Gyengülni kezdett a forint, a befektetők most semmilyen kockázatból nem kérnek
2025. április 4. – 09:42
A forint április 4-én gyengülni kezdett az euróval szemben, és jobban esett a dollárral szemben. Írásunk idején egy euró 404,5 forintot, míg egy dollár 367,6 forintot ért. Frissítés: 13 órakor már 406,6 forintra emelkedett az euróárfolyam.
Mivel ezen a napon a dollár az euróval szemben is erősödött, érthető, hogy a gyengélkedő forint az amerikai devizával szemben esett jobban.
Bár április 4-én egy rosszabb hazai makrogazdasági adat, az ipari termelési adat is megjelent, az esés aligha magyar okokkal magyarázható. A forint gyengülése ugyanis egyáltalán nem lógott ki más feltörekvő devizák esésének trendjéből, sőt az ázsiai, ausztrál, illetve új-zélandi deviza érdemben többet gyengült.
Az ok elsősorban Donald Trump. Azzal, hogy az amerikai elnök vámintézkedéseket jelentett be, a Liberation Day (Felszabadulás Napja) néven elnevezett csomag két nappal előzte meg az egykor itthon is munkaszüneti nappal ünnepelt felszabadulás napját.
A vámbejelentés ugyan elvileg még csak tárgyalási alapként szolgál, vagyis nem végleges, de mindenképpen nőtt a világgazdaságban a bizonytalanság. Ilyenkor visszatérő reakció, hogy a devizapiaci befektetők megijednek, és biztos kikötőkben horgonyoznak le, vagyis dollárt, eurót, svájci frankot vesznek, és mindenből kimennek, amit kockázatosnak tartanak.
Most annyiban volt mégis kicsit más a helyzet, hogy mivel lehetett számítani Trump vámintézkedéseire, az Egyesült Államok kereskedői intenzíven vásároltak ázsiai, latin-amerikai, de európai árukat is, ezzel még egyszer felpörgetve az amerikai külkereskedelmi hiányt és gyengítve a dollárt. A következő időszakban mindenképpen nehéz idők jönnek a világgazdaságra.
Donald Trump az amerikai vámokat vagy az amerikai pénzügyi rendszerből történő kizárást fenyegető eszközként használja.
Ráadásul erőből tárgyal, aki viszonozni merészelné a vámintézkedéseket, további vámokra számíthat. Ilyen környezetben bár az amerikai gazdaságnak sem lesz jó a növekedés megtorpanása, az amerikai infláció elszállása vagy az elnök által annyira kedvelt amerikai energiaexport bevételeinek a csökkentése, vélhetően egykönnyen nem fogja az elnök elismerni azt, hogy milyen negatív hatásai voltak az intézkedéseinek, így elhúzódó negatív hatásokra érdemes felkészülni.
A Reuters ugyanakkor emlékeztet, a hektikus amerikai intézkedések miatt a dollár kezdi elveszíteni a biztonságos deviza imázsát, ami más menekülő instrumentumok, így a japán jen, a svájci frank, de akár az arany vagy a bitcoin szerepének felértékelődéséhez is vezethet. Ha Donald Trump nem próbál az agresszív kommunikáció és a hektikus intézkedések helyett valahogyan bizalmat erősíteni a gazdaságban, annak éppen az amerikai cégek és az amerikai deviza lehet a legnagyobb kárvallottja. Trump mindenesetre továbbra is abban hisz, hogy a vámok hatására az amerikai cégek erősebbek lehetnek, és a külföldi társaságok is majd amerikai gyárak létrehozásával próbálnak alkalmazkodni. Ám ha a stratégia inkább az lesz, hogy az európai és az ázsiai cégek a kiszámíthatóbb piacaikat fejlesztik, a negatív amerikai hatások csak erősödhetnek. Egy komoly európai cég előtt ugyanis az a dilemma áll, hogy bemenjen-e gyártani a kedvezőbb feltételek miatt az Egyesült Államokba, vagy éppen ellenkezőleg, messziről kerülje el azt a piacot, ahol ennyire nagy a kiszámíthatatlanság.
