Miközben a magyar kormány Elon Musk kétszavas dicséretével büszkélkedik, Amerikában és világszerte is zuhan a világ leggazdagabb emberének népszerűsége: több száz helyszínen tüntettek ellene, az FBI pedig már munkacsoportot hozott létre a piacon is küszködő Tesla elleni, széles körű támadások kivizsgálására.

Elon Musk a techmilliárdosok között a legharsányabban állt be Trump mögé: legkésőbb tavaly július óta a nyílt támogatója, az elnökválasztási kampány hajrájában napi 1 millió dollárral tolta meg a volt elnök szekerét, és már hónapok óta úgy viselkedett a nyilvánosság előtt, mintha egyfajta társelnök lenne. Ez már önmagában sokakat felháborított, pedig még nem is beszéltünk arról, hol tart politikailag, üzletileg és emberileg a dél-afrikai származású amerikai-kanadai techmilliárdos.

Anti-korrupciós korrupció

Trump – akiben annak ellenére, hogy notórius csaló és áruló, Orbán Viktor bizalma töretlen – a kampányában sokat hangsúlyozta a korrupció elleni harcot, az összes politikai ellenfelét automatikusan korruptnak nevezve, Elon Musk pedig a kormányváltást ünneplő sunyi karlendítése után az elcsalt és ellopott pénzekre hivatkozva indított háborút a szövetségi állam intézményei ellen.

A mémkutyáról elnevezett, elvben a kormányzati hatékonyság növelését és költségcsökkentést ígérő DOGE (Department of Government Efficiency) a szövetségi intézmények széles skálájának ment neki, ilyen többek között a posta, az egészségügy, a közoktatás, az államkincstár, a DEI, a humanitárius programok, a szövetségi kormányzat, de Elon Musk a SpaceX olyan versenytársaira is rárontott, mint a szövetségi légügyi hivatal vagy a NASA. Egy szövetségi bíró ki is mondta, hogy Musk szerepvállalása a USAID leállításában alkotmányellenes.

Trumpék visszautasították a vádakat, szerintük az őket kritizálók azok, akik maguk is korruptak és bűnösek. Trump és Musk az elmúlt két hónapban hatalmas összegű korrupciós esetekről számolt be, jellemzően bármiféle bizonyíték nélkül, közben viszont rengeteg jele van annak, hogy sok eszközzel igyekeznek biztosítani saját gazdagodásukat. (Anne Applebaum történész szerint Amerika akár olyan jövő elé is nézhet, mint Magyarország.)

Trumpék többször elutasították a Musk összeférhetetlenségével kapcsolatos kritikákat, mondván, ha valóban felmerülnének problémák, akkor Trump szerint Muskot „kihagynák ebből”. Ehhez képest nem sokkal később kiderült, hogy a Pentagon tájékoztatta Muskot az USA Kína elleni haditervéről, amiről már Trump is elismerte, hogy Musk kormányzati és üzleti szerepvállalása miatt összeférhetetlen.

A Demokrata Párt által támogatott liberális jelölt nyerte a Wisconsin államban április elsején tartott legfelsőbb bírósági választást, még úgy is, hogy Musk rengeteg pénzzel kampányolt Susan Crawford ellen. Musk az államban 22 millió dollárt költött közvetlenül a másik jelölt, Brad Schimel kampányára, emellett petíciót indított, hogy a választók utasítsák el az „aktivista bírákat”, és az aláíró szavazóknak 100 dollárt ajánlottak fel, három résztvevőnek pedig 1 millió dolláros csekket adott Musk, de hiába. Az eredmény után órákkal annyit posztolt, hogy: „A baloldal nagy átverése az igazságszolgáltatás korrupciója.”

Szolásszabadsági kavarógép

Elon Musk a szólásszabadság bajnokának állítja be magát, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy miközben beleszól európai országok belügyeibe, a digitális szabályozásokat megszegő platformja török ellenzéki fiókokat függeszt fel, és korlátozásokkal bünteti azokat is, akik vitába szállnak Muskkal. Peter Pomerantsev Oroszország-szakértő szerint „Musk politikai szerepvállalása óta eltűntek az X-ről az ukrán hangok, nem tudjuk, hogyan, nem tudjuk, ki és hogyan dönt.”

A szólásszabadság nagy eseményei között tartotta számon azt a pillanatot is, amikor először sétált be a Twitter (ma már X) székházába – holott a New York Times újságíróinak könyve szerint leginkább rombolást és mérhetetlen káoszt okozott a vállalatnál.

Musk meggazdagodása is sok kérdést vet fel, az amerikai tőzsdefelügyelet éppen 150 millió dollárra perli Muskot, mert túl későn hozta nyilvánosságra, hogy 2022 márciusában részesedést szerzett a Twitterben.

De egy 2018-as tweetje miatt is beperelték, amikor Musk azt írta, „a finanszírozás biztosított” ahhoz, hogy a Teslát részvényenként 420 dolláros áron magánkézbe vonja, de ekkor még nem is biztosította a szükséges pénzügyi hátteret. Egy amerikai kerületi bíró kimondta, hogy „semmi konkrétum” nem volt Musk „meggondolatlan” tweetjében. A tanúvallomások alapján a Tesla befektetői „10 nap alatt 12 milliárd dollárt veszítettek” Musk tweetje miatt, de végül Muskot nem találták felelősnek a részvényeseket ért veszteségekért.

Mostanában egyébként a Tesla nyilvános arcának és legnagyobb egyéni részvényesének, Elon Musknak a szövetsége a szélsőjobboldallal megtépázta a Tesla márkáját azok szemében, akik korábban a cég fő vásárlói bázisát alkották: a partvidéki, környezettudatos, felfelé törekvő baloldaliak. Nem világos, Musk hogyan tervezte pótolni ezeket a vásárlókat olyan republikánusokkal, akik régóta ellenzik az elektromos autókat.

A Trumppal közös, kétségbeesett Tesla-reklám a Fehér Ház déli pázsitján gyenge fogadtatásra talált, ahogy a kereskedelmi miniszter felszólítása is, hogy az átlagemberek vásároljanak Tesla-részvényeket. Az FBI fenyegetése pedig, hogy a Tesla rongálóit belföldi terroristákként fogják üldözni – ami a jogi szakértők szerint a „terrorizmus” fogalmának egészen vad átértelmezése – tovább erősítette a márka körüli pánikhangulatot.

Egy rém rendes család