Bár a Momentum harmadjára is megpróbálta megakadályozni, Orbán Viktornak ma reggel is sikerült bejutnia az MTVA épületébe, hogy megtartsa heti eligazítását.

A tiltakozásról élőben közvetítettünk, ezt itt lehet megnézni:

link Forrás

A miniszterelnök azzal a témával kezdett, ami tegnap óta meghatározza a hazai diskurzust: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatásával, illetve azzal, hogy Netanjahu tiszteletére tegnap bejelentették, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, melynek alapítója volt.

Az izraeli miniszterelnököt ugyebár háborús bűnökkel gyanúsítják, érvényes nemzetközi elfogatóparancs van ellene, Budapesten mégis díszsorfallal fogadták.

Na de miért lépett ki 25 év után Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróságból pont most? - tette fel a kérdést a riporter.

Orbán szerint 25 év nagy idő, komoly változások történtek az alapítás óta, szerinte például a globális hatalmi elit szembefordult a szuverén nemzetállamokkal, és sok nemzetközi testület túlterjeszkedik a hatáskörén.

Orbán a túlterjeszkedés mögött politikai motivációkat sejt, ami szerinte nem üdvös.

A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy vannak országok, akik sosem voltak tagjai a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (USA, Kína, Törökország), vagyis „nem tolongott az egész világ, hogy tagokká váljon”.

Amikor beléptünk, a terv az volt, hogy Magyarország a kommunizmus után elfoglalja a helyét az új, immár Szovjetunió nélküli világban, de mindig is „félszívvel állt a dologhoz” - jegyezte meg a miniszterelnök.

Amit szerinte az is bizonyít, hogy bár aláírtuk akkor a megállapodást, de „sosem tettük a magyar jog részévé”, vagyis „ezt is megtettük, de nem hirdettük ki” - magyarázta kissé zavarosan a miniszterelnök (itt írtunk mi arról, hogy mi az ICC feladata, milyen kritikák érték korábbi működése kapcsán, és hogy Netanjahu le nem tartóztatása mit szimbolizál Magyarország részéről).

És hogy miért nem tartóztattuk le Netanjahut a miniszterelnök szerint? Ezt három pontba gyűjtötte össze:

1. Mert nem szokás. „Nem szoktuk letartóztatni a vendégeket”
2. De „nem is akartuk, mert Izrael a barátunk.”
3. „Ha akartuk volna, se tudtuk volna utasítani a rendőröket”, mert nem tettük a magyar jog részévé a Nemzetközi Büntetőbíróság szabályait, így az izraeli miniszterelnök „1000 százalékos biztonságban volt Magyarországon”.

Orbán szerint ma olyan világban élünk, hogy Nyugat-Európában minden nap erősödik az antiszemitizmus, ahogy nő a migráció is. És mivel Brüsszel nem is akarja megállítani a migrációt, ezzel akarva-akaratlanul növelik az antiszemitizmust is a térségben - fejtegette.

Ezzel szemben Magyarországon, ahol a harmadik legnépesebb zsidó közösség van Európában, zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben - mondta a miniszterelnök, de még csak nem is ez volt a végső érve, hanem az, hogy Magyarország számára közvetlen érdek Izrael stabilitása. Miért?

Mert „ha a közel-keleti térségben háború van, vagy bármilyen felfordulás, bizonytalanság, instabilitás, annak mi a kárvallottjai leszünk” - magyarázta, hozzátéve, hogy a térségben korábban kitört szíriai háború miatt volt „beözönlési hullám”, migrációs válság korábban is.

Vagyis bár Izrael nem a szomszédban van, „de ami ott történik, napokon belül magyar nemzeti problémaként jelenik meg” - tette hozzá a magyar miniszterelnök, mintha egyébként Izrael jelenleg egy stabil, békés hely lenne, aminek a stabilitását óvjuk éppen azzal, hogy a háborús bűnökkel vádolt izraeli miniszterelnököt fogadjuk hazánkban.

Aztán emlékeztetett arra is, hogy Izraelben jelentős mennyiségű magyar is él. „A magyar államnak felelőssége van minden egyes állampolgáráért” - folytatta a gondolatmenetet Orbán, aki szerint ezt a felelősséget a magyar állam „a történelem során nem mindig tudta érvényesíteni, lásd holokauszt, deportálások, második világháború”.

De mi most megtesszük - közölte.

Szerinte emellett van egy jelentős, főként Budapesten összpontosuló zsidó közösség is Magyarországon, és „nekik sem közömbös, hogy milyen a két ország kapcsolata”, és akik most „örülnek, biztonságot látnak benne, talán még büszkeséget is éreznek amiatt”, hogy a két ország közt a kapcsolat jó.

A miniszterelnök nem felejtette el megemlíteni, hogy vásárolunk haditechnikai eszközöket is Izraeltől, és a jövőben is lát perspektivikus gazdasági kapcsolatokat a két ország közt, ahogy egyébként az izraeliek a magyar turizmushoz is hozzájárulnak, „mivel itt biztonságban érezhetik magukat”.

Ha már megemlítődött a gazdaság, innen gyorsan át is fordultunk erre a témára, a riporter aziránt érdeklődött, hogy mi kell ahhoz, hogy a gazdaság szárnyaljon.

Orbán szerint 10 célt tűztek ki maguk elé idénre, ebből 5 gazdasági, 5 politikai:

A gazdaságiak:

1. az árak letörése,
2. a legnagyobb adócsökkentési akcióterv,
3. 100 gyár program,
4. kis- és középvállalkozások támogatása
5. és nyugdíjasoknak az élelmiszeráfa visszatérítése.

