük az oktatását valamennyi hallgatónak, átcsoportosítottuk az órarendet, és mindenki ragadós száj- és körömfájásról hallott előadást. A következő héttől kezdve pedig vittük a hallgatóinkat a farmunkra, hogy megmutassák nekik, hogy pontosan hogy kell az állat száját kinyitni, mit kell megnézni, mire kell figyelni a lábakon, mit kell figyelni a tőgyön, hogy kell szakszerűen vért venni, a vérmintákat kezelni. Nagyon büszkeséggel tudom azt elmondani, hogy meghirdettem a negyed-ötödéves hallgatóknak, hogy önként lehet jelentkezni a helyszíni munkára, és az évfolyamnak jóval több mint fele, 150 hallgató 12 órán belül jelentkezett. Napi váltással vannak ott a hallgató Győr-Sopron-Moson vármegyében, és a 10 kilométeres zárlaton belül az állatokat vizsgálják és segítenek a vérvételben. Nagyon nagy mennyiségű vérmintát vettek. Rendszeresen a vadászok is kötelezve vannak arra, hogy hány vaddisznóból, őzből, szarvasból kell vérmintát gyűjteni, és valamennyi vérmintát a laboratóriumban vizsgálni, hogy azt is kontroll alatt tudjuk tartani. Ugyanakkor bebizonyította ez a járvány is azt, hogy a hatósági állatorvoslást meg kell erősíteni.

Nincs elég hatósági állatorvos?

Nincs elég hatósági állatorvos. Nincs elég olyan állatorvosunk sem, aki gazdasági haszonállattal akar foglalkozni. Kiskutyát, kiscicát szeretnének gyógyítani, és sokkal kevésbé a gazdasági haszonállatokat. De miért?

Nem csinálok úgy, mintha nem tudnám, gondolom, nagyüzemben kis pénzért vagy kis üzemben nagy pénzért dolgozni, az egy elég világos végeredményű egyenlet.

Egyrészt, de nem csak az a gond. Nem is ismerik, azt sem tudják, hogy van gazdasági haszonállat. Nem a budapesti gyerek, a vidéki gyerek se lát ma már szarvasmarhát, meg sertést.

Az sem, aki jelentkezik az Állatorvostudományi Egyetemre?

Hol látott volna? Nagyüzemben tartják az állatokat. Alig-alig van. Ezért hoztam létre egy tangazdaságban, ahol tartunk lovat, szarvasmarhát, juhot, sertést, baromfit, őshonos állatokat is, az úgymond hetesi szolgálatot. Aki bejön hozzánk tanulni, annak az első félévben egy hetet el kell tölteni a lovak mellett. Második félév a birka mellett, a juh mellett, aztán a szarvasmarha, a sertés, a baromfi. Itt nem az a cél, hogy állatorvoslást tanuljon. Az a cél, hogy megismerje az állatot. Az a cél, hogy tudja azt, hogy mit eszik, mit iszik, hogy kell trágyázni, hogy kell gondozni az állatot, egyáltalán megismerni az állatot. Hogy ez egy jó gondolat volt, abban biztos vagyok, mert gólyatáborban megkérdeztem a hallgatókat, hogy hányan szeretnének gazdasági haszonállattal foglalkozni, és föltették 14-en a kezüket, és év végén újra ezt az évfolyamot megkérdeztem, és már 28-an. Nem is ismerték, hogy ebben milyen szép munkaerő ez. Ez az egyik oldal. A másik az, hogy a nagyüzemi telepeken az állatorvosok meg vannak fizetve, aki egy magángazdaságban, ahol ellát háromezer szarvasmarhát, sertést ezrével, ott megvan fizetve, viszont a hatósági állatorvos nincsen megfizetve. Ha elmegy privát praxisba, akkor az ötszörösét meg tudja keresni. Ezért nagyon fontos lenne, működjön hatósági állatorvosi rendszer, ez a járvány rávilágít erre. Nem beszélve arról, hogy ilyen járványokra számítani kell, mert van a ragadós száj- és körömfájás, de nemrég volt, januárban a kiskérődzők pestise, állandóan fennáll a madárinfluenza-járvány. A járvány elfojtásában az állatorvosok mindig is élen jártak. Nem véletlenül a mi tanulmányainkra a koronát két tantárgy teszi fel. Végigtanulják az alaptantárgyakat, de a vége a járványtan, az a csúcs, hiszen a járványos betegségek miatt jött létre maga az állatorvoslás, és a másik az élelmiszerlánc-biztonság. Igen fontos a kisállatoknak az ellátása, de tulajdonképp Európát vagy a világot nagyon nem érdekli, hogy a magyar állatorvos hogy gyógyítja a kiscicát, az érdekli, hogy milyen élelmiszer megy innen ki. Ezért létrehoztuk a Marek József-ösztöndíjat, egy kicsit alacsonyabb pontszámmal is fölveszünk 30 hallgatót évente, az ösztöndíjat az alapítvány fizeti, a hallgatónak pedig alá kell írni, hogy tíz évig vagy hatósági állatorvos lesz, vagy gazdasági haszonállattal fog foglalkozni. Így próbálunk segíteni.

Summa summarum, kell sok állatorvos, a jelenlegi helyzet is ezt bizonyítja?

Igen, és bízom benne, hogy ezt a kormányzat is és mindenki megérti, hogy a hatósági rendszert úgy tudjuk támogatni, hogyha megfelelő életpályamodellt is biztosítunk számukra, és nem fog elmenni magánpraxist nyitni. Az is fontos lenne, hogy ne a fiatal gyerekek menjenek a hatósághoz így, hanem majd azok, akik mögött van élettapasztalat, és sok mindent láttak már.