Az ukránok riogatnak, az oroszok megtámadják Európát?

Ma már nem is kérdéses, hogy Oroszország meg akarja-e támadni Európa többi részét, elég csak megnézni, mennyi erőforrást fektet katonai gépezetébe, az igazi kérdés az, hogy Európa felkészül-e erre vagy sem, jelentette ki az ukrán külügyminiszter Brüsszelben csütörtökön – írja az MTI.

A NATO-Ukrajna Tanács tárgyalását megelőző sajtótájékoztatóján Andrij Szibiha hangsúlyozta: csak úgy lehet erre felkészülni, ha a nyomás fokozódik Moszkvára, és Ukrajna megerősödik. Szibiha szerint Ukrajna már bizonyította, hogy készen áll a békére.

„Elfogadtuk az Egyesült Államok javaslatát egy feltétel nélküli, teljes körű, 30 napos ideiglenes tűzszünetre.”

„Ez a javaslat továbbra is érvényben van. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban ahelyett, hogy elfogadná, követeléseket és feltételeket támaszt” – tette hozzá. A külügyminiszter felhívta a figyelmet: Oroszországnak végre komolyan kellene vennie a béke kérdését, ezért most van itt az idő, hogy a nemzetközi közösség fokozza a nyomást Moszkvára – diplomáciai eszközökkel, de egyúttal elrettentéssel is. „Bár a média jelenleg főként a globális kereskedelmi feszültségekre koncentrál, nem szabad elfelejteni, hogy Európa szívében egy valódi, teljes körű háború zajlik, és Oroszország továbbra is alapvető fenyegetést jelent a kontinensre” – húzta alá.

Szibiha elmondta, hogy a NATO-Ukrajna Tanács ülésének középpontjában Ukrajna és Európa önálló védelmi képességei állnak. Ukrajna a költségvetésének 26 százalékát fordítja védelemre, és védelmi ipara évente több millió drónt gyárt, ami jól mutatja elkötelezettségét a biztonság iránt. Az ország már közel 40 százalékban önellátó, és célja ennek tovább növelése – taglalta. „Az ukrán hadsereg ma Európa legnagyobb szárazföldi hadereje, technológiánk pedig a legmodernebbek közé tartozik. A NATO-nak és Európának kelet felé kell tekintenie – és egy erős, elkötelezett szövetségest kell látnia Ukrajnában” – mutatott rá.

Hozzátette, hogy a találkozón a résztvevők megvitatják, hogyan lehet Oroszországot valódi párbeszédre kényszeríteni, valamint Ukrajna sürgető védelmi szükségleteit, a biztonsági garanciákat és egy hiteles elrettentési csomagot. Az erős és tartós biztonsági garanciák kulcsfontosságúak a békefolyamat sikeréhez, hiszen ezek nélkül fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország újra támad – hangoztatta Andrij Szibiha.

Az ukrán védelmi minisztérium 2025-ben 15 ezer szárazföldi drónt vetne be az oroszok ellen a front legveszélyesebb szakaszain, hogy megóvja a saját katonái életét. A védelmi tárca 2024 második felében hat szerződést írt alá földi drónok szállítására 100 millió ukrán hrivnya értékben, 2025 első negyedévében pedig további 31 szerződést kötöttek 6 milliárd hrivnyáért.

2024 decemberében az ukrán nemzeti gárda 13. dandárja egyszerre több tucat drónt és harci robotot vetett be az oroszok ellen. Egy napon ez az esemény az egyik első teljesen robotizált hadműveletként vonul be a történelembe, azonban egyelőre az ilyen események inkább a kivételek közé tartoznak – írja az Ekonomicsna Pravda, amely megtudta a parancsnokoktól, hogy a robotok hogyan segítenek nekik tucatnyi sebesült evakuálásában, tonnányi rakomány szállításában, orosz állások aláaknázásában és néhány speciális feladat elvégzésében anélkül, hogy a katonák életét kockáztatnák.

A robotizált hadműveletek végrehajtása ugyanakkor nem könnyű feladat, mivel még most sajátítják el az új technológia alkalmazását a harci körülmények között. Jelenleg sem a gyártók, sem a hadsereg nem érti teljesen, hogyan lehet őket a lehető leghatékonyabban használni. Az új típusú fegyvert minden szinten fejlesztik: a harcban, a front műhelyeiben, a védelmi vállalatok műhelyeiben, az önkéntes parancsnokságokon és a kormányhivatalokban is. A fő cél az, hogy az embereket robotokkal váltsák fel a frontvonal legveszélyesebb területein.

Az ukrán védelmi minisztérium az idén azt tervezi, hogy legalább 15 ezer robottal látja el a fronton harcoló katonákat, ami 2024-hez képest többszörös növekedést jelent

– árulta el Hlib Kanyevszkij, a védelmi minisztérium beszerzési osztályának igazgatója.