Mindezekért a miniszterelnök személyes felelősséget is vállal - tudtuk meg.

A politikai programpontok pedig:

1. Ukrajna uniós tagságának „megvitatása”,
2. a külföldről jövő politikai finanszírozások megszüntetése,
3. a gyermekvédelem,
4. a kistelepülések fejlesztése
5. és a kábítószerrel szembeni hajtóvadászat.

A miniszterelnök ezekért a programpontokért is személyes felelősséget vállalt. És optimista is, szerinte minden pontot meg fognak tudni valósítani az év végére.

Na de hogyan? A magyar gazdaság szárnyalása mellett látunk olyan nemzetközi tendenciákat, mint mondjuk a német gazdaság gyengélkedése vagy éppen az amerikai büntetővámok kivetése is, amik hatással lehetnek a magyar gazdaságra - vetette fel a riporter.

Orbán szerint jók a munkaerőpiaci számok, és mindennek a kulcsa, hogy legyen munka. Erről nagyon hosszan beszélt, még arról is, hogy nagyon örül neki, hogy a cigányságot is sikerült beemelni a munkaerőpiacra, tervei szerint az év végére 5 millióra nő hazánkban a foglalkoztatottak száma.

A külső hatásokról szólva elmondta, amit már sokszor: nyugat-Európa nem a magyar békepolitika elvét támogatja, hanem a háborúra készül, tartósan, miközben az egyetlen dolgunk az lenne, hogy támogassuk Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseit.

Őt „nem kritizálni meg elgáncsolni” kéne Orbán szerint, de a brüsszeliek „utálják az amerikai elnököt”, pedig Trump Orbán szerint „óriási sikereket ér el”, még úgy is, hogy az európaiak „betartanak neki”.

Orbán szerint nem baj az, ha az országok megerősítik a védelmi képességeiket, de közben a gazdaságot is meg kéne erősíteni.

„Csóró országoknak sosincs erős hadseregük” - tudtuk meg a miniszterelnöktől.

Szerinte a feladatunk az lenne, hogy „drukkolunk és segítjük Donald Trumpot”. Aki egy dolgot már el is ért: „ez a háború nem fog a mi irányunkba tovább terjedni, elszigetelni már sikerült a konfliktust, már csak a fegyvernyugvást kéne elérni” - mondta a miniszterelnök, nagyvonalúan kihagyva, hogy Trump a választások előtt még 24 órán belüli békét, utóbb már 100 nap alatt elért békét ígért, jelenleg viszont eléggé úgy tűnik, hogy Putyin diktálja a tempót.

Innen át is ugrottunk a kormány gazdasági lépéseire (igen, az amerikai büntetővámok elemzésétől a miniszterelnök nagyvonalúan eltekintett): az alapvető élelmiszerekre kirótt árrésstop után a héten felmerült, hogy a telekommunikációs szolgáltatásokra és a banki szektorra is kivetné ezt a formát a kormány.

Orbán szerint a telekommunikációs cégekkel már folytattak szigorú hangú beszélgetéseket, de ott csak 3 nagy céget kell meggyőzni, szerinte ez sikerülni fog, az árakat itt kordában tudják majd tartani. A banki szektorral kapcsolatban is optimista volt, szerinte ott is reális az esély a megállapodásra.

Ezután nagyon hosszú fejtegetés következett a kábítószerek elleni hajtóvadászatról, ebben sem volt semmilyen nóvum, le kell törni, meg kell fékezni, erre szolgál majd a törvénymódosítás, és a rendőrség bevetése is. (Szily László itt írt villámelemzést az új drogtörvényről, inkább azt ajánlom olvasásra).

Az utolsó 2 percen fordultunk rá az elmúlt időszak tiltakozásaira: a gyülekezési törvény módosítása óta ezen a héten már harmadik alkalommal zártak le hidakat (szám szerint négyet, egy időben, egy teljes órára) a Momentum és Hadházy Ákos felhívására, Orbán már a múlt héten is azt mondta, hogy hidakat lezárni nem normális dolog, bár akkor még óvatosságra intett:

„Észnél kell lenni, a kormányoldalnak meg a többségnek. Nem szabad túl idegesen reagálni, törvénymódosításokkal is csínján kell bánni... De a hídlezárások hoztak egy olyan tanulságot, hogy a nem tüntető többség érdekeit garantálni kell”- mondta épp egy hete.

Ehhez képest ma már egész konkrétan fogalmazott, mint elmondta, tegnap és tegnapelőtt is foglalkozott a kérdéssel, beszélt jogászokkal, politikusokkal stb., és ezek alapján közölte, hogy be fognak adni „egy törvénymódosítást, ami megpróbálja a nem tüntetők jogait is figyelembe venni”.

Ezt azzal magyarázta, hogy bár korábban a rendőrség például elutasította Hadházy Ákos bejelentését, hogy az Erzsébet hídon tarthasson tüntetést, a Kúria végül felülbírálta azt, így e hét kedden teljesen szabályos módon tüntethettek ott, amivel szemben Orbán szerint ők nem sokat tehettek, hiszen a bíróságok függetlenek, és a magyar jog szerint járnak el.

Mi erre a megoldás?

„Megváltoztatjuk a jogszabályokat”, hogy ne lehessen a közlekedést aránytalanul akadályozni. „Lesz törvénymódosítás a normális, békés polgárok védelmében” - nyomatékosította az interjú végén Orbán.