Donald Trump vámbejelentése Vlagyimir Putyinnak az olajár miatt fáj nagyon

Donald Trump amerikai elnök vámbejelentései után a gazdasági szereplők pesszimistává váltak, estek a tőzsdék világszerte, ugyanakkor – talán elsőre meglepő módon – a legjobban az olaj ára szenvedte meg a bejelentést. Mint a Baha portálon is nyomon követhető, a Brent-típusú olaj ára 70 dollár/hordó alá, 69,6 dollárra esett, az amerikai WTI típusú olaj ára pedig egészen 66,4 dollárig. zuhant.

Kisebb gazdasági teljesítmény, alacsonyabb ár

Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője szerint a vámintézkedésnek összetett hatása van. Arra majd érdemes lesz figyelni, hogy az Egyesült Államok Kanadából és Mexikóból érkező olajszállítmányai milyen vámokat kapnak, mert ha ezekre is kivetnek vámokat, az növelheti az Egyesült Államokban az árakat.

Ugyanakkor egyelőre erősebb hatás volt, hogy a piac masszív gazdasági visszaesést vár, ami csökkenti az olaj iránti keresletet.

Ráadásul mindez akkor érkezett, amikor a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) eleve arra figyelmeztetett, hogy a kínálat van túlsúlyban. Az OPEC és az OPEC+ éppen bejelentette, hogy növeli a kitermelését, ez is az áresés irányába hatott, így már nem is olyan meglepő, hogy 6-8 százalékkal estek az árak. A szakember szerint egyes piaci szegmensekben akár áremelkedés is lehet, de a globális piacra nagyon negatív volt a bejelentés, ami a nagy szénhidrogénexportőr Oroszországnak is nagyon rossz hír volt, mert Vlagyimir Putyin csak jóval alacsonyabb 2025-ös átlagos árakkal számolhat. Minden frissített előrejelzés lefelé vitte a várható olajárat, az Erste immár csak 70 dolláros átlagárral számol az idei évre.

A Reuters szerint valamennyire már azért lehetett számolni a bejelentéssel, hiszen Donald Trump hetek óta a „felszabadulás napjaként” emlegette április 2-át, amikor bejelenti a vámokat, de a tényleges bejelentés még így is megrendítette a globális kereskedelmi rendszert.

Ugyanakkor a lap úgy tudja, hogy a Mexikóból és Kanadából származó amerikai olajimport egyelőre mentesülhet a vámok alól Kanada mintegy 4 millió hordónyi kőolajat szállít naponta az Egyesült Államoknak, ezt nem akarja az USA veszélyeztetni, Mexikó pedig azzal szerzett jó pontokat, hogy Claudia Sheinbaum elnök kijelentette, hogy Mexikó nem tervezi, hogy az Egyesült Államokra vámokat vet ki.

További fenyegetések

Mindenesetre Donald Trump vámpolitikája felpörgeti az inflációt, lelassíthatja a gazdasági növekedést és eszkalálhatja a kereskedelmi vitákat, amelyek korlátozzák az olajár-növekedést. Trump azzal is fenyegetőzött, hogy másodlagos vámokat vet ki az orosz olajra, hétfőn pedig megszigorította az Iránnal szembeni szankciókat a „maximális nyomás” kampány részeként.

Oroszország szerdán maga is korlátozásokat vezetett be a fekete-tengeri Novorosszijszk kikötőjében, mindez egy nappal azután, hogy a Kaszpi-tengeren is voltak korlátozások. Ezek a kínálatcsökkentő lépések inkább az árak emelkedéséhez vezethetnének, Oroszország ugyanis mintegy 9 millió hordó olajat termel naponta, ami a világtermelés majdnem egytizede.

Az amerikai Energy Information Administration adatai szerint ugyanakkor az Egyesült Államok nyersolajkészletei meglepően magasak, így aligha várható az árak visszaugrása a magasabb régióba.

Magyarországon

Ami pedig a hazai hatásokat illeti, Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint:

a benzin és a gázolaj ára márciusban Magyarországon kedvezőbb volt a szomszédos országok szintjével összevetve. A globális és regionális folyamatok bizonytalan jövőt vetítenek előre. Trump intézkedései és az OPEC+ döntései bármikor elbizonytalaníthatják a piacot.

Azt természetesen nehéz megmondani, hogy az olajáresés mikor jelenhet meg a hazai üzemanyagárakban, de az április 2-án életbe léptetett vámemelések ronthatják a globális világgazdasági teljesítményt, ezzel csökkentve az olaj iránti keresletet – véli az elnök is.

A közel-keleti események azonban továbbra is árfelhajtó hatásúak lehetnek, különösen, ha Irán a Hormuzi-szoros lezárásával reagál a rá nehezedő politikai nyomásra. Nem segíti az árak mérséklődését az sem, hogy az USA a Kínában épült hajókra kikötői díjakat javasol, ami szűkítheti az olaj- és üzemanyag-szállítási kapacitásokat és növelheti a szállítási költségeket.