Egyre mélyebb gödörben a magyar ipar, rendkívül pocsékul indult az év

Csalódást keltő adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal a hazai ipar februári teljesítményéről, az ipari termelés volumene ugyanis tavaly februárhoz képest 8,7 százalékkal esett vissza, a munkanaphatástól megtisztított adat szerint sem sokkal jobb a helyzet, 8 százalékos a mínusz.

Az ágazat gyakorlatilag 2023 januárja óta mélyrepülésben van, szinte folyamatosan csökken a teljesítménye, ez alól egyedül 2024 februárja volt a kivétel, akkor sikerült egy enyhe, 1,4 százalékos bővülést elérni.

Az ipari termelés volumene a 2021-es átlagtól 7,1 százalékkal maradt el,

ennél az elmúlt öt évben egyetlen rosszabb hónap sem volt.

A KSH az első becslése során még csak szűkszavú tájékoztatást ad a statisztikáról, annyit viszont már elárultak, hogy a feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés. Jelentős visszaesés volt a járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában, utóbbihoz tartozik a magyar gazdaság csodafegyverének szánt akkumulátorgyártás is. A statisztikai hivatal szerint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása csak kevésbé csökkent előző év azonos időszakához képest.

Januárhoz képest sem mutat szebb képet az ágazat, hiszen 1,3 százalékos volt a csökkenés mértéke. Az ipari termelés az év első két hónapjában 6,4 százalékkal volt kisebb, mint 2024 azonos időszakában. Egy évvel ezelőtt is visszaeséssel indult az év az első két hónapban, de ilyen mértékű zuhanás nem történt, akkor mindössze 0,9 százalékos volt az elmaradás mértéke.

A ma közölt adat még a pesszimista várakozásokat is alulmúlta, írja kommentárjában Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Arra számított ugyanis a piac, hogy az ipari termelésben a gazdaságpolitikai bizonytalanság érezteti a hatását februárban.

„Még ha bizakodhattunk volna is abban, hogy lassan véget ér a hazai ipar vesszőfutása, az április eleji újabb, vártnál nagyobb amerikai vámemelések, és az ezzel megkezdődő vámháború réme ezeket a reményeket is szertefoszlatta”, írja a szakember. Ez pedig szerinte eléggé megnehezíti a termelő vállalatok tervezési folyamatait az egész világon, így Magyarországon is, ezért

jelenleg a következő hónapok legfontosabb hazai gazdasági folyamataira még előrejelzést is nehéz mondani.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a KSH előzetes adatközlése tökéletesen rávilágít arra, hogy a magyar ipar manapság csak akkor képes valamiféle pozitív teljesítményt nyújtani, ha a kisebb súlyú ágazatokban van valamilyen egyszeri pozitív megugrás.

„Mivel a hazánkban működő gyártók egy jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékol, a gyenge ipari teljesítmények sorozata egyre közelebb visz minket a törésponthoz. Ahhoz a ponthoz, amikor a vállalatok tömegével döntenek majd úgy, hogy egész egyszerűen már nem éri meg, túl költséges a munkaerő tartalékolása. Két évnyi lejtmenetet követően egyelőre nem úgy néz ki, hogy 2025 lenne az az év, amikor a magyar ipar kimászik a gödörből. Sőt, egyelőre úgy tűnik, hogy még a gödör alját sem sikerült elérni”, írja az elemző, aki szerint előre tekintve nehezen körvonalazódik a trendforduló az iparban. A vámháború okozta negatív hatások Virovácz szerint inkább majd 2026-ra tolódik az új kapacitások belépése. Összességében viszont úgy látja, hogy

az export túlsúlya miatt az ipar 2025 egészében érdemben visszahúzhatja a magyar gazdaság teljesítményét.