Érkezik a Harag, amelyet már ki is próbáltak a harctéren

Mind közül kiemelkedik a Ljut, azaz Harag nevet viselő, kerekeken guruló robot, amelyet már kipróbáltak a harcban.

A páncélozott drón egy 7,62 mm-es könnyű géppuskát hordoz. Nemcsak tűztámogatásra vagy önálló csapásmérésre képes, hanem elektrooptikai eszközeivel éjjel-nappal, bármilyen időjárásban képes felderítést végezni. Villanymotor hajtja, így rendkívül csendes a mozgása, míg négy jókora kereke és nagy hasmagassága révén kitűnő a terepjáró képessége. A szerény méretű robotot akár egy kis teherautó rakterében is lehet szállítani.

A kezelője az ellenségtől távol, védett helyről irányíthatja, így nincs közvetlen életveszélyben.

A lap szerint a legfontosabb különbség a földi és a légi drónok között az, hogy sokkal több hasznos terhet tudnak hordozni. Amíg a legnagyobb kopterek néhány tíz kilogrammot képesek csak szállítani, a földi drónok – vagyis a robotok – akár több százat is.

Ennek ellenére Ukrajna nem alkalmazza széles körben ezeket a robotokat – ennek egyik oka, hogy a legtöbb robot technológiailag még nem eléggé kiforrott. A platformnak megbízható összeköttetéssel kell rendelkeznie, mert a terep görbülete vagy más akadályok miatt nagyon könnyű elveszíteni. A robotnak terepjáró képességgel kell rendelkeznie, azaz nem szabad elakadnia a fűben, hóban, homokban és sárban. Ugyanakkor viszonylag olcsónak kell lennie, mert ez egy fogyóeszköz.

A másik ok, hogy a hadsereg még nem tanulta meg, hogyan kell hatékonyan használni őket.

A hadseregnek meg kell értenie a robotok képességeit, és megfelelően kell megterveznie az útvonalakat. Jelenleg a legtöbb egységnek nem volt elég ideje arra, hogy kidolgozza a taktikát és meghatározza, milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük a robotoknak – írta az Ekonomicsna Pravda.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Csernyihivi területet látogatta meg, ahol a tűzszünet lehetőségéről és időpontjáról is beszélt. Donald Trump amerikai elnök már januári beiktatásakor célul tűzte ki, hogy lezárja az orosz–ukrán háborút. A békére irányuló törekvések egyre gyakrabban jelennek meg a vezetők nyilatkozataiban.

Donald Trump amerikai elnök már januárban célul tűzte ki, hogy a beiktatása után száz napon belül lezárja az ukrajnai háborút. Az Egyesült Államok bízik benne, hogy a hadban álló feleknek már április végén sikerül megállapodniuk. A békére irányuló törekvések már a vezetők nyilatkozatban is megjelennek.

Volodimir Zelenszkij csütörtökön a helyi vezetőkkel tartott megbeszélést a Csernyihivi területen, amikor a tűzszünet lehetséges időpontját is szóba hozta – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy már a következő hetekben vagy hónapokban is megegyezhetnek a tűzszünetről.

Hozzátette, hogy a háború lezárása bármikor bekövetkezhet. „Lehet másként is, néha minden egy pillanat alatt történik” – hangsúlyozta.

Volodimir Zelenszkij X közösségi oldalán már sokkal szigorúbban számolt be a csernyihivi látogatásáról. Az ukrán államfő Jahidne falu egyik iskolájában is járt, ahol elmondása szerint az orosz erők majdnem egy hónapon át tartották fogva a helyi lakosokat. Zelenszkij a háború egyik legcinikusabb orosz bűncselekményének nevezte a történteket, kiemelve, hogy soha nem fogják megbocsátani és elfelejteni, amit Oroszország tett.

Növekszik a békére való hajlandóság

Az ukrajnai helyzetről és az eszkaláció elkerüléséről Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök többször is egyeztetett. A Kreml úgy látja, hogy a konfliktus megoldásának kulcsfontosságú feltétele a külföldi katonai segélyek teljes leállítása, és a Kijevnek nyújtott hírszerzési információk megszüntetése. Az amerikai elnök bízik benne, hogy mindkét hadban álló fél tartani fogja magát az ukrajnai háború lezárásról szóló ígéretéhez.

Donald Trump hétfőn újságírói kérdésekre hangsúlyozta, hogy azt akarja látni, hogy Vlagyimir Putyin megállapodik a háború befejezéséről, ami az emberek életét is megkíméli. Az amerikai elnök szerint hetente mintegy 2500 orosz és ukrán katona hal meg a háborúban, aminek szeretne véget vetni. Reményét fejezte ki, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is tartja magát a háború lezárásának szándékához. Az amerikai elnök arra is felkészült, ha valamelyik fél nem mutatna hajlandóságot a béke iránt. Ígéretei szerint ebben az esetben Oroszországnak és Ukrajnának is számolniuk kellene a következményekkel.