Nyilvánosságra kerültek az adatok, itt kritikus az állapot a gazdaságban

2025 januárjában az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az is látszódott az adatokban, hogy a feldolgozóipari alágak közül ötben nőtt a termelés, nyolcban viszont visszaesett, a legnagyobb mértékben a villamos berendezések gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás januárban 0,8 százalékkal nagyobb volt a 2024. decemberinél.

Ráadásul a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a 2025. januárinál.

Módosították a növekedési kilátásokat

Az adatközlés szerint a feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában jelentős visszaesés következett be, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kevésbé csökkent.

Az adatok fényében egyáltalán nem meglepő, hogy hétfőn bevallotta a kormány, az idei évre borult a forgatókönyv. Módosították az idei évre a növekedéssel kapcsolatos kilátásokat, ennek értelmében 2025-re már nem 3,4, hanem pusztán 2,5 százalékos növekedést vár a kabinet.

A várakozásuk szinte megegyezik a Magyar Nemzeti Bank prognózisával (2,4 százalék). Az infláció tekintetében a kormány 4,5 százalékkal tervez, a jegybank 4,8-cal. Érdemes hozzátenni, 2025-re vonatkozóan a legpozitívabb az MBH Bank (2,6 százalék), míg a legpesszimistább az UniCredit Bank (1,8 százalék) a növekedés tekintetében.

Az idei év harmadik negyedévében már 3 százalék fölötti GDP-növekedés várható Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint, aki hétfőn azt is hozzátette, hogy a negyedik negyedévben már 4 százalékos is lehet a növekedés. „Tehát gyorsuló dinamikát láthatunk majd a növekedésben.” Érdemes kiemelni, az MNB magasabb fogyasztási adatokat prognosztizál, és ezt az árrésstop is tovább élénkítheti a többi kormányzati intézkedéssel karöltve.

A gyenge ipari teljesítmény hátterében elsősorban a német gazdaság problémái állnak. Ugyanakkor az egyik legfontosabb probléma, hogy az ipari termelés és a termelékenység úgy csökken, hogy közben reálbér-növekedés van Magyarországon (januárban 4,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest).

Az ipari termelésben Európa-szerte érzékelhető bizonytalanság februárban is érzékeltette hatását Magyarországon. Az amerikai vámok megemelése, és az ezáltal megnövekvő gazdaságpolitikai bizonytalanságra számított is a piac, ám a ma közölt adat még a pesszimista várakozásokat is messze alulmúlta

– hívta fel erre a figyelmet Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, aki szerint ráadásul még ha bizakodhattunk volna is abban, hogy lassan véget ér a hazai ipar vesszőfutása, az április eleji újabb, vártnál nagyobb amerikai vámemelések és az ezzel megkezdődő vámháború réme ezeket a reményeket is szertefoszlatta.

Ez szerinte eléggé megnehezíti a termelő vállalatok tervezési folyamatait az egész világon, így Magyarországon is, e pillanatban előrejelzést is nehéz mondani a következő hónapok legfontosabb hazai gazdasági folyamataira.

És a Trump-hatás még csak most következik

A Donald Trump amerikai elnök által bejelentett vámok hatásait egyelőre még nehéz értékelni. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatban az Indexet arról tájékoztatta, hogy „Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump által bejelentett vámintézkedések gazdasági hatásait mind az Európai Unió, mind pedig Magyarország vonatkozásában a kormány vizsgálja” – kezdték a választ.

Kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy mindezen lépésekre a jelentős német autóipari szereplők miképpen reagálnak, amennyiben ugyanis jelentős beruházásokat hajtanak végre az USA-ban, úgy a bejelentett terheket elkerülhetik. Ezzel az intézkedések negatív hatásai mérsékelhetők.

Az NGM szerint megállapítható, hogy minden európai autógyártó jól járt, aki Magyarországon fektetett be és idehozta a termelését. Hazánk szempontjából ezért csökkenti a negatív hatásokat, hogy Magyarország az autóipari termelés szempontjából, az itt található ökoszisztéma kiépültsége és fejlettsége miatt kiemelkedő versenyképességgel rendelkezik.

Válaszukat végül úgy zárták, hogy ez az autóipari versenyképesség a vámháború során különösen felértékelődhet, meggyorsítva és felerősítve a termelés relokációját, áthelyezését Nyugat-Európából Magyarország irányába, így ez a folyamat hazánkban a termelés további bővülését és új munkahelyek létrehozását eredményezheti. „A bejelentett amerikai intézkedések összesített hatását komplex jellegéből kifolyólag azonban korai még megítélni.”

(Borítókép: Nagy Márton 2025. január 20-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)